Tóth Gabi, afgán körkép, szibériai riport, iszákosmentők – megjelent az új Mandiner!

„Ez a közeg befogadott, kiállt értem, és nem ítélkezik” – mondja a hitben otthonra lelő Tóth Gabi, az 52. Nemzetközi eucharisztikus kongresszus önkéntes hírnöke. Az egykori Megasztár-résztvevő énekessel címlapos interjúnkban útkeresésről, a személyét érő támadásokról, a tehetségkutatók kemény világáról és a közelgő katolikus világeseményről beszélgettünk. „Miért kell egy konzervatív-keresztény nézetű emberre olyan jelzőket aggatni, hogy rasszista, náci? Azt tapasztalom, hogy sokkal elfogadóbbak azok az emberek, akik közel állnak az egyházhoz, mint akik éjjel-nappal ezt hirdetik magukról” – fogalmaz interjúnkban az énekesnő.

Ezen a héten Veczán Zoltán jegyzi az Első karaktert, bennekvótákról, cserbenhagyásról, a demokrácia felszámolásáról.

Közélet

Csendes nemzeti tragédiának tartja a tehetséges diákok elvándorlását a Budapesti Corvinus Egyetem új rektora, aki dolgozott egyebek mellett az Európai Központi Banknál és a Nemzetközi Valutaalapnál. Takáts Előddel arról is beszélgettünk Közélet rovatunkban, hogy a modellváltás révén az egyetemnek miért van végre lehetősége a kitörésre. „Muszáj a legtehetségesebbeket itt tartani, visszacsábítani” – fogalmaz a rektor. 

Negyven éve alakult a Református Iszákosmentő Misszió, amely a Magyar Kékkereszt Egyesülettel szimbiózisban működtet egy hatékony rehabilitációs intézményt a Dunakanyarban. Nem kell neki reklám, az ország minden pontjáról küldik ide az embereket családtagok, háziorvosok, főnökök vagy az alkoholizmusból szabadult önkéntesek. Riportunkban bepillantást engedünk a közösség mindennapjaiba. „A mi rehabilitációs intézményünk a legdrágább. Igaz, Jézus Krisztus fizette ki helyettünk az árát” – mondja Némethné Balogh Katalin misszióvezető.

L. Simon László miniszteri biztos, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója publicisztikájában augusztus 20. kapcsán mutat rá arra: „minden időben és korban lesz létjogosultsága a hazafias nevelésnek”.

Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője véleménycikkében a baloldal ünnepekhez való viszonyulásáról írt.

Külhon & Külföld

1921. augusztus 28-án Ágfalvánál a Rongyos Gárda önkéntesei meglepetésszerűen rajtaütöttek a terület átvételére érkező osztrák csendőrökön – ezzel kitört a nyugat-magyarországi felkelés, amelynek eredménye a Sopron környéki népszavazás lett, s az, hogy a város magyar maradhatott.  A száz évvel ezelőtti eseményekre Külhon rovatunkban emlékezünk. 

Európa földrajzilag az Urálig ér, kulturálisan azonban, úgy tűnik, egészen a Japán-tengerig. Külföld rovatunkban Vlagyivosztokban tartózkodó munkatársunk riportját olvashatják a kelet-szibériai realitásokról és a bonyolult orosz–kínai viszonyról. 

Rendkívül gyors hadművelet eredményeképpen a tálibok elfoglalták Kabult, ezzel újra megszerezték Afganisztánt, most pedig a hatalmuk megszilárdításán dolgoznak. Mi várható tőlük, és ki fogja betölteni a nyugatiak, különösen az USA által hagyott űrt? Wagner Pétertől, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatójától az afgán helyzetről olvashatnak elemzést.

„A Biden-adminisztráció már készülhet a következő válságra, az Egyesült Államok ugyanis a „végtelen háborúk” lezárásának jegyében az év végéig befejezi az iraki katonai missziót” – írja véleménycikkében Szalai Máté a KKI kutatója, a Corvinus oktatója.

Precedens & Makronóm

Harc a kicsinyes ideológusok ellen –  így írhatjuk le tömören Peter Boghossian amerikai filozófus tevékenységét, aki nyíltan kimondja és megmutatja: az amerikai tudományos élet nagy része a progresszív baloldali ideológiák túszává vált. A „félelem e kultúrája” nemcsak a tengeren túl, a brit egyetemeken is megfigyelhető. Precedens rovatunkban jártuk körül a témát. 

Török Bernát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a politikai kampányolás és a kereskedelmi kommunikációt hasonlítja össze írásában.

Hatalmas hálózatok, válságokon átívelő struktúrák, maroknyi társaság, amely a gazdaság negyven százalékát irányítja – ez nem egy újabb összeesküvés-elmélet, hanem a világgazdaság eddig láthatatlan szövete. Helyzetlemzésünket Makronóm rovatunkban olvashatják.

Sport

A múlt évre tervezett jégkorongeseményeket a legforróbb hónapban, augusztusban rendezik. Mind a nők világbajnoksága, mind a férfiak olimpiai selejtezője a sportág honi történetének legfontosabb eseményei közé tartozik – megnéztük, melyek voltak a fontosabb állomásai a sportágnak. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Az európai ember időfelfogása nem kizárólagos, a maorik például a múltat nevezik előttünk álló napoknak. Az elmúlt évszázadok birodalmainak bukása után a Nyugatnak ideje több kíváncsisággal fordulnia a világhoz – összegzi Föld körüli útjának tanulságait az ősz halántékú történészlegenda, Norman Davies, akinek könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja. 

Budapesti történetek kisrovatunkban az egykori bel-budai borvidékre hívjuk az olvasókat nosztalgiára. 

Szívügye a magyar zsidó hagyományok ápolása, az általa szervezett zsidó napok rendezvénysorozat ma már behálózza a Kárpát-medencét. Deák Andreával a Feminens oldalán beszélgettünk.

Veszprémy Bernát László jegyzetében Szabó Dezső író munkásságát teszi mérlegre. 

Krisztus, Prométheusz és a zárt osztály – Velencébe készül Fabricius Gábor első nagyjátékfilmje, az Eltörölni Frankot, amely egy rendíthetetlenül lázadó, ezért pszichiátriára zárt punkzenész története. A rendező szerint igazi törlesztés a film, elsőként ad pontos képet a világnak a vasfüggöny mögötti néplélekről és traumákról. Interjúnkat Élet rovatunkban olvashatják.

A rovatban a szeptember eleji Szent György-hegyi fesztivált ajánljuk, a tárcát Győrffy Ákos írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Opera főigazgatója, Ókovács Szilveszter az olimpiai szereplésünk kapcsán hívja fel a figyelmet arra: meg kellene végre tanulni, hogy akkor is lehet igaz egy dicsőségtabella, ha történetesen mi vezetjük.