Covid-halálozás: valóban Magyarország vezeti a listát?

2021. április 23. 7:00
A koronavírus-járvány komoly veszteségeket okozott Magyarországon, de az bizonyosan kijelenthető, hogy nem a legnagyobb halálozást elszenvedő országok sorába tartozik Európában, ahogy ez tévesen több helyütt is megjelent. Hogyan nem érdemes és hogyan kellene összehasonlítani egyes országok koronavírus-halálozását? Ezzel kapcsolatosan jelent meg angol nyelvű cikk egy tekintélyes orvosi szaklapban magyar szerzők tollából.

26 001 – a Nemzeti Népegészségügyi Központ gyorsszámai szerint április 22-ig ennyi honfitársunkat veszítettük el a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Megdöbbentő szám, több, mint például Szentendre egész lakossága. A legtöbben április 6-án vesztették életüket a járvány alatta, akkor 311-en haltak meg. Április közepe óta valamelyest csökkent ez a szám, de még mindig elég magas, szerdai adatok szerint 214 többségében idős, krónikus beteg hunyt el. Enyhe csökkenést mutatnak a járványügyi adatok Müller Cecília tisztifőorvos szerint, valamelyest mérséklődött a kórházban kezeltek száma is, de még így is magas, 7507, közülük 876-an vannak lélegeztetőgépen. 

Több sajtóorgánum is próbálta összehasonlítani az egyes országok halálozásai adatait, és megkísérelte rangsorolni azokat. Tették ezt úgy, hogy nem vették figyelembe, hogy ezek a minden nap közölt számok gyorsstatisztikai adatok, és ahány ország, annyi féle a gyakorlat a Covid-halálesetek megállapítására. A különböző módszertan alapján lejelentett halálozási számok összehasonlítása pedig téves következtetéseket szül. A téves következtetés pedig olyan, a valóságtól távol álló narratívát eredményezhet, mint az, hogy Magyarországon halnak meg a legtöbben koronavírusban.

„Márpedig ez így egészen egyszerűen nem igaz”

– állítja a Pathology and Oncology Research tekintélyes orvosi szaklapban múlt héten megjelent cikk egyik magyar szerzője. 

Az elemzés az Eurostat nyilvános adatai alapján, a többlethalandóság évközi változását figyelembe véve vizsgálta a 2020-as koronavírus-járvány halálozásra kifejtett hatását az európai országokban. Az angol nyelvű tanulmány egyedülálló, hiszen az első olyan szakcikkek között szerepel, ami nem a napi  SARS-Cov-2 -fertőzés okaként jelentett halálozásra koncentrál, hanem az országok többlethalandóságára. Ez a szám mutatja meg, mennyivel többen vesztették életüket egy adott időszakban (évben, adott évek azonos heteiben). Egy-egy ország többlethalandóságát korábban az év végén szokták megállapítani, csakhogy ez a jelenleg is zajló koronavírus-járvány idején már nem feltétlen elegendő.

Az ábra a publikáció referenciájában elérhető adatbázis alapján készült, ami legútóbb március 4-én lett frissítve.

Ahhoz, hogy átfogóbban lássuk a járvány dinamikáját az egyes országok összevetésében, szükség van a többlethalandóság (ezen belül a heti többlethalandóság) megállapítására is. Ugyanis a naponta az egyes országok által jelentett COVID-halálozást összefoglaló honlapok, mint a Worldometer vagy a Johns Hopkins Egyetem által közölt halálozás mértéke országonként jelentősen különbözik a heti többlethalandóság elemzéséből kirajzolódó képtől. Az idézett cikk szerzői példaként említik Lengyelországot, ahol is a 2020-as többlethalandóság 71 631 fő volt, míg a koronavírus szövődménye következtében jelentett halálozás mindössze 27 118 fő. Vagyis ez alapján a lengyel többlethalandóság csak közel harmadát (38 százalékát) tették ki azok, akiknek halálát koronavírussal hozták összefüggésbe 2020 52.hetéig. Márpedig ez elég valószínűtlen.

