A jövőben is beavatkozhat közvetlenül a kormány az élelmiszerek árába, ha a kiskereskedelmi láncok árpolitikája miatt erre szükség lesz. Ez azt jelenti, akár az árstop is visszatérhet, de alapvetően nem ez a cél – nyilatkozta a Mandinernek Nagy István. Az agrárminiszter megnevezte, ki a felelős egyes élelmiszerek további drágulásáért.
Tavaly átlagosan 2,8 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, vagyis sikerült visszaszorítani az inflációt, ám a legfrissebb adatok szerint januárban ismét gyorsult az árak emelkedése. Sokan úgy érzik, az évek óta tartó drágulás végig kitartott. Mi okozza a hivatalos adat és a vásárlók tapasztalatai közti különbséget?
Mint ismert, a háború és a brüsszeli energiaszankciók okozta hatások egyike volt a drágulás. Ezt mára letörtük, a magyar infláció ismét alacsony sávba süllyedt. Az élelmiszerek ára ugyan tavaly is emelkedett kissé, de ezt a drágulást össze sem lehet hasonlítani a 2022 és 2024 közötti, átlagosan 40-60 százalékos drágulással. A kormány 2024 nyarán vezette ki azt az ársapkát, amely megtiltotta, hogy egyes alapvető élelmiszereket a beszerzési árnál drágábban áruljanak. A boltok nem alkalmazhattak árrést a tartós tejnél, a csirkemellnél, a lisztnél, a sertéshúsnál, a tojásnál és az étolajnál. A családok érdekében a kormány változatlanul elkötelezett a kiskereskedelemben zajló tisztességes és fokozott intenzitású verseny mellett, ezért továbbra is fenntartja az online árfigyelő működését. A fogyasztói bizalmat tovább növeli a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság felállítása, amely határozottan és hatékonyan lép fel a termékbiztonság, a magyar fogyasztók és a családok védelme érdekében.
A korlátozás megszüntetését követően várható volt, hogy emelkedik az érintett élelmiszereknek az ára. Másra számított a kormány?
Természetesen számítottunk rá, hogy megjelenik az árrés a fogyasztói árakban, de a 20-50 százalékos áremelés messze meghaladta a várakozásokat. Ismét hangsúlyozom,
a kiskereskedelmi láncok árpolitikája miatt tapasztalható ez a drágulás, amivel a saját árbevételüket növelik. A kereskedők beszerzési árai mindössze töredékével, 7-12 százalékkal nőttek.
A sertéscomb annak ellenére volt 11 százalékkal drágább tavaly év végén az év elejéhez képest, hogy a kereskedők 4 százalékkal alacsonyabb áron szerezték be az árut. A beszerzési ár csökkenése lekövette a termelői árak változását, a vágósertés termelői ára 5 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy
a családoknak annak ellenére kell 11 százalékkal többet fizetniük a sertéscombért, hogy a boltláncok alacsonyabb áron szerzik azt be.
Fontos, hogy noha százalékos arányban magas a több tíz százalékos drágulás az említett élelmiszereknél, ez legfeljebb néhány tíz vagy százforintos áremelkedést jelent.
Korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter világossá tette, a kormány alacsonyan tartja az inflációt és ha kell, azonnal beavatkozik a családok védelme érdekében. Mivel tudja elérni a kormány, hogy a boltok kisebb árrést alkalmazzanak?
Folyamatosan figyeljük az élelmiszerárak alakulását és a piaci folyamatoktól jelentősen eltérő, irreális és indokolatlan áremelések esetén a kormány bármikor kész ismét közvetlenül beavatkozni.
A drágulás megfékezése érdekében akár a tavaly június végéig érvényben lévő korlátozás visszaállítását, akár legvégső esetben újabb hatósági árak, azaz árstopok bevezetését is mérlegeljük.
Hangsúlyozom, nem célja a kormánynak, hogy beavatkozzon a versenypiaci folyamatokba, de a magyar családok érdekében megtesszük a szükséges lépéseket.
Folyamatos támadások érik a kormányt az alapvető élelmiszerek korábbi árszabályozása miatt. Többek között felmerült, hogy az élelmiszer-inflációt részben az árstop gyorsította. Nem járhat rosszabbul a jövőben is a fogyasztó?
Nem igaz, hogy az ársapkák bevezetése tovább emelte az inflációt. A hatósági árakat szociális céllal vezettük be, az alacsony jövedelműek védelmében. Az infláció lassulása alapvetően azt jelenti, hogy az árak nem, vagy csak kis mértékben emelkednek. Árcsökkenésre ritkán láthatunk példát. A fogyasztók árcsökkenés-érzetét ugyanakkor nagyban meghatározza a fizetésük emelkedésének mértéke. Ezért a kormány a családok jövedelmének növelését tűzte ki az egyik legfontosabb célként.
