Egy korábbi adóhatósági köztisztviselő és egy volt külügyminisztériumi dolgozó is pert indított a magyar állam ellen az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt, végkielégítésük 98%-os megadóztatása miatt. Mindkét nőt harminc év után bocsátották el, így joggal számíthattak volna a jelentős összegű végkielégítésre, amit egyiküknek már el se utalt a munkáltató, hanem egyenesen befizette azt az adóhatóságnak.
Bár a 98%-os különadót kivető törvényt az Alkotmánybíróság 2010 októberében alkotmányellenesnek ítélte, a szöveg későbbi módosításából nem került ki a visszaható hatály.
Strasbourgban kimondták: a végkielégítés a nyugdíjhoz hasonlóan szerzett jognak minősül, ráadásul az adót korábbi adóévekhez kapcsolódó tevékenységre vetették ki, és a korábbi adóknál jóval nagyobb mértékben. Ekként az intézkedés túlzott beavatkozásnak számít a tulajdonjog szempontjából. A magyar államot ezért a bíróság mindkét felperes részére tizenegy-tizenegyezer euró kártérítés megfizetésére kötelezte – olvasható az Indexen.