A transzatlanti szabadkereskedelmi szerződés megkötése nem csupán az Egyesült Államok és az Európai Unió számára fontos, hiszen az Atlanti-óceán két partja közötti kereskedelem „a világgazdaság motorja” – emelte ki. Az energiatakarékos, zöld technológiák fejlesztése sem csak Amerika vagy Európa érdeke, mert a klímaváltozás „globális fenyegetés”, amely ellen „többet kell tenni, és többet is fogunk tenni” – tette hozzá.
A transzatlanti partnerek érdeke és erkölcsi kötelessége az emberi jogok és a tolerancia elvének érvényesítése is. „Ha tiszteljük a templomokban, zsinagógákban, mecsetekben ápolt hitet, akkor mi is nagyobb biztonságban leszünk”, a bevándorlók befogadásával, tehetségük kibontakoztatásának támogatásával pedig „mi is megújulunk” – mondta Barack Obama. Amikor „kiállunk meleg és leszbikus testvéreinkért”, akkor „a saját szabadságunkat is védjük” – tette hozzá. Hangsúlyozta: „még keményebben és együtt” kell dolgozni, hogy ledőljenek a „falak a szívekben”, amelyek elválasztanak „minket azoktól, akik másként néznek ki, máshogy gondolkodnak, vagy más a vallásuk”.
A berlini fal már a történelem része, „de nekünk is történelmet kell csinálnunk” – emelte ki Obama a mintegy 30 perces beszédében, amelyet nagyjából négyezer meghívott vendég előtt mondott el a Berlinben szokatlan, 35 Celsius fok körüli melegben. A hidegháborús korszak hőseinek vívmányait csak úgy lehet megőrizni, ha „mindent megteszünk a fiatalokért, akik nem találnak munkát a mi országainkban, és azokért a más országokban élő lányokért is, akiket nem engednek iskolába járni” – mondta Barack Obama. „Meg kell őriznünk a szabadságunkat, de segítő kezet kell nyújtanunk azoknak is, akik a határainkon túl szabadságra vágynak” – tette hozzá.