Minority Rights Group: Intézményesült rasszizmus van Magyarországon

A Minority Rights Group nemzetközi kisebbségvédő szervezet több európai országot is vizsgált a gyűlölet-bűncselekményekről készített jelentésében. 

A szervezet a jelentés Magyarországgal foglalkozó részében elismerően írt arról, hogy a 2008-2009-es romagyilkosságok miatt négy embert elítéltek. Megemlítik azonban, hogy a gyilkosságok gyanúsítottjait csak a kilencedik támadás után fogták el, és a tárgyalás 28 hónapig tartott.

Az MRG szerint ugyanakkor a rendőrség „nem igazán” nyomoz hatékonyan azon bűncselekmények ügyében, amelyekben romák az áldozatok. Ez abból is látszik, hogy - mint írták - nem reagált megfelelően a szélsőséges, félkatonai szervezetek gyöngyöspatai „járőrözésére” 2011-ben, amikor a roma közösség volt a célpontja a heteken át tartó durva bánásmódnak és megfélemlítésnek. 

A jelentésben kitértek arra, hogy meglehetősen gyorsan folynak azok az eljárások, amelyekben romákat vádolnak „magyarellenes” bűncselekményekkel. Az egyik ilyen eset 2009-ben – nem sokkal a romagyilkosságok után – történt: kilenc roma férfit vádoltak meg azzal, hogy „magyarellenes bűncselekményt” követtek el, amikor botokkal megtámadtak egy autót, amelyről úgy hitték, szkinhedek ülnek benne. Mint írták, az autóban ülők – akik közül az egyiknek valóban volt kötődése rasszista csoportokhoz - kisebb sérüléseket szenvedtek. Az MRG szerint habár nem volt hiteles bizonyíték, azzal vádolták meg a romákat, hogy „gyűlölet-bűncselekményt követtek el magyarok ellen”. Első fokon a bíróság börtönbüntetést szabott ki, másodfokon ugyanakkor ezt nem látták bizonyítottnak. 

A nemzetközi szervezet kiemelte: míg ebben az ügyben a másodfokú ítélet összhangban áll a nemzetközi szabályozással, egy másik, hasonló esetben, a 2013 szeptemberében született másodfokú ítélet helybenhagyta az elsőfokú döntést. Az MRG szerint „az intézményesült rasszizmus az egyik legvalószínűbb oka a magyar igazságszolgáltatás kettős mércéjének”. 

Megítélésük szerint gyakori probléma, hogy az áldozatok nem tudják, kihez fordulhatnának, továbbá az is előfordul, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni szabályozást éppen a kisebbségek ellen használják, ahelyett, hogy a védelmükben alkalmaznák.