Lehetnek nők télapók? – Az Alapjogokért Központ sajtószemléje

Az Alapjogokért Központ szemléje a politikailag korrekt hírekről.

Az Alapjogokért Központ a szemléjében beszámol arról: advent harmadik hetébe lépve a progresszívek is magasabb fokozatba kapcsoltak a karácsonyi várakozásban. Az ünnepi előkészületek jegyében a The Star „szakmai és objektív” listája alapján ellenőrizhetjük, hogy kedvenc karácsonyi filmjeink kiállják-e a politikai korrektség próbáját. Bár a Reszkessetek betörők tekintetében nem kapunk eligazítást, a lista felnyitja mindazok szemét, akik az Igazából szerelmet, vagy a Bridget Jones naplóját holmi könnyed romkomnak gondolták: a karácsonyi vígjátékok túlnyomó része ugyanis kizárólag a nők elnyomásáról szól, ráadásul a különböző szexuális kisebbségek sem jelennek meg bennük kellő súllyal. „Ha pedig kiszórtuk a hímsoviniszta karácsonyi filmeket, természetesen felül kell vizsgálnunk a karácsonyi dalok toplistáját is: ebben a Gay Star News homoszexuális propagandaoldal kínál segítséget, mégpedig a legjobb queer ünnepi zenék felsorolásával. Ki ne szeretné, ha az ajándékbontás közben a karácsonyfa alatt együtt énekelhetné szeretteivel a »Santa is a Gay Man« (A Mikulás egy homokos) című számot?” – olvasható a hírválogatásban.

Bár hazánkba már múlt héten megérkezett a Mikulás, az angolszász országokban ő a karácsonyi ajándékot hozza a gyermekeknek, így a kicsik és nagyok egészen Szentestéig találkozhatnak vele az utcán és a bevásárlóközpontokban. A feministák azonban a „mikulások piacára” is betörnének, ennek érdekében pedig a Metro hasábjain teszik fel a húsba vágó kérdést: vajon nemi diszkriminációnak tekinthető-e, hogy nők nem lehetnek Télapók? A választ természetesen olvasóinkra bízzuk, de két kérdés azért nekünk is engedtessen meg: normális-e, ha egy nő fehérszakállú, pocakos öregembernek öltözik és elváltoztatott hangon kiabálja az embereknek, hogy „ho ho ho”. Milyen hatással lehet mindez a karácsony csodáját még gyermeki naivitással megélő kiskorúak lelki fejlődésére? A hagyománytiprás azonban nem érhet véget a női Mikulásoknál: egy amerikai templom rendhagyó, migrációs témájú Betlehemet állított ki. Az installációban az újszülött Jézus köré kalitkát helyeztek, hogy az „megfelelően tükrözze a jelenlegi világunkat”, utalva ezzel az amerikai migrációs politikára. A jelenetben a napkeleti bölcsek nem tudják átadni ajándékaikat, mert egy kerítés választja el őket a Szent Családtól. A haladó lelkész szerint teljesen rendben van, hogy átpolitizálta a Megváltó születését és az sem zavarja, hogy voltak hívek, akik otthagyták a közösséget, mert szentségsértésnek találták a különös Betlehemet.

Az Alapjogokért Központ a szemlében arról is szót ejt: szinte minden héten be tudunk számolni olvasóinknak a liberálisok legújabb „nyelvfejlesztő” ötleteiről, most sincs ez másként: a PETA állatvédő szervezet szerint több tisztelettel kell beszélnünk az állatokról. „Itt az ideje, hogy véget vessünk a »fajizmusnak«” (irracionális diszkrimináció más, nem humán fajokkal szemben), mondják az állatvédők, első lépésként pedig javasolják, hogy mindennapi szófordulatokat állatbaráttá alakítsunk. Nem szép dolog azt mondani például, hogy „két legyet üt egy csapásra”, hiszen ez bántó szegény ártatlan legyekkel szemben. „A szavak számítanak” – hangsúlyozták, és ahogyan a társadalmi igazságosságról alkotott képünk fejlődik, vele együtt kell fejlődnie a nyelvünknek is. Visszatérő témánk a világszerte elharapózó rasszizmus, amely a héten az egészséges, fehér tej formájában támad. Nem tévedés, az emlőváladék már a 20. század eleje óta rasszista szimbólum – egy szociológus állítása szerint – mert a nem fehér társadalom mintegy 65 százaléka laktózintoleráns (a laktózemésztési képességet a fehérek a cikk szerint egy genetikai mutációnak köszönhetik).

A szemleében végül kitérnek arra: tudják, mi nem fehér és egészséges? A VICE cikke szerint az afroamerikaiak: az őket érő mindennapos, intézményesített rasszizmus ugyanis krónikus stresszt okoz nekik és ezáltal könnyebben megbetegednek, rosszabb az egészségük, mint fehér polgártársaiknak. A cikk szerzője szerint – bár közvetlenül nem mondja ki – erre a jelenségre a megoldás a szegregáció, azt javasolja ugyanis, hogy a feketék töltsenek minél több időt a saját etnikumukból származó emberekkel.

A teljes szemle itt érhető el.