Elengedhetetlen az ismét alacsony szintre leszorított infláció mellett az is, hogy az emberek is érzékeljék, nem kell tartaniuk a 2022-es és 2023-as évekhez hasonló árrobbanástól. A multiláncok árpolitikájukkal viszont ezzel ellentétes érzetet keltenek a vásárlókban, mivel olyan alapvető élelmiszerek ára nőtt tavaly is jelentősen, amelyeket a legtöbb háztartás napi szinten megvásárol.
Rendszeresen támadják a kormányt a 27 százalékos áfa miatt azok, akik szerint az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának csökkentése vezetne alacsonyabb élelmiszerárakhoz. A korábbi áfacsökkentések nélkül most még magasabbak lennének az árak?
Az alapvető élelmiszerek áfakulcsát a kormány már több lépésben csökkentette. A jelenlegi, piaci okokkal nem magyarázható drágulással érintett termékek közül a sertéscomb, a csirkemellfilé, a tojás és az UHT tejek áfakulcsa 5 százalék. A búzaliszté 18 százalék és csak a napraforgó-étolaj áfakulcsa nem kedvezményes, azaz 27 százalékos.
A korábban csak beszerzési áron értékesíthető alapvető élelmiszerek fogyasztói ára mennyivel nőtt volna tavaly, tisztán piaci okokból?
Egyedül az UHT tej fogyasztói árának növekedése igazodott a termelői árak változásához, mind a termelők, mind a fogyasztók 16 százalékos költségnövekedéssel szembesülhettek a tavalyi év során. Fontos, hogy a kereskedői árrés a tejnél is pozitív, mivel a beszerzési árak kisebb mértékben, 8 százalékkal nőttek. A napraforgó-étolaj bolti ára is kisebb mértékben nőtt, mint a napraforgómag termelői ára. A vásárlók 31 százalékos átlagos drágulást tapasztalhattak, míg az előállítási költségek 40 százalékkal nőttek 2024 során. A legnagyobb árrést a tojásnál és a lisztnél alkalmazzák az üzletek. A tojás csomagolóhelyi átvételi ára 7 százalékkal nőtt, a vevőknek mégis 48 százalékkal kell magasabb árat fizetniük a ketreces tartásból származó M-es méretért. A búzaliszt 46 százalékos drágulása is irreális, mivel a beszerzési ára 7 százalékkal nőtt, míg az étkezési búza termelői ára 24 százalékkal haladta meg a tavaly év eleji árszintet az év végére.
Mi az a lélektani határ, amikor a kormány úgy dönt, azonnal beavatkozik?
Figyelünk, egyeztetünk, elemzünk és amikor kell, döntünk. A kormány a szakmai érdekképviseletekkel és a termelőkkel folyamatosan nyomon követi a fogyasztói árakat és részletesen megvizsgálja a gazdálkodók, valamint a feldolgozóipar helyzetét egy-egy terméknél, figyelembe véve természetesen a nemzetközi árak mozgását is.
Az alapvető termékeknél tapasztalható, a családok kiadásának növelését okozó, profitvezérelt kereskedelmi gyakorlatot tűrhetetlennek tartja a kormány,
miközben továbbra is elkötelezett a tisztességes piaci verseny támogatása mellett.
Ezt is ajánljuk a témában
Az infláció 5,5 százalék volt januárban és Nagy Márton miniszter a közösségi oldalán már belengette az árstopok újbóli bevezetését is, kérdés, veszik-e a lapot a kereskedők. Mert igen sokan megéreznék.
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy Márton hétfő délelőtt vetette fel, hogy ismét bevezethetik az árstopokat.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Bacsa Gábor, avagy mit csinál egy executive séf?
Sok terméknek nagyságrendekkel csökkent az ára.
Az intézkedés egyelőre 2025. május 31-ig hatályos, ezt követően az NGM értékeli a hatásait, és dönt az esetleges folytatásról.
Volt olyan termék, aminek hétfőn a felére esett az ára.
Felkavaró beszélgetés az olimpiai bronzérmes úszóval, aki elárulta, hogy élte meg az elmúlt évek meghurcoltatását, mennyit költött eddig az eljárásra és milyen megható ajándékot kapott válogatott társaitól.
A Mandiner szájbarágója.
„A szennyező anyagokat nem szereti a légcsövem” – nyilatkozta a fideszes Bányai Gábor, aki a Covid idején lélegeztetőgépre került, kétszer megállt a szíve és műtüdős kezelést is kapott.
Bár az év eleje nem szokott túl acélosan kezdeni, idén több oldalról nézve is kimondottan jól teljesít a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Mutatjuk a számokat!
