Orwell, Cs. Szabó, Marcus Aurelius... következnek Rajcsányi Gellért kedvenc könyvei a Mandiner új sorozatában!
A Mandiner hetilap most következő, századik lapszáma alkalmából különleges tartalmakkal készülünk az olvasók számára. A napokban szerzőink ajánlják tíz kedvenc könyvüket olvasóinknak – szívből ajánljuk, böngésszék, kommentálják, csevegjünk róluk, s várjuk olvasóink könyves listáit is!
Az összes könyvajánló ezen a linken keresztül érhető el (minden nap újabb listák érkeznek majd).
***
RAJCSÁNYI GELLÉRT
Faludy György: Pokolbéli víg napjaim
Egy egyszerre nagy műveltségű és színes fantáziájú, s ideológiai kóborlásain túl végül az egyszerű emberi bölcsességekre rálelő kalandor emlékiratai a 20. század mélyéről.
George Orwell: 1984
Egy könyv, ami soha nem évül el, ami bármikor, bárhol két pofont kever le neked tanulságaival, és ami minden korban figyelmeztet a szabadság és az elnyomás, az egyéni autonómia és a személytelen hatalmi gépezetek, az igazság és a hazugság, a valóság és propaganda ütközéspontjaira. Amíg felzaklat a könyv, addig helyén van az eszed és a szíved.
Cs. Szabó László: Közel s távol
Egy elsüllyedt polgári Magyarország magányos túlélője idegen földön, az európai kultúrtörténet bámulatos tudással rendelkező ismerője, a magyar nyelv kifejezőkészségében és szépségében valósággal lubickoló elbeszélő – Cs. Szabó elbeszéléskötete a régi Európa világát, embereit és eszményeit eleveníti fel rendkívül színes és szerteágazó történeteivel.
Szerb Antal: A világirodalom története
Civilizációnk irodalomtörténetének egyszerre könnyed és mély, lényegretörő összefoglalója – aki ezt elolvassa, máris műveltebbnek tudhatja magát, és nekiállhat akkurátusan el is olvasni a kötetben szereplő műveket: a klasszikus műveltség minden látszat ellenére a 21. században sem árt meg senkinek.
Michel Houellebecq: Egy sziget lehetősége
Csak kicsattanó jókedv esetén kezdjünk bele az olvasásába: a szikrázóan szellemes és éles szemű francia botrányíró elidegenedett jelenünket és az emberiségre váró disztópikus jövőképet gyúr össze egy letehetetlen, borzongató regényben – ami után két kézzel kapkodhatunk a normális élet mentőöveibe.
Mika Waltari: Mikael
Egy talán nem a helyén és értékén kezelt, egykor élt, grafomán finn író, aki óriási történelmi regényeket – és közben néha krimiket – írt, és könyvei közül is kiemelkedik az összesen több mint 2000 oldalas Mikael, ami egy egyszeri finn fattyú hol vicces, hol letaglózó tanulságokra ráébresztő kalandozásait mutatja be a 16. század eleji, forrongó, változó Európában - és igen, még magyar földön is.
Robert Merle: Malevil
A francia író népszerű volt az elmúlt évtizedekben Magyarországon is – Malevil című regénye vidéki idillként indul, amint egy baráti társaság beveti magát egy francia várkastély pincéjébe borozni – aztán fölöttük kitör az atomháború. Hogy hogyan tovább nekik, és milyen alapvető emberi és civilizációs dilemmákkal kell szembenézniük? Erről szól Merle izgalmas regénye.
Rejtő Jenő: Szőke ciklon
Letehetetlen könyv. Aki egyszer elkezdi olvasni, nem szabadul; magával ragadja, mint a ciklon és többet már el sem ereszti: sírva neveti át a történetet, a végére érve pedig újra elölről kell kezdeni, mert Rejtő Jenő könyvei már csak ilyenek. Méltó helyet érdemelnének végre a szépirodalomban.
Erich Maria Remarque: Három bajtárs
Az író bármelyik művét fel lehetne sorolni, de ez különösképp kiemelkedik józanságával, sok tapasztalaton alapuló, mély emberi érzéseivel. A könyv fájdalmas szépséggel mutatja be az egymás iránti barátság összetartó erejét és szerelmünk elvesztését.
Marcus Aurelius: Elmélkedések
„Vigyázz, el ne császárosodj!” – írta egykor tűnődve Marcus Aurelius császár, a római világbirodalom korlátlan ura, távoli hadjáratán, valahol a Garam vidékén, talán a Börzsöny vagy a Dunakanyar egy szegletében táborozva. A töprengő császár sztoikus életbölcsességei tanácsot adnak, utat mutatnak, megnyugtatnak vagy figyelmeztetnek bármikor – hisztérikus korokban különösen jól jönnek a sztoikus nyugalomra hívó szavak, kétezer évvel ezelőtti ismeretlen ismerősünktől.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
