Programozott kényszerhelyzetben Karácsonyék: már most a sarcokat készítik elő

Baranya Róbert és Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

„Magyarországnak végre olyan kormányra van szüksége, amely a többséggel, az emberek jóllétével foglalkozik, amely válság idején a segítséget tartja elsődleges feladatának” – ezzel a közhellyel megspékelve hozta nyilvánosságra gazdaságpolitikai terveit az ellenzék miniszterelnök-jelölti posztjára pályázó Karácsony Gergely. A korábban már önálló mozgalmat is indító főpolgármester az Igazságos gazdaságpolitikát! nevet adta elképzeléseinek, az alapvetés pedig az eddig beharangozott tervek fényében nem keltett meglepetést. Jelesül: Karácsony a társadalom egy százalékát képező elit megregulázásával tenné jobbá az emberek mindennapjait. A program a hogyanra kíván válaszokat adni – nem túl sok sikerrel. Nézzük a részleteket.

Megszorítások a láthatáron
A kevés konkrétum között említi a tervezet a progresszív adózás bevezetését, az adókivetést az ötszázmillió forint feletti óriásvagyonokra, az ellenzék által rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály eltörlését, továbbá a minimálbér emelését. Utóbbi kapcsán megjegyzendő: azt hivatalosan nem a kormány emeli, hanem a munkavállalók és munkaadók érdekképviseletei alkudják ki évről évre.

Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője a programterv kapcsán a Mandiner megkeresésére hangsúlyozza: Karácsony Gergely a baloldal régóta alkalmazott receptjét követi, amelynek lényege, hogy kampányidőszakban – bizonyos megszorító intézkedések homályos, kidolgozatlan felvetése mellett – szociális demagógiára épülő, jól csengő ígéreteket tesz az intézkedések fedezetéül szolgáló források értelmezhető megjelölése nélkül. Felidézi: a balliberálisok 1994-ben a 3,60-as kenyér, 2002-ben a jóléti rendszerváltás, 2006-ban az adócsökkentés ígéretét hangoztatták a választás előtt, majd kormányra kerülve súlyos lakossági megszorításokat vezettek be. Ebből fakadóan Karácsony nagyvonalú ígéreteit célszerű fenntartásokkal kezelni – mondja az elemző. Hozzáteszi: az Orbán Viktor által vezetett kormány gazdaságpolitikájának középpontjában már egy évtizede a béreket terhelő adók mérséklése, a foglalkoztatás ösztönzése, a családok támogatása, illetve a fogyasztás adóztatása áll. E lépéseknek köszönhetően megszorító intézkedések nélkül sikerült növelni az állam adóbevételeit, illetve stabil növekedési pályára állítani és fehéríteni Magyarország gazdaságát. Ez utóbbi folyamatot a koronavírus-járvány is csak átmenetileg akasztotta meg.

Karácsony a baloldal hagyományaihoz igazodva a közterhek mérséklése helyett valójában ismét az adóemelések politikáját, a 2010 előtti gazdasági felfogás visszatérését hirdette meg, a pozitív folyamatok visszafordítása pedig értelemszerűen veszélyeztetné az elért eredmények megőrzését – véli a Századvég munkatársa. Szerinte Karácsony Gergely ötlettelenségét mutatja, hogy meghirdetett javaslatai részben a kormányzat felvetéseinek, intézkedéseinek túllicitálásában, részben külföldi – adott esetben megbukott – minták másolásában merülnek ki, például az egymillió forintnál többet keresőkre kivetendő magasabb szja-kulcs emlékeztet a Franciaországban eredménytelenül alkalmazott „milliomosadóra”. Az elemző hiteltelennek tartja azt is, hogy az a politikai tömb hangoztatja a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozások megsegítését, amely a 2008–2009-es gazdasági krízishelyzetben cserben hagyta őket.

Felvetésünkre, miszerint puszta demagógiának tekinthetjük-e a „Tiborcz-adó” bevezetését, Erdős úgy reagál: a javaslat kampányfogásjellegét mutatja, hogy saját programjukban is pusztán két mondatot szántak az ötletre, amelyből az egyik mindössze arra vonatkozott, hogy be kívánják vezetni ezt az adónemet. Az adó mértéke, az intézkedéstől remélt költségvetési bevétel összege, illetve az esetleges bevezetés részletei nem ismeretesek. Érdemes közbevetni: ez a homályos adó a főpolgármester önkormányzati kampányában is szerepelt, fővárosi bevezetésére pedig nyilvánvalóan nem került sor.

