Inkluzív nyelvre vágyik az EU? Tanuljanak magyarul!

2021. december 1. 8:01

Kohán Mátyás
Mandiner
Mi, magyarok már évezredek óta tudjuk, mi keresnivalója van a nyelvben a gendernek. Semmi.

Emlékszem, csikó újságíró koromban, még a Nagy Zárás előtt kiküldött egyszer a Vezetés Strasbourgba az aktuális EP-plenárisról tudósítani. Láttam ott sok csodát, de a legnagyobb csoda egy sajtóslány volt Nico Semsrott német viccpárti (Die PARTEI) EP-képviselő irodájából. Nevezzük mondjuk Isabelnek.

Semsrott interjút adott nekem, és Isabelnek küldtem vissza a szöveget a német sajtóillem szerint átnézésre. Elégedett volt vele – naná, mert a főnöke Orbán-kritikájához hozzá se nyúltam,

miközben ő biztos forrásból úgy értesült, hogy nálunk ilyesmi úgysem jelenhet meg.

Ezért csak annyit írt, hogy „ich habe ein paar Wörter gegendert, siehe Anhang”. Azaz „meggendercsillagoztam néhány szót, lásd a mellékletben”. (A gendercsillag az újnémet nyelv különös jelensége, az alapesetben mindkét nemre használt hímnemű főnévhez egy borzasztóan ronda csillaggal hozzákötik a női utótagot, tehát Verkäufer*in, Bürgermeister*innen, sőt, ínyenceknek Studierende*r).

A szatírát a zöld politika taktikai eszközeként használó Semsrottal a poént nyilván közösen találták ki, gondolták, még odaszúrnak egyet a hülye magyar mélykeresztény propagandistának, jól fog mutatni a kis Orbán-nyalonc oldalán a Felvilágosult Német Gendercsillag.

Kényszeresek ezek a németek, de komolyan,

minden évszázad harmadik és ötödik évtizede között csillagokat akarnak varrni valahova.

Dőltem a röhögéstől, mert szegényem hiába fáradt, és visszaírtam neki, hogy „nagyon kedves vagy, de a magyarba ez be van építve”.

Illetőleg ittam egy kupica Bulbast az európai vezetők új generációjának nagyobb dicsőségére, akik úgy akarják kioktatni a magyarokat nőnemből, hogy közben nem is tudják, van-e a fatornyos kis nyelvükben ilyen. Zum Wohle, Isabel.

És most, ahogy az Európai Bizottság inkluzív nyelvi szabályzatát olvasgatom – amelyet egyébként nevezett sóhivatal a Vatikán meglepően karakán kiállására épp felfüggesztett –, hevenyül kiújult rajtam az a régi röhögés. Hogy nekünk, uráli népeknek a nyelvünket összelegózó Teremtő már idejekorán megtanította, hogyan kell reflektálni a nyelvben a genderőrületre. Sehogy.

A kanapé nem hord semmit a lába között, a garázs nem szül gyereket, így egyiknek sincs szüksége a létezéshez nemre;

emellett a katona, a lelkész vagy a tanár különös ismertetőjegye az, hogy fegyvert fog-e, prédikál vagy tanít, nem az, hogy férfi vagy nő, így nem katonaembernek, lelkészasszonynak meg tanárbácsinak kell a foglalkozást hívni, hanem katonának, lelkésznek és tanárnak, pont. Szexizmussal vádolható foglalkozásnévből ezer év alatt kábé jutott nekünk kettő, az ápolónő meg a tejesember. Nem rossz arány ez.

Főleg azt figyelembe véve nem rossz, hogy minden nyelv, amely rálépett a gender rögös útjára, megjárta a poklot vele. Vegyük például szegény oroszokat, akiknél az iszpanyec egy spanyol, az iszpanka meg a spanyolnátha. A vengr egy magyar, a vengerka meg egy szilvafajta. A bolgarin egy bolgár, a bolgarka meg egy hangszer. Az ingyejec egy indiai, az ingyejka meg egy madár. A turok egy török, a turka meg egy köcsög, amiben kávét lehet főzni. A finn egy finn, a finka meg egy kés. A korejeccel tisztelettel bánnak, mert az egy koreai, a korejkát meg, hús lévén, megeszik. És akkor még nem beszéltünk a világ legnevetségesebb szókölcsönzési gyakorlatáról, melynek keretében lízingelik az angolból a férfiassága miatt rég kikopott sportsmant, majd mikor rájönnek, hogy a női sportolókat mégsem hívhatják szportszmennek, odavágnak egy csajosítóképzőt a végére, legyenek az olimpiákat letaroló Aljonáik, Olgáik és Irináik akkor már inkább szportszmenkák, sportembernők. Víz sem mossa le tehát az oroszról, hogy valahol nagyon mélyen eltévedt a társadalmi nemek labirintusában, akárhány új szabályt szabadítanak rá a csillagszemű liberálisok.

Úgyhogy örüljünk, hogy mi a sok tökéletlen nyelv helyett ezt a szép magyart beszéljük, és a finnekkel meg az észtekkel együtt röhögjünk a képébe a genderlobbinak.

Nekünk már Árpád, Väinämöinen és Taara atyáink is megmutatták a legegyenesebb kiutat a genderútvesztőből: bele se kell menni, kéremalássan.

Úgy kell a nyelvbe politika, mint versenygumi alá a rajzszög, és életunt brüsszeli bürokratákon kívül ez a kérdés valójában senkit nem motivál.

Kedves németek, angolok, svédek, belgák, hollandok franciák, ha genderszorongásotok támad, őrült politikai deklarációk helyett szeretettel ajánljuk a magyart. Nemtelen főnevek, tökéletesen gendersemleges, a légynek sem ártó, akkurátusan gendersemleges névmásrendszer, és olyan pöpec mesterségnevek, amelybe minden feministának beletörne a hulláma – ez vár titeket, ha ráléptek az egyetlen helyes útra.

Amíg tehát meg nem tanultok magyarul, az inkluzív beszéd csak kamu, rizsa, vetítés. Az igazi európai bürokrata cselekszik is, nem csak dumál,

és történelmi bűneit felismerve inkluzív nyelvre vált a kolonialista krákogásról.

Ugyanitt magán magyaróra eladó, negyven euró per negyvenöt perc Zoomon, szivárványos profilképkerettel hetvenöt. Na, ki az igazi genderharcos? Gyertek csak szépen, gyertek!

Összesen 165 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

az EU-nak hivatalos nyelve a magyar (is) :)

A sarokcsiszoló is hangszer szombat-vasárnap.

Kohán Mátyás egymás után két nap vitte el a legjobb írás díjat, nem csak a Mandineren.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés