Blokád, ötvenhat, Várhelyi Olivér, hidrogénprogram és CDU – megjelent a Mandiner!

1990. október 25–28.: a miniszterelnök egy kórteremben fekszik, miközben a benzináremelés ellen tüntető taxisok és fuvarosok blokád alá vonják az országot. Az október 20-án mozikba kerülő Blokád  játékfilm nem csak ennek a négy sorsdöntő napnak a krónikája, a demokráciáért harcoló Antall József múltjába és magánéletébe is bepillanthatunk – élet rovatunkban a volt kormányfőt játszó Ifj. Vidnyánszky Attilát és Seress Zoltánt, valamint a forgatókönyvíró Köbli Norbertet kérdeztük az antallizmusról, a múlt feldolgozásáról és arról beszélt lapunknak, miért lehet a film a rendszerváltozásról szóló diskurzus origója.

Vezércikkünket, az Első karaktert Constantinovits Milán az 56-os szabadságharcra emlékezve írja: helytállásra, útmutatásra, küzdelemre ma is szükség van, „hogy megmaradjunk, hogy túléljünk”.

Közélet 

Az 1956-os forradalom tüzéhez a szikrát Szegeden pattintották: a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) hallgatói fogalmazták meg október közepén először a kommunista rendszer felülírásának igényét. Ebből lett a műegyetemi 16 pont, majd az október 23-ai tüntetés. A szegedi követelések egyik kiötlőjét, Kiss Tamást 1956 szép napjairól, a megtorlás kemény éveiről és a forradalom maradandó igazáról kérdeztük közélet rovatunkban.

„1956 forradalmárai soha nem engedték meg a hazugságot és az árulást” – írja véleménycikkében Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter.

Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, volt berlini nagykövet írásában Orbán Viktor múlt heti berlini látogatását értékeli.

Magyar európai és európai magyar, aki a magyar értékeket igyekszik Európa hasznára fordítani. Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős EU-biztos szerint a magyar látásmód igenis beleillik az európai érdekekbe. Brüsszelben interjúztunk európai háttérhatalomról, Ukrajna tagjelöltségéről és energiaellátásról.

Fekete Rajmund, a XX. Század Intézet és az NKE Amerika Kutatóintézetének történésze Schmidt Mária legújabb könyvét ajánlja a rovatban.

„Ha kell, bevándorláspárti, ha kell, szankciópárti lesz a DK, a lényeg az, hogy mindig az ellentétét mondja annak, mint amit a Fidesz–KNDP képvisel” – írja Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója publicisztikájában.

Külhon & Külföld

A magyar forradalom és szabadságharc kiváló ürügyet szolgáltatott arra, hogy Bukarest rálépjen az addig viszonylag megkímélt magyar értelmiség és a munkásosztály torkára – külhon rovatunkban az ötvenes évek közepének Erdélyéről olvashatnak.

Jól kell kormányozni, ragaszkodni kell a konzervatív értékekhez és be kell vonzani a fiatalokat – ez a jobboldali politika sikerének kulcsa Andrés Pastrana szerint. A világ kereszténydemokrata, konzervatív erőit tömörítő Centrista Demokrata Internacionálé elnökét a pártcsaládon belüli Fidesz– EPP-vitáról, a jobboldal intézményeiről és a baloldal befolyásáról kérdeztük külföld rovatunkban.

Első elnöki éve nem hozott áttörést sem a CDU-nak, sem annak keresztény-konzervatív szárnyának – sőt. Mérlegre tettük Friedrich Merz eddigi pártelnöki teljesítményét.

„A mindenkori háborús fenyegetések ellen nemcsak a fizikai, hanem a Napóleon szerint háromszor fontosabb szellemi, illetve morális síkon is fel kell készülnünk” – írja véleménycikkében Somkuti Bálint hadtörténész.

Makronóm & Sport

Derült égből villámcsapásként érkezett a hír: az európai parlamenti képviselők német kezdeményezésre megszavaztak egy módosítást, amely alapján a „zöldhidrogén” előállításakor megengedett a gáz és a szén használata. A döntés enyhén szólva is klímaügyi botrány – a részletekről makronóm rovatunkban olvashatnak.

A Nemzetközi Sportújságíró-szövetség Rómában tartott 84. kongresszusának legégetőbb kérdéseiről Csisztu Zsuzsa számol be riportjában sport rovatunkban.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés 

Böszörményi Nagy Gergely Chris Miller, a bostoni Tufts Egyetem ifjú külpolitikai gurujának könyvét ajánlja, aki szerint a csipipar ma már döntően meghatározza a globális gazdaság szerkezetét és a geopolitikai erőviszonyokat.

Évtizedeken át írta regényeit, kitartó, napi munkával, és ennek a munkának kívülről nézve tényleg van valami őrületes jellege – írja jegyzetében Győrffy Ákos Nádas Péter munkásságáról.

Minden ötödik magyar ember allergiás a parlagfűre – természetes ellensége, az olajosbogár megjelent hazánkban. Örüljünk neki, sőt telepítsük be, vagy azért nem ilyen egyszerű a történet? Tudomány kisrovatunkban jártuk körül kérdést.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Hegedűs Zoltán, az Ufi korábbi szerzője írja az 56-os forradalomra emlékezve: nekünk, magyaroknak nincs más lehetőségünk, csak a szabadság.