Varga Mihály: A kormány folytatja az adócsökkentéseket

2022. január 9. 8:32
A pénzügyminiszter elmondta, az olaj későbbi világpiaci árától függ a 480 forintos üzemanyagár-sapka február 15. utáni sorsa.

A kormány számításai szerint 2021-ben 6,4 százalékos volt a gazdaság bővülése, idén pedig jóval 5 százalék feletti növekedés valósulhat meg, ami lehetővé teszi az elmúlt tíz évben végrehajtott adócsökkentések folytatását – mondta a pénzügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva.

Varga Mihály példaként említette, hogy az idei évtől adómentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok a négy- vagy több gyermeket nevelő édesanyákhoz hasonlóan. Szólt arról is, hogy a családoknak idén komoly segítséget jelent majd a 2021-ben befizetett szja-befizetések utáni visszatérítés, a szociális hozzájárulási adó további jelentős csökkentése pedig a munkaadóknak jelent könnyebbséget. A pénzügyminiszter felidézte, a magyar gazdaság rendkívül jó növekedési pályán volt a koronavírus-járvány kitörését megelőzően, 2019-ben a legmagasabb növekedést produkálta az Európai Unióban. Ezt a folyamatot akasztotta meg a járvány, de szerencsére a magyar gazdaság viszonylag gyorsan vissza tudott állni a korábbi növekedési pályára – közölte.

2021-ben már csökkent a GDP-arányos államadósság

Aláhúzta, amennyiben erősödik a pénzügyi stabilitás, javul a befektetői megítélés, akkor az hosszabb távon segíti a gazdasági növekedést. A koronavírus-járvány alatt meghozott intézkedések is azt segítik, hogy a magyar fiskális politika minél hamarabb vissza tudjon térni az egyensúlyi pályára – mondta a tárcavezető. A pénzügyminiszter beszélt arról is, arra számítanak, hogy a 2020-as adósságnövekedés után 2021-ben már csökkent a GDP-arányos államadósság, az erről szóló végleges számok februárban állnak majd rendelkezésre. Megjegyezte, az európai átlagos adósságszint 80 százalékról 100 százalék fölé ugrott,

Magyarország esetében pedig 65 százalékról 80 százalékra nőtt

ez a mutató. Kijelentette, a kormány fegyelmezett, feszes költségvetést működtet, ezért döntött már tavaly év végén a tartalékok növeléséről, és ezért látott idén lehetőséget a beruházások átütemezésére.

A kabinet a tavalyi év végén a magas gazdasági növekedésből kiindulva „350 milliárd forintos kiadási plafont vezetett be, tehát a tárcák már ennyivel kevesebbet költöttek” – mondta. A kormány emellett arra is látott lehetőséget, hogy beruházásokat időben hosszabb távon valósítson meg, mivel Magyarország az idén is az uniós beruházási rátánál magasabb szintet ér el – fogalmazott a tárcavezető. Hangsúlyozta, a kabinet ezeken kívül nem tart szükségesnek további kiadáslefaragást, az eddigi lépések pedig 755 milliárd forinttal könnyítik az idei büdzsé kiadási oldalát, ami megadja az esélyét annak, hogy 2022-ben a tervezett 5,9 százalékosnál egy százalékponttal kisebb hiány valósuljon meg. Varga Mihály elmondta, az olaj későbbi világpiaci árától függ a 480 forintos üzemanyagár-sapka február 15. utáni sorsa, amit egyelőre nem lehet megjósolni.

Az inflációval kapcsolatban a monetáris politikának kell a legfontosabb döntéseket meghoznia

A tárcavezető megerősítette, az uniós helyreállítási program fejlesztési pénzeinek fedezete rendelkezésre áll a költségvetésben, ha az Európai Bizottsággal (EB) nem sikerül megállapodni, ezek a programok akkor is el fognak indulni. A kormány képviselője rendkívül felelőtlen magatartásnak nevezte, hogy az EB „szemmel láthatóan politikailag motivált szempontok alapján mérlegeli Lengyelország és Magyarország esetében ezeknek a támogatásoknak a szabaddá tételét”. Magyarország is hozzájárulását adta ahhoz, hogy a helyreállítási alap pénzeinek hitelei rendelkezésre álljanak – mondta Varga Mihály, aki kijelentette,

ez a pénz jár Magyarországnak.

A miniszter kiemelte, az inflációval kapcsolatban a monetáris politikának kell a legfontosabb döntéseket meghoznia, a monetáris tanács pedig a nyár közepe óta olyan lépéseket tett, amelyek megpróbálják moderálni és mérsékelni az inflációs változásokat. Ez nyilván egy magasabb kamatszintet jelent, ami miatt az államnak nagyobb kiadásai lesznek az állampapírok és az államadósság finanszírozásában – tette hozzá.

(Szöveg, Fotó: MTI)

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A kormány képviselője rendkívül felelőtlen magatartásnak nevezte, hogy az EB „szemmel láthatóan politikailag motivált szempontok alapján mérlegeli Lengyelország és Magyarország esetében ezeknek a támogatásoknak a szabaddá tételét”.
...

Mindez nemcsak Magyarország és Lengyelország gazdaságát sújtja, hanem azon uniós országokét is, ahonnan importálunk, mivel a legtöbb beruházásnál közel ötven százalék az import.

Az EB ezzel beavatkozik a gazdasági versenybe, melyet a uniós narratívák tiltanak.

Lényegét tekintve így van, a hitel elutasításával a bank beavatkozik a gazdasági versenybe. Csak amíg a bank az adós helyzetét vizsgálva gazdasági kockázat elemzés után dönt a hitelről, addig az EU szovjet típusú ideológiai szempontok alapján alkalmaz egyelőre gazdasági nyomásgyakorlást. Ami később átcsaphat ukrán, belorusz, kazah, vagy éppen arab tavasz típusú felforgatásba.

Ajánlom az alábbiakat, és azon belül is Berecskereki hozzászólását 2022. január 9. 8:38-nál:

https://mandiner.hu/cikk/20220..

Látom, nehezen megy a szövegértés, vagy a gondolkodás. Az ideológiai alapú elutasítás nem azonos a gazdasági alapú megközelítéssel.

De a kedvedért még tovább is megyek: a közösen felvett, majd később közösen is törlesztendő kölcsön ránk eső részét milyen megfontolás alapján lehet visszafogni? Ha így marad, akkor remélem kiszállunk a közös törlesztésből is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés