Veszprém lesz Európa egyik legélhetőbb városa, a várnegyed megnyílik a közösség előtt

2022. június 23. 13:37
Ahogy egyre több információval rendelkeznek maguk a szakemberek is, úgy tárul élesebb kép a szemünk elé a veszprémi várnegyed felújításával kapcsolatban. A főegyházmegye csütörtökön újságírók számára rendezett szakmai fórumot, hogy hiteles információk alapján mutathassa be a projekt elemeit. Tudósításunk.

„Nincs titok, sőt, nincs semmi, amiről ne lehetne beszélni, a kérdés csak az, hogy aki beszél, felkészült és kompetens személy-e” – kezdte a veszprémi várnegyed felújításáról szóló szakmai sajtótájékoztatót csütörtökön Udvardy György érsek. A főpásztor – aki köszönetet mondott az együttműködő hozzáállásért Porga Gyula polgármesternek és Navracsics Tibor miniszternek – a beruházást mint „reális, valós és konkrét igényeket” kiszolgáló vállalásként jellemezte.

Mint mondta, a Veszprémi Főegyházmegye életében a projekt megújulást jelent, méghozzá a szó evangéliumi értelmében. „Az egyház nem zöldmezős beruházó, nem a semmiből hoz létre valami újat, hiszen az elődök hitét, kultúráját, értékeit őrzi és újítja meg. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a szakmaiságra: a főegyházmegye szakértői munkacsoportja az elmúlt hónapokban ennek megfelelően számos szakemberrel gazdagodott”, mutatott rá az érsek. 

Elzárt terek nyílnak meg mindenki előtt

A veszprémi eseményen arról is beszélt, mindez a kultúra és az ember szolgálatát is jelenti egy egységes és egyetemes szemlélet megerősítésének keretében. Mint mondta, „e szemlélet lényegileg pasztorális, ezt pedig még akkor is érvényesíteni kell, ha a felújításokkal kapcsolatosan leginkább köbméterekről, anyagokról és forrásokról beszélünk”.

A beruházások fő üzenete a meghívás, amely egyszerre szól a város lakóinak, a főegyházmegye híveinek, az ország más pontjairól ide érkezőknek és a külföldi turistáknak is.

Olyan terek megnyitására nyílik ugyanis lehetőség, amelyek mostanáig zártak voltak, például a várban található kertek, új kiállítóterek, amelyek ezentúl várják majd a látogatókat. 

Udvardy György szerint a beruházói magatartás az egyház célján kell, hogy alapuljon, „magas szakmai színvonalon, a jogszabályi kritériumok messzemenőkig történő betartásával, de szem előtt tartva, hogy nem csak a felújítás hat a szakrális épületekre, de azok is visszahatnak az emberre”. 

Háromszáz éve nem volt ilyen

Porga Gyula polgármester a sajtó számára rendezett szakmai eseményen Ottlik Gézát idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a világot nem csak értelmezni és rendezgetni kell, de hozzá is kell tenni mindig. Mint mondta, ez a logika Veszprémben a Séd-völgy megújításán, a belváros felújításán és a várnegyedben zajló beruházások esetében is alapvető. Utóbbi keretében ugyanis nem csak a régi épületek felújítása valósul meg, hanem új funkciókat is rendelnek egyes épületekhez, hogy a város közösségét szolgálhassák. 

A városvezető hangsúlyozta, a veszprémi várban közel 300 éve történt utoljára olyan horderejű építkezés, mint ami jelenleg zajlik. Turisztikai szempontból kiemelte, hogy vonzó attrakciókat kínálnak majd izgalmas lehetőségeket az ide érkezőknek.  

A polgármester azt ígérte, bár a hazai rangsorokban jelenleg is minden évben dobogós helyen végeznek,

2030-ra Veszprém európai összevetésben is a legélhetőbb városok élmezőnyébe fog tartozni.

Ehhez azonban többek között ilyen horderejű beruházásokra van szükség, mutatott rá Porga Gyula. 

Nagyívű beruházás Európa kulturális fővárosában

Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese rámutatott: a program keretében 18 épületet, szobrokat, sétányokat és kerteket újítanak fel, a megújuló épített örökség alapterülete eléri a 35 000 négyzetmétert. Mindennek finanszírozására kizárólag hazai forrást vesznek igénybe: a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt keretében 39 milliárd forint kormányzati támogatás teszi mindezt lehetővé. 

