Lengyelországba látogatott Giorgi Margvelashvili georgiai elnök – a házigazda Andrzej Duda kifejtette kollégájának, „a Keleti Partnerség országai előtt ott kell lebegjen a jövőbeli belépés távlata”.
Nemcsak Lengyelország, hanem az egész Európai Unió érdeke, hogy nyitott legyen új tagok befogadására, a Keleti Partnerség országai számára biztosítani kell a belépés perspektíváját – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Varsóban, miután Giorgi Margvelashvili georgiai elnökkel tárgyalt.
A megbeszéléseket követő közös sajtóértekezleten Duda rámutatott az Európai Uniót (EU) érő válságokra, kiemelve a brit kilépést (Brexit). „Amennyiben ahhoz tartanánk magunkat, hogy az EU a brit kilépés után összezsugorodik, és nem lenne kilátás az új tagállamok befogadására, akkor ez számomra az EU végének az elejét jelentené” – fogalmazott Duda.
Értékelése szerint az EU bővítési lehetősége szükséges a közösség megmaradásához és fejlődéséhez, ahhoz, hogy versenyképes legyen a világ gazdasági nagyhatalmaival, az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal. „Ezért az EU-nak nyitva kell hagynia ajtaját, a Keleti Partnerség országai előtt ott kell lebegjen a jövőbeli belépés távlata” – hangsúlyozta Duda, hozzáfűzve, hogy az EU-nak „nagyon határozottan kell garantálnia” ezt a perspektívát. A lengyel államfő támogatóan nyilatkozott Georgia NATO-tagsági törekvéseiről is.
A Keleti Partnerség a hat kelet-európai ország demokratizálási és gazdasági reformtörekvéseit elősegítő, Lengyelország és Svédország által 2008-ban kezdeményezett uniós program. Résztvevő benne Georgia is, amelynek államfője, Giorgi Margvelashvili a varsói sajtóértekezleten fontosnak minősítette, hogy Lengyelország aktív szerepet vállal több, Georgia számára is fontos formátumban. „Nagyon hálásak leszünk, ha az összes EU-tagállam Lengyelország hangján beszél majd, a valóság azonban más” – fűzte hozzá.
Ebben az összefüggésben megemlítette a Keleti Partnerség november 24-én esedékes brüsszeli csúcstalálkozóját, és elmondta, hogy Tbiliszi célja az EU-tagság elérése.
A georgiai elnök emellett fontosnak minősítette a Három Tenger Kezdeményezést, mégpedig a Fekete- és a Balti-tenger közötti infrastrukturális összeköttetések tervezett fejlesztése miatt. A formálisan 2016 nyarán megalakult Három Tenger Kezdeményezés 12 kelet-közép-európai EU-tagállam, ezen belül a négy visegrádi ország gazdasági érdekeinek összehangolását célozza.
Giorgi Margvelashvili szerdán még Beata Szydlo kormányfővel, valamint a lengyel parlament alsó- és felsőházi elnökeivel, Marek Kuchcinskivel és Stefan Karczewskivel találkozik Varsóban.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
