John J. Mearsheimer szerint közel vagyunk ahhoz, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közvetlenül lőjön egymásra.
Az Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút azzal, hogy kilátásba helyezte Ukrajna NATO-tagságát – jelentette ki John J. Mearsheimer a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában, Budapesten.
vagyis hogy a Nyugat bázisul használja Ukrajnát Oroszországgal szemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy Putyinnak soha nem állt szándékában Ukrajna elfoglalása, amire a katonai képesség sem áll Oroszország rendelkezésére – tette hozzá a professzor.
Az előadó a kubai rakétaválsághoz hasonlította a 2014, vagyis az ukrajnai forradalom, a nyugatbarát hatalomátvétel után kialakult helyzetet. Ugyanis az Egyesült Államok sem tűrte, hogy a Szovjetunió támadó rakétákat telepítsen a szomszédságába. Ebben a helyzetben az Egyesült Államok nemhogy hátra lépett, hanem elkezdte felfegyverezni Ukrajnát, és Ukrajna de facto NATO-taggá vált. Vagyis ugyanolyan provokációt követett el a Nyugat-Ukrajnában, mint annak idején a Szovjetunió Kubában – vélekedett. A professzor szerint
hiszen miközben érdeke a nyugati szövetségi rendszerben a katonai és gazdasági kapcsolatok fenntartása, nem érdeke a határaihoz közeli Oroszország provokálása. Az sem áll érdekében, hogy megszakadjanak a gazdasági kapcsolatok Oroszország és az Európai Unió között – jelentette ki.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nukleáris háború veszélye fenyeget az orosz vereség és az orosz győzelem esetén egyaránt. Ugyanis az oroszok jó eséllyel atomfegyvert vetnek be, ha sikerül őket kiszorítani Ukrajnából. Ha pedig nyerésre állnának, akkor annak nagy az esélye, hogy az Egyesült Államok közvetlenül bekapcsolódik a háborúba, ami megint csak egy orosz atomcsapás esélyét növeli.
Arról is szólt, hogy amíg a második világháború után bipoláris, majd a Szovjetunió összeomlása után unipoláris világban éltünk, mára Kína felemelkedése miatt mutipolárissá vált a világ. Ebben az Egyesült Államok legfőbb versenytársa Kína, majd tőle erősen elmaradva Oroszország. A két konfliktust, egy kínai-amerikai, illetve egy orosz-amerikai konfliktust magában hordozó világrend pedig sokkal inkább elvezethet egy valódi háborúhoz, mint a hidegháborús szembenállás. Arról is szólt: az Egyesült Államoknak érdeke legfőbb versenytársa, vagyis Kína gyengítése, ezért nyomást fog gyakorolni Európára és Magyarországra is, annak érdekében, hogy megakadályozza a gazdasági kapcsolatok erősödését Kínával.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a rendezvényen úgy vélekedett: Brüsszel hivatalos álláspontja háborúpárti, annak ellenére, hogy Oroszországgal, Ukrajnával és az Egyesült Államokkal ellentétben Európának nem érdeke a háború folytatódása. Magyarország ebben a helyzetben Ferenc pápához, Elon Musk tech-milliárdoshoz és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterhez hasonlóan sürgeti a béke megteremtésének szükségességét – mondta a politikus.
(MTI)
Nyitókép: John J. Mearsheimer amerikai geopolitikus előadást tart. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Az ukránok két amerikai választáson is engedték, hogy a demokraták eszközül használják őket Donald Trump és a republikánusok ellen.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Éjjel-nappal működő hivatalos csatornát indít az ukrán külügy, amely „szisztematikusan tesz közzé tényeket a magyar propaganda cáfolatára”.
Denisz Kuzmin szerint az uniós tagállamok „nagyon mélyen és aktívan részt vesznek az Orbán elleni választási kampányban”.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
A felvételek egy olyan mozzanatot mutatnak, amely több kérdést is felvet a felszereltséggel kapcsolatban.
Amikor április 12-én győzünk, az egy második nándorfehérvári győzelemmel ér majd fel.
A Városliget fejlesztéséhez mérhető.
