Magyar, német meg egy Borat

2019. április 25. 20:59

Kínzó humoresten találkozott a magyar és a német viccpártok két képviselője, hogy az európai politikáról próbáljanak vicceseket mondani, a végén pedig valaki Borat-stílusban kezdett beszélni a közönség soraiból. Humortalan tudósításunk következik egy eseményről, aminek kihagyásával senki nem vesztett semmit.

2019. április 25. 20:59
Leimeiszter Barnabás
Leimeiszter Barnabás

A Bem rakparti Art’otel alagsori konferenciatermében tartották meg a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy szervezésében az „európai viccpártok vitáját”, ami a gyakorlatban az MKKP-s Kovács Gergely és Dustin Hoffmann beszélgetését jelentette. Na persze nem az Esőember és a Kramer kontra Kramer sztárja ugrott be a vitára: druszája, a Die Partei nevű német viccpárt embere társalgott a kétfarkú politikussal.

Most képzeljék maguk elé: az egyébként sem túl kimagasló humorfaktorú kétfarkús faszi próbált európai politikáról viccelődni a német humor maga elé motyogó képviselőjével, mindezt egy nyomasztó, szürkéskék, mesterséges fénnyel elárasztott alagsori konferenciaszobában, az érdeklődő firkászokkal együtt vagy 15 főt számláló közönség előtt.

Ha valaki, akkor szerintünk Kovács Gergely nem fog megharagudni ránk, ha nem írjuk túl ezt a tudósítást.

Csak néhány kijelentést idézünk a koherensnek kevéssé nevezhető beszélgetésből.

Az ukrán humorista elnökké választása kapcsán az „angoljáért, németjéért és magyarjáért” elnézést kérő Kovács Gergely megjegyezte, hogy ez nem új jelenség, néhány éve az Egyesült Államokban is egy bohócot választottak meg.

Hozzátette: a többi magyar politikai párt szintén nagyon vicces, nehéz viccesebbnek lenni náluk.

Arról is beszélt, hogy az EP-listaállításhoz szükséges aláírások összegyűjtése kemény munka volt. Ezt igazi csalódásként értékelte Kovács, mivel nem azért alapítottak pártot, hogy dolgozzanak.

Kovács kinyomtatta a pártja programját, mivel még nem volt ideje, hogy elolvassa azt. Mint elmondta: fókuszálni szeretnének a fontos dolgokra, így például bevezetnék az ingyen sört és örök életet Nyugat-Európában is. Ugyanakkor nem feledkeznek meg az olyan „triviális” ügyekről sem, mint a migráció. „A bevándorlás nem probléma Magyarországon, mivel szerencsére senki nem akar idejönni. Ez fenntartható lesz, ha továbbra is ilyen alacsonyak maradnak a fizetések” – fejtegette. Épp ezért kerítésépítés helyett elég lenne, ha az országhatáron a magyar átlagfizetésről és kórházi statisztikákról informáló plakátokat helyeznének el.

A kivándorlást nagyobb problémának nevezte Kovács, a helyzetet a gyere haza, magyar-programjukkal oldanák meg. Ennek keretében

csökkentenék a fizetéseket Nyugat-Európában, „Németországban 70%-kal, Ausztriában 75%-kal, Romániában 3%-kal”.

Biztosítanák, hogy a külföldön dolgozók Magyarországról is végezhessék a munkájukat. János, a londoni mosogató itthon is könnyedén dolgozhatna, ha ideszállítanák az elmosogatandó edényeket.

Szakértőik megállapították, hogy az eurózónához való csatlakozás akár 400-500 évbe is telhet, ezért a forintot tennék meg közös európai fizetőeszköznek.

A moderátor emlékeztette arra Hoffmannt, hogy néhány éve a berlini fal visszaépítésével kampányoltak. A német politikus szerint vigyázni kell azzal, mivel állnak elő, mivel tíz éven belül valós ígéretekké válhatnak a kampányfogásaik.

A Die Partei öt éve bekerült az Európai Parlamentbe: képviselőjük, Martin Sonneborn a kulturális és oktatási bizottságaként tagjaként arról faggatta Navracsics Tibort, kötelező olvasmánnyá tenné-e a Mein Kampf-ot.

Kovács Gergely elmondta: nemrég néhány napot töltöttek az Európai Parlamentben a Die Partei vendégeként, a párt fizette az étkezésüket, a szállásukat, jó élmény volt. Hoffmann hangsúlyozta: az uniós állampolgárok pénzén ruccanhattak ki a kétfarkúak Brüsszelbe, és egyébként uniós pénzből gyárthatták le az EP-képviselő arcképével ellátott söralátéteket is:

Kovács hozzátette: Soros György rengeteg pénzt ad nekik, ám az a kikötése, hogy mindet az illegális migrációra kell költeniük, ez probléma.

Hova ülne be a Kétfarkú Kutyapárt az Európai Parlamentben?” – tette fel a kérdést a moderátor. „Az étterembe” – válaszolt Kovács, kifejtve: rendkívül kedvezők ott az árak. Arra a kérdésre, hogy a kétfarkúak melyik uniós bizottságba szeretnének bejutni, Kovács elmondta, hogy

ez attól függ, hol vannak a jobb nők,

először körbe kell nézniük.

Hoffmann és Kovács egyetértett abban, hogy létrehoznának egy nagy európai viccpártot, egy „komolypártot”, ahogy Kovács fogalmazott.

A közönség egyik tagja arról kérdezte a viccpolitikusokat, hogy kik alkotják a szavazótáborukat. Mindketten elmondták, hogy főleg a fiatal városlakók közül kerülnek ki a szavazóik. Kovács azt is elárulta: néhány napja felhívta egy asszony, hogy ugye nem szüntetnék meg a Magyar Postát, ez is a kétfarkúak ígéretei között szerepel ugyanis.

Kovács szerint a Csirkeember jó bizottsági elnök lenne, mivel

„sem a magyarok, sem a németek nem értik őt”.

Végül a közönségből egy faszi elkezdett Borat stílusban beszélni.

Függöny, taps.

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Schweinehund
2019. április 26. 12:49
Ezeknél tényleg bármelyik párt viccesebb.
balbako_
2019. április 26. 07:33
Ezek nem viccesek, ezek hülyék!
Lolka-Bolka
2019. április 26. 05:15
a ketfaszu buzi kutya part ... ez egeeeeeen emberek... maaaaaa csak ez kellet a mocskos kommunitak melle......minket magyrokat vernek a legnyomortultabb mocskos haza arulo rohadekokkal ........ MIEEEEEEEEEEERT???????
annamanna
2019. április 26. 03:28
Az Ámbédkár iskola államosításának ügye azért is plusz érdekes, mert a Kétfarkú Kutyapárt vezetője, Döme Zsuzsa is ott tanított. Ennek a cikknek a nyitóképén is látszik, középtájon, szürke nadrágban, barna pólóban: https://nepszava.hu/3033428_allamositanak-a-dr-ambedkar-gimnaziumot "kerestem azt, ami nekem érdekes és kihívás. Így találtam a sajókazai Ámbédkar Iskola felhívására, amiről rögtön azt gondoltam, hogy „ezek pont engem akarnak”. Buddhista beállítottságú történelemtanárt kerestek, aki nem zárkózik el a cigányoktól. És meg is találtam a helyem, mert ott valódi értelmiségi elfoglaltság volt a tanítás. – Ez mit jelent: a közeg volt befogadó, vagy a kihívás nagy? – Nagyon szerettem, például mert olyan tanári karral dolgoztam, amelynek tagjai szintén rendkívül fontosnak tartották azt, amit csinálnak. Ott tényleg nem lehet megszokásból bemenni a tanterembe. Valódi reformmódszerekre volt szükség, nem volt két ugyanolyan diákcsoport, kettő ugyanolyan tanóra. Sokat kellett készülni, minden nap. Nem is beszélve arról, hogy rájöttem, szinte semmit nem tanultam az egyetemen a romák történelméről. Noha a magyar kisebbségek történelméről volt órám, szemináriumom és mindent végigcsináltam, amikor Sajókazára kerültem, történelemtanárként magamnak kutattam ki mindent arról, mi is a roma magyar történelem. Ez jól mutatta azt is, hogy a romák és a nem romák közötti feszültségekben is az a probléma alapja, hogy nem tudunk egymásról semmit. (...) – Hogy lehetett együtt csinálni az MKKP-t és a tanítást? – A borsodi idők elején még jobban volt időm erre, aztán pedagógiai vezető lettem, nagy pályázatok futottak a kezem alatt az iskolában, ami 24 órás terhelés volt. Akkoriban a kétfarkúskodás kicsit háttérbe került, a 2010-es kampányban nem voltam aktív, majd megint megfordult a dolog, s a végén sajnos fel kellett mondjak a suliban, mert két nem egy emberes főállást már nem lehetett párhuzamosan jól csinálni. – Tudták a diákok, hogy a tanítás mellett pártot is szervezel? – Néhányan tudták, de szerintem van értelme azt mondani, hogy nincs helye a politikának az iskolában." https://168ora.hu/itthon/nem-jatszanank-partot-ha-nem-lennenek-valos-politikai-celjaink-155263
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!