A progresszív adózás ötletéről szólva Erdős Gergely úgy vélekedik: félő, hogy Karácsony Gergely a személyi jövedelemadó tekintetében is a 2010 előtti gyakorlatot kívánja visszahozni. Ennek lényege, hogy az átlagkeresetnél kicsivel magasabb fizetések is a legmagasabb sávban adóznak. Az előző tizenegy év gazdasági eredményeit egyebek mellett a középosztály megerősítése tette lehetővé, amelynek újbóli megsarcolása veszélyeztetné a gazdaság stabilitását. „Beszéljünk magyarul: a progresszív adó valójában adóemelést jelent” – fogalmaz az elemző, hozzátéve, hogy talán ezért hallgat a konkrét adókulcsokról az ellenzék legesélyesebb miniszterelnök-jelöltje.

A zöldadó és -illeték terve kapcsán sokatmondónak tartja, hogy a baloldalnak szinte valamennyi kihívásra egyetlen válasza van: az adóemelés. Különösen érdekesnek nevezi, hogy Karácsony a zöldfordulatot sem tudja elképzelni – például brüsszeli javaslatra a lakosság energiafogyasztásához kötött, ezáltal a rezsicsökkentést veszélyeztető – újabb közterhek bevezetése nélkül, pedig régóta ismeretes, hogy az adópolitikai eszközök kevésbé alkalmasak a polgárok mindennapi életvitelének, illetve szemléletének megváltoztatására. Egy háztartás energiafogyasztása jellemzően nehezen módosítható adottságoktól függ, például a lakóépülettől, a fűtési módtól, az időjárástól. Tehát egy új zöldadó miatti potenciális árnövekedés nem befolyásolná érdemben az emberek fogyasztását, így környezetvédelmi szempontból haszontalan lenne, azonban jelentős többletköltségeket okozna a háztartásoknak – fejtegeti az elemző. Az a körülmény, hogy a kormányfőjelölt-aspiráns zöldpolitikusként e területen is új adó és illeték bevezetését hirdeti, világosan jelzi a balliberális oldal prioritásait az alkalmazott gazdaságpolitikai módszerek tekintetében – mondja Erdős Gergely, hozzátéve: látható, hogy Karácsony a múlt bukott szocialista politikájának egyenes folytatója lenne.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese ennél keményebben fogalmazott, amikor a tervet kommentálta az Origónak: „A program kőkemény megszorításokról szól, Karácsony például büntetőadóval sújtaná azokat, akik többet akarnak dolgozni, előbbre akarnak jutni.”

Déjà vu
Nagy Attila Tibor politikai elemző nem osztja azt a véleményt, hogy Karácsony programjának számos elemét – így a foglalkoztatás bővítését, a bérfelzárkóztatást, a járvány miatt rossz helyzetbe kerülő vállalkozások támogatását – a kormány törekvéseinek túllicitálásaként értelmezhetjük. Szerinte jogosak ezek a felvetések. A kis- és középvállalkozói szektornak nyújtott támogatások ugyanis szűkmarkúak, miközben a kormánynak van egy nagyvállalati programja sokmilliárdos vissza nem térítendő támogatással. A foglalkoztatottság növelését a kabinet is célul tűzte ki, de az irány más, és lényeges különbség, hogy Karácsony Gergely érdemi béremelést akar. Ha ugyanis nem az átlagbért, hanem a mediánkereseteket nézzük, máris nem olyan jó a magyar munkavállalók bérszínvonala – részletezi az elemző.

Azzal viszont egyetért, hogy Karácsony egyértelműen baloldali, szociáldemokrata alapvetésében erőteljesen dominálnak a külföldi hatások, szemmelláthatólag kevés benne az „önálló szellemi fáradozás”. Ez szerinte vagy intellektuális szegénység, vagy nemtörődömség. „Gyakorlatilag külföldi példákat fordítottak le magyarra, összeollóztak pár tetszetős, népszerű baloldali és zöldszlogent, programot. Aki jobban tájékozott, az kínosan feszeng: mintha ezeket már hallotta volna valahol. Igaz, hivatkozik is többekre, mint a Világbankra, az IMF-re vagy Joe Biden amerikai elnökre, de már maga a 99 Mozgalom is az Occupy jelszavának koppintása” – sorolja Nagy Attila Tibor. Mindez pedig szerinte megbosszulja magát, hiszen így nem túl karakteres a program sem. Ez így – legalábbis jelenleg – nem egy új korszak bejelentése.

A szakértő meglátása szerint különösen figyelemreméltó, hogy Karácsony a „rabszolgatörvény” eltörléséről ír, de nem mondja meg, mit tartalmazna a munka törvénykönyvének általa emlegetett módosítása. Ez azért fontos kérdés, mert több millióan tartoznak a törvénykönyv alá, sőt növekszik a számuk, miután a Fidesz-kormány a közszférából egyre több embert „kényszerít át a közalkalmazotti státusból ebbe a kevésbé védett jogviszonyba”. Szerinte egy valóban baloldali gondolkodású embernek és mozgalmának konkrét elképzeléseket kellene ismertetnie ebben a témakörben. Például nincs tisztázva, visszaállítanák-e az üzemi tanácstagok munkajogi védettségét, a szakszervezetek kifogási jogát, növelnék-e a munkavállalók szabadnapjait.

