Strasbourgba mennek a jogvédők a titkos megfigyelés miatt

Az Eötvös Károly Intézet közleménye szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) immár évek óta bírói engedély nélkül, csupán miniszteri jóváhagyással, bárki életének bármely legbenső részletét titokban megfigyelheti. Az Intézet ezt „alkotmánysértő hatalmaskodásnak” tartja, ezért a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordultak.

A közleményben felidézik, hogy korábban az ügyben már alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, amit azonban elutasított a testület. Határozatában ugyanakkor megállapította az Alkotmánybíróság a titkos megfigyelés alkotmányos követelményeit. Eszerint az engedélyező miniszter a titkos megfigyelésről szóló döntését indokolni köteles. Az Eötvös Károly Intézet közleményében hangsúlyozza: akár indokol a miniszter, akár nem, jogállásánál fogva alkalmatlan a magánszféra-védelem és a titkos információszerzés mellett szóló érvek elfogulatlan és szakszerű mérlegelésére.

Szerintük az is „bizarr” logika, hogy a nemzetbiztonsági megfigyelés „politikai természete” követeli meg a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések miniszteri engedélyezését, „miközben a rendőrség által bűnüldözési célból folytatott megfigyelések, helyesen, bírói engedélyhez kötöttek”.

Az Intézet az Alkotmánybíróság álláspontjával ellentétesen hangsúlyozza:  a jogszerű megfigyelés céljai soha nem politikaiak, ezért az engedélyezés mérlegelésének egyrészt jogilag kötöttnek kell lennie, másrészt azt bíróra kell bízni.

Felidézik, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata szerint az ilyen megfigyeléseket külső és hatékony kontrollnak kell alávetni, szerintük azonban a miniszteri engedélyezés nem felel meg ezeknek a követelményeknek.