Mi történik Szlovákiában?
„A sok-sok nehéz kompromisszum árán, 1994 után egyesített felvidéki magyar politika 2009-ben szakadt szét, amikor a leváltásán megsértődött korábbi pártelnök, Bugár Béla vitte a Magyar Koalíció Pártjából (MKP) a tagság egy kis részét, a gazdasági holdudvar egészét, a médiahátszelet és a magyar választók valamivel több, mint felét. Ez pont elég volt ahhoz, hogy új pártja, a szlovákokkal való önfeladó együttműködést hirdető Most/Híd bejusson a parlamentbe a 2010-es választáson, az MKP viszont éppen az 5 százalékos küszöb alatt maradjon.
Utóbbi már 13 éve nézi kintről, vágyakozva a parlament ajtaját, mivel sem az első, sem a második, sem a harmadik, sem a negyedik választási kudarcából nem volt képes levonni semmiféle szellemi és szervezési természetű következtetést, sőt ha jobban megnézzük, igazából személyit is csak alig-alig. A parlamenti jelenlétet egyre inkább egy letűnt, boldog aranykor misztikus emlékévé gyúrta át, amelynek visszatértében kincstári optimizmussal reménykedik, és folyton arról beszél, ám a bejutásért a fapados etnikai politizáláson (értsd: mi vagyunk a magyar párt, úgyhogy szavazz ránk, ha magyar vagy) túl semmit sem tett.
Közben pedig főellenséggé magasztalta fel az imádott–gyűlölt Bugár Bélát és pártütő cimboráit. Ez olyannyira rögeszméjévé vált a menet közben Magyar Közösség Pártjává átcímkézett MKP-nak, hogy komoly lehetőséget szalasztott el, amikor az igencsak turbulens szlovák pártokrácia a mélybe rántotta a Most/Hidat.
A 2020-as választáson már mindkét párt lemaradt a parlamenti mandátumról, csakhogy nagyon más helyzetben. Az MKP hozta a 2010 óta rendszeres, 4 százalék körüli eredményét, a tagság pedig enerváltan vette tudomásul, hogy a parlament ezúttal se lett meg, de a magyarlakta vidékek települési, járási és megyei önkormányzataiban tartott pozíciók, az alapszervezetek sűrű hálózata, na, meg persze a magyar kormány támogatásai életben tartják a pártot, aztán négy év múlva már biztosan csoda történik, hiszen annyira, de annyira akarják. A Most/Híd ezzel szemben az addig 6-8 százalékos, biztos parlamenti helyzetéből zuhant alá mindössze 2 százalékra (elbukva az állami támogatást is), majd közvetlenül a választás utáni mérések szerint 1 százalék alá, tehát politikai súlyát tekintve, lényegében megszűnt.”
Nyitókép: MTI Fotó/Krizsán Csaba
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Ha megvalósulnának a Tiszának tulajdonított tervek, a többszörösére nőnének a családok rezsiszámlái.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Orbán Viktor szerint egy esetleges Tisza-győzelem és egy ukránbarát kormányváltás az összes eddigi orosz megállapodást lenullázhatja.
A számok bizony nem hazudnak.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírók előtt kijelentette, hogy a Tisza Párt energiaterve megegyezik a brüsszeli tervekkel. Példaként felhozta mind Kapitány István, mind Gerzsenyi Gabriella nyilatkozatait, akik már többször is a védett árak és árstopk ellen érveltek.
„Létezik a politikai küzdelmek feletti államérdek, amit megtámadni bűncselekmény” – hívta fel a figyelmet Kövér László.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
