Az átalakulás az intézményi működés rugalmasságát növeli – írták –, így a jövőben az intézményeket fenntartó alapítványok a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítják közvetlenül vagy az általuk fenntartott intézmények útján a közfeladatok magas színvonalú ellátását. A kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően az intézmények gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak a változó gazdasági igényekre. A modellváltó egyetemek
a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaiként
biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és Magyarország versenyképességének növeléséhez – hangsúlyozták.
Kitértek arra: a több erőforrás, a vonzóbb munkavállalói helyzet, a teljesítmény alapú előmenetel, a jobb infrastruktúra, a magasabb követelmények vezetnek majd el a minőség javulásához. A magyar egyetemek előrébb léphetnek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. 2021 szeptemberétől több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták csaknem 70 százaléka tanul modellváltó intézményben – olvasható az ITM közleményében.
(MTI)