Tucker Carlson, népszavazás, orosz-kínai kapcsolatok, globális minimumadó és Milák Kristóf – megjelent az új Mandiner!

A magyar miniszterelnök ellenáll Soros György milliárdos azon törekvéseinek, hogy átalakítsa az országát – véli Tucker Carlson. Mit gondol a pedofiltörvényről? Hogyan lehet sikeresebb a konzervatív újságírás? Indulna-e a 2024-es amerikai elnökválasztáson? Ezen a héten exkluzív interjúnkat olvashatják a Fox News sztárműsorvezetőjével.

– fogalmaz interjúnkban. 

Constantinovits Milán az Első karakterben a magyar olimpiai eredményekről ad számot, hangsúlyozva: csak bízhatunk benne, hogy sport megmarad sportnak, a nemzetek nemes versengésének, és nem merül az olcsó politikai csatározások mocsarába.

Közélet 

Nemváltó operáció, hormonkezelés, transzjogok – a kormány gyermekvédelmi népszavazása kapcsán forró ügy lett egy olyan jelenségből, amely itthon még nem része a mindennapoknak. Nyugaton más a helyzet, ott már kiskorúak is érintettek. Megnéztük, milyen politikai hatása lehet a téma napirendre tűzésének. 

„A tizennyolc év alatti fiataloknak Európa több országában lehetőségük van arra, hogy megkezdjék a nemváltás folyamatát” – derül ki összeállításunkból.

„A pedofilellenes törvényt kritizálók kilencvenkilenc százaléka tévúton jár, mert immáron egy másik szélsőséget emel piedesztálra” – írja Lovászy László miniszteri biztos írásában, amelyben az eugenikát hasonlítja a nemváltás hamis ideológiájához.

Hogyan lesz az unalmas valóságból pillanatok alatt mítosz? Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója véleménycikkében a Pegasus-ügy kapcsán mutat rá arra, miért nincs realitása az ellenzéki narratívának.

„Az európai helyzet egyre inkább egy várost idéz, amelynek lakói látják a vihar közeledését, de nem érzik a történelmi léptékű árvíz veszélyét” – fogalmaz publicisztikájában Hajdú András, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatója az identitáspolitikai küzdelmek egyre intenzívebb térnyerésére reagálva.

Külhon & Külföld

Három és fél év után szabadon engedték a román hatóságok által ártatlanul meghurcolt és terrorizmus vádjával elítélt székely családapákat. Külhon rovatunkban reményről, hitről, tanulságokról, a román–magyar viszonyról és a szabadság ízéről beszélgettünk Beke Istvánnal és Szőcs Zoltánnal.

„A börtönőrök nagy része gyakran dicsérte a magyar kormányt” – fogalmazott Szőcs Zoltán. 

Sokan történelmi-kulturális okokra hivatkozva vitatják, hogy Moszkva és Peking kapcsolata teljes értékű együttműködéssé érhet, tény azonban, hogy az utóbbi évek eseményei egyre közelebb sodorták a két nagyhatalmat – Oroszország és Kína egyre sikeresebb viszonyáról Ilyash Györgytől, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójától olvashatnak elemzést. 

A lengyel bányavidék átalakulása elkerülhetetlen: nemrégiben megállapodás született, miszerint 2049-ig bezárják az utolsó sziléziai szénbányát is. A restrukturálás mikéntjétől és az uniós zöldpolitikától hétszázezer lengyel élete függ, a katasztrofális 1998-as „bányareform” pedig intő jel – riportunkban volt bányaigazgatót, szakszervezeti vezetőt és Katowice polgármesterét is megszólaltattuk a perspektívakeresésről.

„Egynapnyi levegővétel Katowicében négy szál cigaretta elszívásával ér fel” – olvasható összeállításunkban. 

„Ne másoknak akarjunk tetszeni harmadik országok kritizálásával, hanem a saját érdekeinket nézzük” – írja Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója az EU stratégiai autonómiájáról folyó viták kapcsán.

Precedens & Makronóm

A Magyarországgal, Lengyelországgal és más „renitens” tagállamokkal szemben leplezetlenül elfogult jogállamisági jelentés az egyik hatékony jövőbeni eszköz lehet az Európai Bizottság kezében, hogy elérje központosítási céljait – Precedens rovatunkban megnéztük, milyen esetek igazolják a jelenséget.

Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója publicisztikájában a harag jogi jelentőségéről ír. 

A nagy nyugati országok adót emelnének, de nem szeretnék, ha emiatt romlana a versenyképességük, ezért másokat is adóemelésre kényszerítenének – mondja  Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Maknoróm rovatunkban készült interjúban. 

Sport

Sport rovatunkban magyar szakembereket és úszóklasszisokat kérdeztünk arról, mit tud a 21 éves Milák Kristóf, amit a világ még nem.

„Bebizonyosodott: Milák pillangózásban bárkinél jobb, még az amúgy tényleg hihetetlen adottságokkal bíró Caeleb Dresselnél is” – írja Csurka Gergely, a Magyar Úszó Szövetség sajtófőnöke.

A Magyar Nagydíjról pedig Vámosi Pétertől, a Racingline.hu főszerkesztőjétől olvashatnak.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

A teljesítmény ünneplése helyett ma az áldozati identitás a divat. Pedig a nemzetállamok sikere a jövőben is azon áll, képesek-e felépíteni a tehetség arisztokráciáját. Van mit tanulni a 19. század porosz, francia és brit közintézményeitől vagy éppen a császári Kínától – vallja Adrian Wooldridge, a The Economist sztárújságírója, akinek Böszörményi Nagy Gergely a The Aristocracy of Talent című könyvét ajánlja. 

A Feminens kisrovatban a Kislány, nagy foci blog alapítóját, László Ágnest ismerhetik meg. 

Kevés igazságosabb dolog van a világon, mint a póker – hogy miért, megtudhatják Almási B. Csaba jegyzetéből. 

Negyedik nagylemezük jelenik meg, egymást érik a koncertjeik, számos szakmai elismerésben részesültek. A Lóci játszik együttes alapító frontemberével, Csorba Lóránttal Élet rovaunkban beszélgettünk önismeretről, a közönséggel való kapcsolatról és az MCC Fesztről.

„A szórakoztatás és a művészet keresztmetszetét kellett megtalálni – ebből született a Lóci játszik” – fogalmaz. 

Arcél kisrovatunkban Hajnóczy Péter íróra emlékezünk. A tárcát Száraz Miklós György írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rajcsányi Gellérttől, a mandiner.hu főszerkesztőjétől olvashatnak egy disztópiáról, ahol végleg bebizonyosodik: végül is tényleg a legjobb otthon.