Lengyelországba látogatott Giorgi Margvelashvili georgiai elnök – a házigazda Andrzej Duda kifejtette kollégájának, „a Keleti Partnerség országai előtt ott kell lebegjen a jövőbeli belépés távlata”.
Nemcsak Lengyelország, hanem az egész Európai Unió érdeke, hogy nyitott legyen új tagok befogadására, a Keleti Partnerség országai számára biztosítani kell a belépés perspektíváját – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Varsóban, miután Giorgi Margvelashvili georgiai elnökkel tárgyalt.
A megbeszéléseket követő közös sajtóértekezleten Duda rámutatott az Európai Uniót (EU) érő válságokra, kiemelve a brit kilépést (Brexit). „Amennyiben ahhoz tartanánk magunkat, hogy az EU a brit kilépés után összezsugorodik, és nem lenne kilátás az új tagállamok befogadására, akkor ez számomra az EU végének az elejét jelentené” – fogalmazott Duda.
Értékelése szerint az EU bővítési lehetősége szükséges a közösség megmaradásához és fejlődéséhez, ahhoz, hogy versenyképes legyen a világ gazdasági nagyhatalmaival, az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal. „Ezért az EU-nak nyitva kell hagynia ajtaját, a Keleti Partnerség országai előtt ott kell lebegjen a jövőbeli belépés távlata” – hangsúlyozta Duda, hozzáfűzve, hogy az EU-nak „nagyon határozottan kell garantálnia” ezt a perspektívát. A lengyel államfő támogatóan nyilatkozott Georgia NATO-tagsági törekvéseiről is.
A Keleti Partnerség a hat kelet-európai ország demokratizálási és gazdasági reformtörekvéseit elősegítő, Lengyelország és Svédország által 2008-ban kezdeményezett uniós program. Résztvevő benne Georgia is, amelynek államfője, Giorgi Margvelashvili a varsói sajtóértekezleten fontosnak minősítette, hogy Lengyelország aktív szerepet vállal több, Georgia számára is fontos formátumban. „Nagyon hálásak leszünk, ha az összes EU-tagállam Lengyelország hangján beszél majd, a valóság azonban más” – fűzte hozzá.
Ebben az összefüggésben megemlítette a Keleti Partnerség november 24-én esedékes brüsszeli csúcstalálkozóját, és elmondta, hogy Tbiliszi célja az EU-tagság elérése.
A georgiai elnök emellett fontosnak minősítette a Három Tenger Kezdeményezést, mégpedig a Fekete- és a Balti-tenger közötti infrastrukturális összeköttetések tervezett fejlesztése miatt. A formálisan 2016 nyarán megalakult Három Tenger Kezdeményezés 12 kelet-közép-európai EU-tagállam, ezen belül a négy visegrádi ország gazdasági érdekeinek összehangolását célozza.
Giorgi Margvelashvili szerdán még Beata Szydlo kormányfővel, valamint a lengyel parlament alsó- és felsőházi elnökeivel, Marek Kuchcinskivel és Stefan Karczewskivel találkozik Varsóban.
(MTI)
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Gödöllői találkozójuk után adtak ki közleményt a visegrádi országok vezetői.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Volodimir Zelenszkij után Petro Porosenko volt ukrán elnök is visszaadta a Fehér Sas Rendet.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
Karol Nawrocki lengyel elnök úgy döntött, hogy visszavonja Ukrajna elnökétől a Fehér Sas Rendet.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
