Szcientológia Egyház-ügy: büntetés és gyanúsítás

2021. június 9. 7:00
Bár minden követ megmozgattak a szcientológusok, hogy érvénytelenítsék a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság őket elmarasztaló határozatát, nem jártak sikerrel. A napokban az Alkotmánybíróság döntött velük szemben. A vallási egyesület ügyében indított rendőri nyomozásnak nincs gyanúsítottja, ám úgy tudjuk, a NAV által indított vizsgálatnak már van.

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) a Magyarországi Szcientológia Egyház alkotmányjogi panaszát, amelyben a vallási egyesület a Kúria tavalyi döntését akarta megsemmisíttetni. A legfőbb bírói fórum ítéletében helyben hagyta azt az első fokú döntést, amelyben a Fővárosi Törvényszék elutasította az egyesület keresetét. Ebben a szcientológusok az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság (NAIH) őket elmarasztaló határozatát támadták meg.

A Péterfalvi Attila (képünkön) által irányított hatóság még 2016-ban kezdeményezett eljárást a Magyarországi Szcientológia Egyház és az egyház központi szervezetének általános adatkezelési gyakorlatát vizsgálatával.

A hatósági eljárást megelőzően két panasz érkezett a hatósághoz. Az egyik panaszos, aki korábban a szervezet tagja volt, arról számolt be, hogy kilépése után kérte: a róla, életéről, valamint hozzá közel álló személyekről készített dokumentumokat adják ki részére. Ezt a kérését azonban nem teljesítették. Ezen túl arról a félelméről is beszámolt, amely szerint, ha szakít a szervezettel, akkor ezeket a rendkívül érzékeny, írásban rögzített információkat vele szemben felhasználhatják. A másik panaszos is az egyház különböző szervezeteihez fordult tájékoztatási kéréssel személyes adataira vonatkozóan, azonban érdemi választ nem kapott.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Érzékeny dossziék

A NAIH az egyház elektronikus úton kezelt nyilvántartásait, és a szolgáltatásai kapcsán kezelt különböző típusú dossziékat vizsgálta. Ezek között voltak az úgynevezett „Levelező dossziék”, melyekben a hívőkkel való levelezéseket tárolják, a csak a lelkészek és az esetfelügyelők által hozzáférhető „PC dossziék”, melyekben a hívők saját életéről szóló információkat rögzítik, valamint „Etikai dossziék”, melyek a hívők olyan tetteiről szólnak, mely nem etikus vagy nem összeegyeztethető az egyház etikai kódexével. Az úgynevezett „Munkatársi dossziékkal” kapcsolatban a hatóság azt állapította meg, hogy a munkatársaknak nagy mennyiségű személyes adatot kell megosztaniuk magukról.

A szervezet (amely 2011-ben elvesztette egyházi státuszát) szerint azonban semmilyen adatkezelési tevékenységet nem végeznek, ezért kérték velük szembeni eljárás megszüntetését. Annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a NAIH több eljárási cselekménye és a részükre küldött megkeresések megfogalmazása arra utal, hogy a hatóság elnöke elfogult.

Maximális büntetés

A NAIH 2017 őszén hozott határozatában végül azt állapította meg, hogy a szcientológusok  jogellenes adatkezelési tevékenységet folytatnak, mert az előzetes tájékoztatási kötelezettségüket, a célhoz kötött adatkezelés elvét, a tisztességes adatkezelés elvét, az adatbiztonság követelményeit is megszegték és jogalap nélküli adatkezelést is végeznek. Több esetben előfordult, hogy az egyes dokumentumokban harmadik személyek különleges adatát kezelte az egyház, amelyet a NAIH kiemelkedő súlyú jogsértésként értékelt.

Mindezekért hatóság a Magyarországi Szcientológia Egyházat, valamint a Szcientológia Egyház Központi Szervezetét is 20-20 millió forint bírsággal sújtotta.

A szcientológusok bíróságon támadták meg a NAIH közigazgatási határozatát, a Fővárosi Törvényszék azonban elutasította keresetüket. A szervezet felülvizsgálatot kezdeményezett, ám tavalyi döntésében a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletének túlnyomó részét helyben hagyta.

Most pedig, ahogy már fentebb kitértünk rá, az Alkotmánybíróság elutasította a kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panaszukat, amelyben egyebek mellett azzal érveltek, hogy az „őket ért szankció konfiskatórius, fojtogató hatású, amely ellehetetleníti a mindennapi tevékenységüket”. Arra is hivatkoztak hogy a „bizonyítékok megismerése, a nyilatkozattétel és a védekezéshez való jog terén nem biztosították számukra a megfelelő feltételeket”.

Az Ab álláspontja szerint azonban az eljárásban nem sérült az egyház tisztességes eljáráshoz való joga, de az indítvány egyébként sem nem veti fel az alaptörvény-ellenesség kételyét.

Rendőrségi nyomozás

Ismeretes: 2017 őszén a rendőrég valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal is nyomozást indított a szcientológusok ügyében, személyes adattal visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt.

Az ORFK kommunikációs szolgálata mostani kérdésünkre azt közölte, a nyomozás továbbra is zajlik, ismeretlen tettes ellen. Azaz az ügynek nincs gyanúsítottja. Mint megtudtuk, a nyomozás határidejének csak akkor van időbeli határa, amennyiben megtörténik a gyanúsítás. Ettől az időponttól kezdve két éve van a nyomozóhatóságnak, hogy lezárja az ügyet.

Ugyanakkor megtudtuk: a NAV által indított nyomozásban pár napja kilenc személyt meggyanúsítottak költségvetési csalással. 

A rendőrségi nyomozás elhúzódásában feltehetően közrejátszik egy érdekes bírósági döntés: ahogy a hvg.hu 2018 februárjában a szervezettől kapott információk alapján beszámolt róla, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) hatályon kívül helyezte azt a nagyszabású akciót megalapozó határozatot, amelynek keretében a rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói razziát tartottak a szcientológusok Váci utcai székházában és egyéb helyszíneken. A bírósági döntés eredményeképpen a Nemzeti Nyomozóirodának vissza kell szolgáltatnia az akkori és a később tartott razziák során lefoglalt több száz doboznyi iratot és informatikai eszközöket. 

Ennek előzménye, hogy a Szcientológia Egyház és jogi képviselői panasszal éltek a razzia ellen. A panaszt a Fővárosi Főügyészség elutasította, de a BKKB mind a rendőrség mind az ügyészség határozatát  hatályon kívül helyezte.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy az ügyészség kezdeményezésére a Kúria 2018-ban kimondta, hogy a BKKB végzése törvénysértő volt. 

A vallási szervezet jogi képviselője, Szikinger István akkor úgy nyilatkozott a hvg-nek, hogy a bíróság szerint a nyomozó hatóság több ponton is törvényt sértett az eljárásában, és alapjaiban sérült a szükségesség és arányosság elve az intézkedés során.

A Mandiner megkeresésére Szikinger sem tudott új fejleményről beszámolni a több mint három éve tartó rendőrségi nyomozásról, ezzel együtt lakonikusan szokatlannak nevezte, hogy

ennyi idő alatt sem gyanúsítottak meg senkit az eljárásban.

Ennél többet nem kívánt hozzáfűzni az ügyhöz. 

A nyitóképen: rendőrök a Magyarországi Szcientológia Egyház budapesti, Váci úti központjánál 2017. október 18-án, ahol házkutatást tartanak a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai (Mihádák Zoltán/MTI)

Összesen 47 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nincs gyanusított........... Mindenhova beépültek.......

CSAK az oroszok tudtak megszabadulni tőlük......

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés