„Állatias idegengyűlölettel” vádolja Oroszország a lett parlamentet
Nem a tényeken, hanem a helyi politikusok állatias idegengyűlöletén alapul a lett parlamentnek az a határozata, amely
– közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő
„Beteges ruszofóbiáról” beszélt Zaharova
„Abból kiindulva, hogy a döntésnek az állatias idegengyűlöleten felül semmilyen ténybeli alapja nincs, az ideológusait nem lehet másnak, mint neonácinak nevezni” – írta a diplomata. Zaharova szerint a lett törvényhozók ellenséges kampánya teljesen összhangban áll „a Riga által kirobbantott oroszellenes hisztériával”. Álláspontja értelmében a lett uralkodó elit „beteges ruszofóbiája”
Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke a szélsőséges populizmus megnyilvánulásának és plágiumnak minősítette a lett parlamenti határozatot. Utóbbi megjegyzésével arra utalt, hogy elsőként az amerikai kongresszusban merült fel az elképzelés, hogy Oroszországot bélyegezzék a terrorizmust támogató országnak. Szluckij szerint a lett politikai elit a tengerentúli politikát kiszolgálva tovább „kereskedik a ruszofóbiával”, felcserélve a jó és a rossz fogalmát.
(MTI)
A nyitóképen: Marija Zaharova. Fotó: Russian Foreign Ministry / Sputnik via AFP
Összesen 67 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
De az ugye megvan, hogy Szovjet-Oroszország anno megszállta a Baltikumot, így azért érthető az oroszfóbia...
1944 március 19-töl egy fél évre szálltak meg minket a németek.
Szerinted a balti államok hány évig nyögtek orosz uralom alatt???
Az orosz fóbia először tapasztalaton alapul, aztán elmondáson:
https://www.onlatvia.com/the-o..
Meg a németek, mert azt akarták, hogy Oroszország szálljon ki a háborúból.
Így van. Amerika a szovjet-orosz kommunizmus ellen fegyveresen vett részt 2018-tól a hidegháború végéig, kivéve azt a rejtélyes négy évet, 1941-től 45-ig. Miért?
Ezek az oroszok csodálkoznak azon, hogy a kiszabadult gyarmatok utálják a gyarmatosítót.
Sztálin a lányának: „Hej, a németekkel együtt mi legyőzhetetlenek lettünk volna.”
Forrás: Svetlana Alliluyeva: Only one year (Csak egy esztendő), Hutchinson, 1969, 369.old.
Ez 1939 augusztusától adva volt. Csak Hitlernek köszönhető, hogy ennek vége lett 1941-ben és nem tartana még mindig.
Már jóval előbb Sztálin kimutatta a foga fehérjét:
A német-szovjet viszony törése akkor következett be, amikor Molotov visszautazott Berlinbe 1940 novemberében, hogy újabb területi követelések teljesítéséhez szerezze meg Hitler hozzájárulását.
Sztálin november 9-i levelében rögzíti Molotov számára a tárgyalási témákat:
"A Szovjetunió érdekeltségi köre Európában, a Közel- és Közép Ázsiában, Finnország, a Duna, Bulgária, Törökország, Románia, Magyarország, Irán, Görögország, Jugoszlávia, Svédország, Kis és Nagy Belts, Eresund, Kategat és Skagerak, Svalbard, Német-Japán kereskedelmi útvonal, Anglia, a Kelet-Ázsiai térség határai,Kína, Indonézia, Mandzsuria, a Brit Birodalom, az ő mandátumai, India, Gibraltár, Egyiptom, Lengyelország." (Amit egyébként már elfeleztek)
A szovjet-orosz étvágy megrettentette még Hitlert is.
Bejelentkezés