Gálik Zoltán szerint nem biztos, hogy egy esetleges 2015-ös népszavazás során David Cameron az EU-ból való kilépés mellett kampányolna.
A Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa a HírTv Rájátszás című műsorában elmondta, szerinte egy 2010 óta tartó folyamat részeként értékelhető Cameron legutóbbi beszéde. Ekkortól van ugyanis a liberális demokratákkal koalíciós kormányon a konzervatív párt, és három éve is elfogadtak egy olyan törvényt, hogy népszavazást tartanak a bennmaradásról, „ha az Egyesült Királyságtól szuverenitáselemek kerülnek át az egyesült Európához”.
Gálik szerint jó volt Cameron bejelentésének időzítése, hiszen ezzel egy hosszú távú programot adott a briteknek, „feladta a leckét saját párttársainak és az Egyesült Királyságnak is a következő két évre”. Ezzel az euroszkeptikusok is megnyugodtak, akik egyébként sok szavazatot vettek volna el a következő választások során Cameron-tól.
Egyáltalán nem biztos, hogy a britek el tudnák érni az uniós hatáskörök újratárgyalását – jegyezte meg Gálik, utalva arra, hogy a néhány évtizede még működő vétójogok már nem nagyon állnak rendelkezésre, az EU a beleegyezésük nélkül is meg tud valósítani fontos változásokat. A britek növekvő EU-ellenessége kapcsán Gálik megemlítette a szociális jogokat is, melyeket Nagy-Britannia vissza szeretne szerezni az Uniótól, illetve a bankfelügyeleti rendszert – ehhez sem szeretnének csatlakozni az EU-szkeptikus britek.
A Külügyi Intézet főmunkatársa szerint a kilépés híresztelése leginkább a briteknek árthat, hiszen számukra valójában fontos a közös piac, az „A la carte” integrációt viszont az európai vezetés senkinek sem szándékozik felajánlani.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Lehallgatási botrány a Tisza Pártnál, eltérő pártmérések és patrióta előretörés az Európai Parlamentben – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Adásunkat hétfőn rögzítettük.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
