Az Európai Unió Bírósága az uniós joggal összeegyeztethetetlennek ítélte a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. E szervezetek közös jellemzője, hogy vállaltan támogatják a nyílt társadalom koncepcióját. Hogyan keletkezett a nemzetek feletti világrendet szorgalmazó eszme? Körbejártuk a kérdést.
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletéről már számos jogi elemzés és politikai vélemény született. Ezek jellemzően vagy keretezni igyekeznek a történteket, vagy száraz jogi fejtegetésekben értelmezik az ítéletet. Utóbbi jellegű írás jelent meg a Verfassungsblogon Bárd Petra, Joelle Grogan és Laurent Pech tollából. Az elemzés inkább a jogi összefüggésekre fókuszál, viszont értékítéletet is mond: alapvetően üdvözli az EUB döntését. Az írás címe igazán érdekes: Defending the Open Society against its Enemies (megvédeni a nyílt társadalmat az ellenségeitől). Úgy tűnik, jelen esetben az Európai Unió egyik szerve, az EUB vállalta a védelem feladatát. Bár elsőre annak tűnhet, ez a fejlemény nem meglepő fordulat: ma az Európai Unió szellemisége és a nyílt társadalom eszméje nem áll távol egymástól. Utóbbi ugyanis alapvetően nemzetek feletti eszme, amely lényegében egy kozmopolita demokratikus birodalom kiépítését tűzte ki célul. Ez több közös elemet mutat napjaink EU-s elitjének saját szerepfelfogásával, így a kölcsönös szimpátia közel sem meglepő.
A társadalomépítés tudományos alapjai
A nyílt társadalom eszméjét Karl Popper filozófus dolgozta ki, aki kezdetben tudományfilozófiai (ennek később kiemelt jelentősége lesz), majd társadalomfilozófiai munkáival hamar nagy hírnévre tett szert, s máig referenciapont a nyugati gondolkodásban. Popper, mint korának számos kiemelkedő személyisége, az Osztrák–Magyar Monarchia birodalmi fővárosában, Bécsben született és élt.
Nehéz visszaadni azt a miliőt, amely a 20. század eleji Bécset jellemezhette, de egészen biztos: elképesztő szellemi pezsgés uralkodott a városban. Malachi Haim Hacohen, a dublini székhelyű Trinity College professzora ebből kiindulva igyekezett feltárni a környezetet, amelyből a nyílt társadalom eszméje eredeztethető. Hacohen szerint a korabeli bécsi értelmiség java része alapvetően a felvilágosodás örökösének tartotta magát, s támogatta, hogy az eszmeáramlat politikai programja a közéletben is megvalósuljon. Ennek legfőbb gyakorlati bástyáját sajátos módon épp az Osztrák–Magyar Monarchia birodalmi voltában találták meg. Bevett nézet volt ugyanis, hogy az egyes népek etnonacionalizmusát – amely a korabeli és mai progresszívek szemében is a legrosszabb politikai irányzat helyét foglalta el – épp a birodalmi berendezkedés és intézmények, végső soron a birodalmi gondolat tarthatja féken. Ezen értelmiségi irányzatnak volt meghatározó tagja Popper családja, majd maga az ifjú Karl Popper is.
„Az Európai Unió szellemisége és a nyílt társadalom eszméje nem áll távol egymástól”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A német kancellár szerint „nincs helye további késlekedésnek”, miközben az Európai Parlament épp jogi vizsgálatra küldt a vitatott egyezményt.
Ursula von der Leyen üzletet csinál az ukrajnai háborúból és még csak nem is fedi fel az európai adófizetői pénzen tárgyalt fegyverkezési törekvéseinek részleteit. Pfizergate 2.0.
Donald Tusk pedig csak lapít.
Egyre közelebb merészkedik a Bíróság a diktatórikus eszközökhöz.
Tusk új liberális ügyészsége sorra emel vádat a jobboldali vezetők ellen, a PiS pedig politikai leszámolást emleget.
Újra Magyarországra tukmálnák a migránsokat.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
