A legrosszabb forgatókönyv, amikor Amerika tankot hoz és ipart visz
„Inflation Reduction Act (IRA), azaz inflációcsökkentési törvény – így nevezik azt az amerikai jogszabályt, amely 2023. január 1-től jelentős állami támogatással tenné újra naggyá az ország iparát, négyzetre emelve a trumpi gazdasági törekvéseket, egyben megragadva az Európát sújtó háború, szankciós és energiaválság adta lehetőségeket.
A részletesen kidolgozott IRA a célzott adókedvezményeken, támogatásokon, kedvezményes hiteleken keresztül az ipart ezúttal nem keresleti, hanem már döntően kínálati, kapacitásoldalon erősítő törvény jól szimbolizálja a hirtelen gazdaságpolitikai irányváltást. Az IRA-t Európában egyre többen értelmezik gazdasági háborús hadüzenetként.
Biden a gyakorlatban Trumpnál is Trumpabb, de törekvéseit zöld-progresszív módon csomagolja.
Így az IRA nem csak egy törvény, hanem egy korszakhatár. Miután bebizonyosodott, hogy a korábban a nyugati elitek által a legfejlettebb országokra szabott világgazdasági rend, annak keretrendszerével és rendezőelveivel együtt már nem szolgálja a nyugati érdekeket, a washingtoni konszenzus végét épp Washington mondatja ki a gazdasági szereplőkkel. A washingtoni konszenzusból épp csak Washington hiányzik, ezzel a neoliberalizmus pedig átadja helyét a háborús keynesianizmusnak, amelyben az állam a cégeket nem a figyelmes éjjeliőr passzivitásával, a szabályok csendes meghajlításával, hanem nagyon is aktívan és látványosan támogatja, cserébe persze elvárja a politikai érdekeknek megfelelő vállalati viselkedést.
Sokkolónak hat, hogy a közgazdasági főáram két ága, a neoliberális és a progresszív tábor azonnal a bideni gazdasági elmélet igazolására siet: a tudás, a tőke és a termékek szabad áramlása már nem a globális, békés, közös gyarapodás előfeltétele, hanem a gyengeség jele a poszt-globális világban, a rés a pajzson, amelyen keresztül elszivárog és ellenünk fordítódik a nehezen felhalmozott tudás és a tőke.
A progresszívek tegnap még a fejlődő világért aggódtak, ma viszont azt ecsetelik, hogy mihamarabb kereskedelmi blokkokba kell tömörülnie a világnak és protekcionizmusra, sőt, új merkantilizmusra van szükség a dolgozó kisember, vagy épp a klíma védelmében. A deglobalizáció hívei szerint a lokalizált értéklánc ellenálló, fenntartható és kevesebb egyenlőtlenséget termel. Mindez Európa vagy éppen Kína legyőzésének is eszköze. A globalizáció helyett tehát a lokalizáció az új irány. Az, hogy az IMF szerint a világ széttöredezése a globális GDP 7 százalékába is kerülhet, nem szempont.”
Összesen 19 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Bejelentkezés