Az igazgatóhelyettes kitért arra is, több mint 40 kutatói, régészeti szerződést kötöttek a várban lévő védendő értékek alapos és részletes feltárására azok megőrzése érdekében. 

A beruházás két ütemben valósul meg: az első a 2023-as események kiszolgálását teszi lehetővé és már javában zajlik.

Amíg Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa, addig csak olyan munkák zajlanak majd, amelyek zajjal, porral nem járnak, az idelátogató turisták élményét nem rontják.

Az évad végeztével vonulnak fel ismét a kivitelezők, a projekt teljes befejezésére pedig 2025-ben kerül sor. 

Mivel a várnegyed közúton a belváros felől csak egyetlen útvonalon közelíthető meg, ám a várban lévő egyéb épületek (például az MTA-székház és az ügyészség épülete) folyamatos, funkció szerinti működését biztosítani kell, több teherlift épült a várhegy keleti oldalán: a sitt elszállítása, az építőanyagok biztosítása és részben a munkások szállítása is ezeken keresztül történik. Az első fázis helyzetével kapcsolatban Pém Attila hangsúlyozta; már restaurálják a templomok padjait, de számos épületben a terepen dolgoznak már a restaurátorok. 

Amatőr munka az 1974-es átfestés

A fórumon Vörös Tamás főépítész elismerte, kihívást jelent, hogy egy ekkora információs közeget kiegyensúlyozottan tudjanak kezelni, ugyanis számos folyamat egymásra hat, a friss kutatási eredmények menet közben is alakítják a koncepciót. Hangsúlyozta, az érseki palota belső festését a friss feltárásoknak köszönhetően sikerülhet visszaállítani az eredeti formába. 

A sajtóban is témává váló Szent Mihály székesegyház felújításával kapcsolatosan kiemelte, a szakembereket nagy kihívás elé állítja a feladat. Mint bemutatta, a templom eredeti barokk formája az 1907 és 1910 közötti felújítás során került elbontásra, ekkor kapta neoromán stílusjegyeit. A legutóbbi, 1974-es felújítást nem igazán dokumentálták, ám ma a falakon nem az eredeti festés látható: a ’74-es átfestés alatt ugyanakkor felfedezték az eredeti falfestés nyomait. Az ötven évvel ezelőtti beavatkozás érintette a figurális festést is, a restaurátorok szakvéleménye alapján helyenként amatőr, de az eredetitől mindenképpen eltérő az 1974-es munka.

Mivel azóta beázások és intenzív sófertőzés jellemezte a falak állapotát, nagy dilemma, hogy az eredeti állapot visszaállítható-e. 

A székesegyház üvegablakaival kapcsolatban megjegyezte, az erdeti, Walter Gida által készített ablakok teljes értékűek, az épület koncepciójához illeszkedők voltak, mára azonban nincsen egyenminőség az épületben e téren sem. Ezeket az ablakokat az évek során újabb üvegréteggel fedték, aminek hatására vasszerkezetük korrodálódott, valamint az üveg is megrogyott, így megmentésük érdekében átmenetileg mindenképpen ki kell emelni őket a helyükről.

Vörös Tamás hangsúlyozta: ami értéket képvisel és restaurálható, azt restaurálják, a falak pedig jelenleg védőréteget kapnak, amely később eltávolítható. A belső tér világítása és hangosítása a mai kor elvárásainak megfelelően kerül kialakításra. 

Szakrális térhez méltó

A főépítész beszámolt arról is, a Szent György kápolnát is szakrális térhez méltóan adják a közösség használatába, eközben látogathatóvá teszik minden érdeklődő számára.

A jövőben a kápolna visszakapja eredeti, középkori funkcióját: ez lesz a székesegyház keresztelőkápolnája. 

A várvilágítást is újragondolják, a szépség, a takarékosság és fenntarthatóság jegyében. A programozható világítás nem általános fényt ad az épületekre, hanem látványos módon azok egyes elemeit emeli majd ki annak érdekében, hogy a vár napnyugtát követően is kifejezetten szép összképet mutasson. 

Fotó: Mandiner, Kováts Gábor
 

Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés