Miklósa Erika, Tarlós István, Böröcz vs Ujhelyi és német Zöldek – megjelent az új Mandiner!

Az volt az álma, hogy világbajnok legyen, de egy sérülés miatt váltani kényszerült. Derékba tört atlétakarrierjét operaénekesi pályára cserélte, és tizenkilenc évesen a Magyar Állami Operaház minden idők legfiatalabb magánénekese lett. Miklósa Erika elhitte, hogy a világ legjobbja lehet az Éj királynőjeként, és ezért mindent meg is tett, tehetsége mellett a sportból hozott elszántsága is repítette. Harminc éve van a pályán, de vallja, mindig kell B és C terv. Ezen a héten címlapos interjút olvashatnak a Kiskunhalastól a milánói Scaláig megtett életútról, Claudio Abbado és Plácido Domingo barátságáról és a Virtuózok sikeréről „Mindig kell B és C terv, nem szabad mindent egy lapra feltenni. Ez a pálya nem tart örökké” – mondja interjúnkban a világhírű operakénekes. 

„A magyar jobboldal nem akarja keletre tolni az országot. Csupán arrafelé is kinyitotta az ajtókat, s közben reméli, hogy a Nyugat, amelyhez továbbra is tartozik, észbe kap, és felhagy az önfelszámolással” – írja az Első karakterben Szilvay Gergely. 

Közélet

Az utánunk jövő generáció érdekében Tarlós István reméli, hogy nem lesz kormányváltás, mivel az szerinte tragédia lenne. Elveszítette-e a Fidesz a városokat? Megbánta-e, hogy nem kampányolt a Facebookon? Ki a valódi főnök a fővárosi városházán? Közélet rovatunkban a volt főpolgármesterrel olvashatnak interjút. „A miniszterelnök már rég belátta, hogy a fővárost nem szabad elengedni, anélkül nehezen nyerhető meg az ország” – fogalmaz a volt főpolgármester, aki arról is beszélt: a Fidesszel ugyan nem ért egyet mindenben, de a sorskérdésekben igen.

Óriási közterület-használati díjat szabott ki a kormányzat helyi kórházfejlesztésével összefüggésben Hódmezővásárhely polgármestere. Márki-Zay Péter közben már kifele tekinget a helyi politikából: két szinten is jelölteti magát az ellenzéki előválasztásra, hogy megkerülhetetlen országos tényező lehessen. Utánajártunk, hogy mire készül a politikus.

Milyen feltételekkel kampányolna együtt az oltás mellett Böröcz László és Ujhelyi István? Szükségünk van-e a keleti vakcinákra? Jókor jön-e a nyitás? A Fidesz frakcióvezető-helyettese és az MSZP európai parlamenti képviselője leültettük vitázni a járványkezelésről vitázott, és még egy régi sérelem is előkerült. „Aki az egyes vakcinák iránti bizalmat gyengíti, az biztosan nem segíti az oltási programot” – mondja Böröcz László, Ujhelyi István pedig drukkol, hogy az orosz vakcina megkapja az uniós engedélyt.

„Az európai kultúra, a nevelés és tudás-hit viszonya új elgondolások után kiált” – írja publicisztikájában Lánczi András filozófus az új európai reneszánsz kezdeményezésre reflektálva.

Egyre több az olyan kiskorúaknak szánt rajzfilm, amiben a szereplők lmbtqi-közösséghez tartoznak – hívja fel a figyelmet cikkében Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.

Külhon & Külföld

A határon túli magyarok jogvédelmének megerősítésére és az uniós szabályozásra is befolyása lehet Magyarországnak a következő fél évben, hazánk ugyanis május 21-én átveszi az Európa Tanács elnökségét. Külhon rovatunkban Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztost kérdeztük a tervekről. 

Zajlanak az események a német belpolitikában, Külföld rovatunkban több cikk is erről szól most. 

A Zöldek Németország legnépszerűbb pártja lett, így vérmes reményekkel futhat neki az őszi szövetségi választásnak. Áttekintettük a zöldmozgalom sok évtizedes történetét. Véleménycikkben is foglalkozunk velük: a Zöldek nyugodtan és fegyelmezetten, diszkrét módon folytatta le a belső hatalmai harcait, miközben az uniópártok elveszítették a választók körében azt az imázst, hogy ők értenek a legjobban a kormányzáshoz – írja Boris Kálnoky, az MCC Média Iskolájának vezetője.

Vera Lengsfeld, a CDU korábbi szövetségi parlamenti képviselője pedig úgy látja: Armin Laschetnek meg kell erősítie a CDU politikai irányvonalát, és kirángatnia a pártot a baloldali–zöld ideológiai fogságból.

Állítólagos „non-paper” borzolja a kedélyeket a Balkánon: a bizonytalan hitelességű dokumentum a délszláv és albán határok újrarajzolását, régi nacionalista álmok megvalósulását szorgalmazza. Létezik-e egyáltalán ilyen dokumentum? Ha igen, mennyire hiteles? Érintett lehet a magyar kormány? Szakértőkkel tisztáztuk a felmerülő kérdéseket.

Precedens & Makronóm

Egészséges környezet, digitális önrendelkezés, ellenőrizhető internetes algoritmusok – mindezeket alapvető joggá tenné Ferdinand von Schirach német jogász és közíró. Precedens rovatunkban megnéztük, van-e realitása az elképzeléseinek. 

Koltay András, az NKE rektora Petry Zsolt ügye kapcsán írja: „a szólásszabadságban a kontinens demokráciáinak egyik fontos építőkövét tiszteljük, amelyet nem illene szerződések álcája mögé bújva korlátozni”.

Makronóm rovatunkban Szalai Piroska, a KINCS munkaerőpiaci szakértőjének írását olvashatják arról, milyen eredményt értek el a magyarországi régiók a munkanélküliség visszaszorításában.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

A 2030-as évekre Kína megszerzi a digitális fölényt az Egyesült Államokkal szemben – állítja 2034. A Novel of the Next World War című könyvében Elliot Ackerman és James Stavridis, amelyet Böszörményi Nagy Gergely ajánl a héten. 

A Feminens oldalán Vészi Margit újságíró, festő kalandos életét elevenítjük fel. 

Tudomány kisrovatunkban egy csontritkulás kezelésére szolgáló, világviszonylatban is újdonságnak számító készítményről olvashatnak, amelyért idén Innovációs Nagydíjat kapott a Richter Gedeon Nyrt. 

A covidárvák helyzete társadalmi összefogásért kiált – hívja fel a figyelmet jegyzetében Máthé Zsuzsa, rámutatva, hogy egyre több kicsi és nagyobbacska gyermek vált félárvává, esetleg veszítette el mindkét szülőjét a koronavírus miatt. 

Élet rovatunkban a százhúsz éve született Szerb Antalra emlékezünk, a tárcát pedig Csender Levente írta egy balatoni románcról.