„Folyamatosan azt halljuk, hogy az Orbán-kormányt felváltó új hatalom úgymond munkavállaló-barátabb lesz, ám a megvalósítás mikéntjéről nincsenek konkrétumok” – mutat rá Nagy Attila Tibor. Az elemző élesen bírálja a haveri kapitalizmus megszüntetésére vonatkozó elképzelést is, szerinte az csak illúzió. „A magyar társadalom még mindig urambátyámvilágban él, ami azt jelenti, hogy ha jönne egy új garnitúra, pont azt csinálná, mint az elődei. Egy másik kormány hat-nyolc pártja ugyanúgy arra törekedne, hogy a hozzá közel álló vállalkozóknak adjon megbízásokat, támogatásokat. Ezt a jelenséget Karácsony sem fogja tudni megszüntetni, legfeljebb csökkenteni lehet a szintjét, de az is nehéz feladat” – fogalmaz az elemző.

Részek helyett egész
Miközben programot hirdet, és országjáráson áll ki az MSZP és a Párbeszéd által közösen javasolt előválasztási jelöltek mellett, továbbá főpolgármesterként Budapestet irányítja, Karácsony Gergelynek arra is kell időt szakítania, hogy a mögötte álló pártok – az LMP-vel kiegészülve – milyen forgatókönyv mentén olvadjanak össze. Forrásaink szerint ugyanis teljes mértékben helytálló a HVG és a Válasz Online értesülése az efféle, egyelőre ködös tervekről.

Az elképzelést a kényszer szüli: az egyre dominánsabb DK, a népszerűségét az ellenzéki térfélen lassan visszatornázó Jobbik és a Momentum folyamatosan javítja tárgyalási pozí­cióját a háttérben, a szocialisták és társaik pedig az egyenként a parlamenti küszöb megugrására sem elegendő támogatottságukkal aligha tudnak erélyesen az asztalra csapni, ha nem tetszik nekik valami. Az MSZP-ből ráadásul eközben előszeretettel lakmározik a Gyurcsány-párt, legutóbb Molnár Gyulát és Szakács Lászlót tudta átigazolni, kissé zavaros indoklásokkal kísérve.

A lényeg azonban az, hogy ha Karácsony Gergely megnyeri az előválasztást, márpedig erre nagy esély van, kell neki valamiféle politikai hátország, amellyel megpróbálhatja ellensúlyozni a Demokratikus Koalíció befolyását. Erre lehetne alkalmas a hármas pártszövetség. „A Párbeszéddel már évek óta szövetségben működünk, az LMP és a Párbeszéd pedig korábban egy párt volt. Logikus tehát a felvetés, de az összeolvadásnál nem tartunk. Egy biztos: közös igazodási pontunk Karácsony Gergely, a többi egyelőre találgatás” – nyilatkozza a Mandinernek Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója.

Nem mellékes körülmény azonban, egyúttal az ellenzéki pártoknak a szimpatizánsok elől épp háttérbe szorított megosztottságát is jelzi, hogy a HVG szerint az LMP-ben még mindig munkálkodik a 2013-as pártszakadás miatti frusztráció. Ismeretes: a 2014-es választásra készülve az akkor Schiffer András vezette pártból Bajnai Gordon és az Együtt hívására szakadt ki s lett önálló párt a Párbeszéd Magyarországért Mozgalom. A szakadárok egyik vezetője épp Karácsony Gergely volt, ő azonban a hírek szerint már tavaly sem zárta ki az újraegyesülést. Az akkori ötletből nem lett semmi, s a hármas fúzió sorsa is kérdéses még.

Az önfelszámolástól a legrégebbi márkanév, az MSZP tulajdonosai is tartanak, tisztában vannak a helyzet súlyosságával. A párt egyre aprózódik, még ha névtelenséget kérő forrásaink a távozók kapcsán egyfajta megtisztulásról beszélnek is, mindennek pedig eredője a tavalyi tisztújítás, illetve az elnökséget megcélzó Mesterházy Attila veresége. Érdekesség, hogy a pártelnökként Gyurcsány Ferenc egyik legnagyobb riválisának számító politikust a jelek szerint épp a DK segítheti hozzá a képviselő-jelöltséghez, hiszen Veszprémben visszaléptette helyi erős emberét, Katanics Sándort.

Visszatérve Karácsony mozgására: a 99 Mozgalommal programot hirdető főpolgármester alighanem az általa összetoborzott civilekkel adna arcélt az új politikai hibridnek. Más értelme aligha van az ellenzéki szavazók előválasztás okozta zavarát csak növelő, egyelőre struktúra és világos működési keretek nélküli szerveződésnek.

Röviden megjegyzem

*** 

Nyitóképen: Egymásra utalva. Karácsony Gergely az MSZP vezetőivel, Kunhalmi Ágnessel és Tóth Bertalannal. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd