Von der Leyent nem kérdezték, mégis úgy érezte, meg kell szólalnia ezzel kapcsolatban

Egy fontos geopolitikai kérdésben próbált meg erőt mutatni az Európai Bizottság elnöke.

Lengyelországba látogatott Giorgi Margvelashvili georgiai elnök – a házigazda Andrzej Duda kifejtette kollégájának, „a Keleti Partnerség országai előtt ott kell lebegjen a jövőbeli belépés távlata”.
Nemcsak Lengyelország, hanem az egész Európai Unió érdeke, hogy nyitott legyen új tagok befogadására, a Keleti Partnerség országai számára biztosítani kell a belépés perspektíváját – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Varsóban, miután Giorgi Margvelashvili georgiai elnökkel tárgyalt.
A megbeszéléseket követő közös sajtóértekezleten Duda rámutatott az Európai Uniót (EU) érő válságokra, kiemelve a brit kilépést (Brexit). „Amennyiben ahhoz tartanánk magunkat, hogy az EU a brit kilépés után összezsugorodik, és nem lenne kilátás az új tagállamok befogadására, akkor ez számomra az EU végének az elejét jelentené” – fogalmazott Duda.
Értékelése szerint az EU bővítési lehetősége szükséges a közösség megmaradásához és fejlődéséhez, ahhoz, hogy versenyképes legyen a világ gazdasági nagyhatalmaival, az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal. „Ezért az EU-nak nyitva kell hagynia ajtaját, a Keleti Partnerség országai előtt ott kell lebegjen a jövőbeli belépés távlata” – hangsúlyozta Duda, hozzáfűzve, hogy az EU-nak „nagyon határozottan kell garantálnia” ezt a perspektívát. A lengyel államfő támogatóan nyilatkozott Georgia NATO-tagsági törekvéseiről is.
A Keleti Partnerség a hat kelet-európai ország demokratizálási és gazdasági reformtörekvéseit elősegítő, Lengyelország és Svédország által 2008-ban kezdeményezett uniós program. Résztvevő benne Georgia is, amelynek államfője, Giorgi Margvelashvili a varsói sajtóértekezleten fontosnak minősítette, hogy Lengyelország aktív szerepet vállal több, Georgia számára is fontos formátumban. „Nagyon hálásak leszünk, ha az összes EU-tagállam Lengyelország hangján beszél majd, a valóság azonban más” – fűzte hozzá.
Ebben az összefüggésben megemlítette a Keleti Partnerség november 24-én esedékes brüsszeli csúcstalálkozóját, és elmondta, hogy Tbiliszi célja az EU-tagság elérése.
A georgiai elnök emellett fontosnak minősítette a Három Tenger Kezdeményezést, mégpedig a Fekete- és a Balti-tenger közötti infrastrukturális összeköttetések tervezett fejlesztése miatt. A formálisan 2016 nyarán megalakult Három Tenger Kezdeményezés 12 kelet-közép-európai EU-tagállam, ezen belül a négy visegrádi ország gazdasági érdekeinek összehangolását célozza.
Giorgi Margvelashvili szerdán még Beata Szydlo kormányfővel, valamint a lengyel parlament alsó- és felsőházi elnökeivel, Marek Kuchcinskivel és Stefan Karczewskivel találkozik Varsóban.
(MTI)