Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Gálik Zoltán szerint nem biztos, hogy egy esetleges 2015-ös népszavazás során David Cameron az EU-ból való kilépés mellett kampányolna.
A Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa a HírTv Rájátszás című műsorában elmondta, szerinte egy 2010 óta tartó folyamat részeként értékelhető Cameron legutóbbi beszéde. Ekkortól van ugyanis a liberális demokratákkal koalíciós kormányon a konzervatív párt, és három éve is elfogadtak egy olyan törvényt, hogy népszavazást tartanak a bennmaradásról, „ha az Egyesült Királyságtól szuverenitáselemek kerülnek át az egyesült Európához”.
Gálik szerint jó volt Cameron bejelentésének időzítése, hiszen ezzel egy hosszú távú programot adott a briteknek, „feladta a leckét saját párttársainak és az Egyesült Királyságnak is a következő két évre”. Ezzel az euroszkeptikusok is megnyugodtak, akik egyébként sok szavazatot vettek volna el a következő választások során Cameron-tól.

Egyáltalán nem biztos, hogy a britek el tudnák érni az uniós hatáskörök újratárgyalását – jegyezte meg Gálik, utalva arra, hogy a néhány évtizede még működő vétójogok már nem nagyon állnak rendelkezésre, az EU a beleegyezésük nélkül is meg tud valósítani fontos változásokat. A britek növekvő EU-ellenessége kapcsán Gálik megemlítette a szociális jogokat is, melyeket Nagy-Britannia vissza szeretne szerezni az Uniótól, illetve a bankfelügyeleti rendszert – ehhez sem szeretnének csatlakozni az EU-szkeptikus britek.
A Külügyi Intézet főmunkatársa szerint a kilépés híresztelése leginkább a briteknek árthat, hiszen számukra valójában fontos a közös piac, az „A la carte” integrációt viszont az európai vezetés senkinek sem szándékozik felajánlani.