Az Alapjogokért Központ röviden összegezte, hogy milyen várakozásokkal tekintünk 2021. elé az EU jogalkotása kapcsán.
„Az Európai Uniónak és tagállamainak 2021-ben is számos politikai és gazdasági kihívással kell majd szembenézniük” – írja az Alapjogokért Központ a pénteken, online sajtótájékoztató keretében ismertetett tanulmánya kapcsán. Az központ összegezte, hogy hogy milyen várakozásokkal tekinthetünk 2021. elé és „mik azok a fő kérdések, melyek idén az uniós napirendet dominálni fogják”.
A vírus elleni oltóanyagok engedélyezésével a védekezés új fázisba lépett. Sajnos azonban a Bizottság központosított vakcinabeszerzése lassan működik, akadozik a tagállamok közötti elosztás rendszere, miközben egyes, EU-n kívüli országok – az Egyesült Királyság, Izrael – rohamtempóban oltják be a lakosságot. Ez tovább erodálhatja az Unió intézményeibe, döntően az Európai Bizottságba vetett állampolgári bizalmat” – áll a dokumentumban.
Elsőként a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés orvoslására alkotott élénkítő csomagot említi a dokumentum. „A Helyreállítási Alap felhasználására vonatkozó stratégiai tervek és programok tagállamok állami benyújtására és az Európai Bizottság általi elfogadására – várhatóan – 2021 első felében is sor kerül” – írják. Az elemzés szerint várható, hogy a „politikai-jogállamisági kritériumoknak az uniós források felhasználásához kötése”, azaz a jogállamisági mechanizmus konkrét jogértelmezése illetve a valóságba ültetése 2021-ben is a politikai napirenden marad.
„Az Európai Bizottság 2020. november 12-én adta ki az »Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségére vonatkozó első uniós stratégiáját«. A Stratégia a következő öt évre vonatkozó célzott fellépéseket, többek között jogi és finanszírozási intézkedéseket határoz meg”– írják.
A tavalyi év végén, hosszas és nehézkes tárgyalások révén ért el megegyezést az Egyesült Királyság és az Európai Unió. Hasonlóan fontos téma lesz 2021-ben a Brexit utáni első év, amely elhozza ezen megegyezések gyakorlati érvényesülését. „2021-ben kiderül az is, hogy az Egyesült Királyság hogyan tud élni az újonnan szerzett „szabadságával”, milyen kereskedelmi, beruházásösztönzési megállapodásokat lesz képes kötni”– áll a dokumentumban.
„A portugál elnökség prioritásai között India és az EU közötti kapcsolatok további erősítése szerepel. 2021 januárjában lép hivatalába Joe Biden, az Egyesült Államok új elnöke, melytől az uniós vezetők azt remélik, hogy a transzatlanti kapcsolatokban új, kedvezőbb fejezet nyílik. Szintén 2021-ben derülnek ki az EU és Kína között 2020 decemberében kötött átfogó és beruházási megállapodás gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatai, illetve Afrika, mint az Európai Bizottság egyik kiemelt partnere mind gazdasági, mind migrációs szempontból is újra középpontba kerülhet” – vélik az elemzők.
A magyar kormány számára leginkább vitás kérdések idén is a migráció körül öszpontosulhatnak az európai porondon, hisz az Európai Bizottság 2020 novemberében hozta nyilvánosságra az integrációról és a befogadásról szóló, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó cselekvési tervet, mely a migránsok teljeskörű befogadását célozza meg. Ehhez részben kapcsolódik, az „Európai Demokráciára vonatkozó, 2020 decemberében bemutatott cselekvési tervben” az Európai Bizottság egy újabb lépést kíván tenni „a tagállami hatáskörök csorbítása, a tagállami kompetenciákba történő beavatkozás irányába. Tenné mindezt a »demokratikus választások lebonyolításához és intézményi kereteihez« kapcsolódóan” – jelzi előre az Alapjogokért Központ elemzése.
hisz 2021 decemberében kerül sor a COP26 ENSZ Klímacsúcsra, melynek nyitányaként az Európai Bizottság „egy óriási jogszabálytervezet-csomagot kíván bemutatni júniusban, amely az eddigi célkitűzéseket és átfogó stratégiákat konkretizálná” – írják.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
A nő kiakadt, hogy a rendőrség semmit sem csinált, amikor a segítségüket kérte.
Mandiner-összefoglaló a labdarúgó Bajnokok Ligája 6. fordulójának szerdai játéknapjáról. Cikkünk folyamatosan frissül.