Lengyelországban háromszorosára emelkedhet a halálozás

Tehát Lengyelországban a többlethalandóság és a koronavírus-járvány következményeként riportált halálozás jelentősen eltért, a két adat hatalmas különbségét idővel tisztázni kell, ebből pedig az következik, hogy vélhetően meg fog ugrani a most alacsonynak tűnő Covid-halálozási szám. Lengyelország az egymillió főre vetített, koronavírus okozta halálozás összevetésében jelenleg csak a 14. helyen áll, holott a várható valós szám duplájára, háromszorosára is emelkedett lehet egy későbbi, részletesebb, okspecifikus halálozási mutatókat is magában foglaló elemzése után. 

Ugyanilyen jelentős aránytalanságot tapasztaltak a cikk szerzői Romániában, ahol a többlethalandóság 33 630 fő volt, a koronavírus halálozás pedig ennek 45 százaléka. Szlovákiában, a 4 894 többlethalandóság mellett 1 773 főt jelentettek csupán koronavírus halálozásként, ami pedig 36 százaléka a megnövekedett halálozásnak.

Fontos kiemelni: Ausztriában ez az arány 68 százalék, Németországban pedig 69. Magyarországon a többlethalandóság 90 százalékát teszi ki a koronavírus-járvány következtében elhunytként jelentett halálozás, ami azon országok között van, akiknél ez a két mutató a legközelebb van egymáshoz. A szerzők a tanulmányban rögzítik, hogy „ez alapján felmerül, hogy az egyes országok koronavírus halálozási jelentésében jelentős módszertani különbségek vannak, ami miatt az interneten és a médiában gyorsjelentésként szereplő koronavírus halálozási listák értékelése,

az országok rangsorolása rendkívül nagy óvatosságot igényel”.  

A tanulmány azt is megállapította, hogy míg az egyes nyugat-európai és mediterrán országok a tavalyi év első felében komolyabb, 4-6 százalékot is meghaladó halálozási többlettel néztek szembe, addig ugyanebben az időszakban a közép-kelet-európai országokban jóval kevesebben haltak meg. 

Mit tekinthetünk objektív mérőszámnak? Mennyiben fékezte a számokat az influenzajárvány elmaradása? Parttalan összehasonlítgatás helyett szakemberekkel mutatjuk be a valós helyzetet ebben a cikkünkben! Nem mindegy, hogy Covidban vagy Coviddal hal meg valaki, erről pedig ebben a cikkünkben írtunk.

A koronavírus-járvány hatására Magyarországon 2020-ban a korábbi évek átlagához viszonyított többlethalandóság megnövekedett, közel 8 százalékkal volt magasabb, mint a 2016-2019 évek átlaga. Ugyanakkor, hazánkban és más közép-kelet-európai országban is az utolsó negyedévben szembesültünk a második járványhullám drámai hatásával. Míg Magyarországon a többlethalandóság közel 8 százalékos volt, addig a Balkán és a V4 EU országainak többlethalandóság átlaga elérte, vagy meghaladta a 12-14 százalékot az év végére. Mindemellett a második hullám a mediterrán- és Benelux-államok többlethalandóságát is ugyanezen tartományba emelte az 52. hét végére.

A járvány egészét egyben kell nézni

A szerzők arra is felhívják a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány halálozásra kifejtett hatását egyben, a járvány során végig, összességében érdemes vizsgálni, ugyanis a koronavírus leginkább a nagy kockázatnak kitett idős, súlyosabb betegek esetén jelent nagy halálozási kockázatot, s ha egy hullám során az ilyen populációban a veszteség jelentős, az áldozatok a következő hullám során már nem szerepelhetnek a statisztikákban, azaz a rizikónak kitett populáció csökken. Ezért félrevezethető lehet olyan elemzések készítése, mely egy-egy hullám hatását önmagában szemléli.

A cikk a koronavírusjárvány hatásának tudományos értékelése szempontjából annak fontosságát is hangsúlyozza, hogy amennyiben az egyes országok koronavírus-járvány halálozásra kifejtett hatását összevetik, fontos figyelembe venni azt a jelenséget is, hogy főként a fejlett nyugat-európai országok idősebb átlagéletkorú lakossága nagyobb mértékben kitett a járvány halálozási kockázatának. Ezért ezt a hatást a különböző korosztályú populációk korrigálásával, azaz a többlethalandóság kor-standardizációjával szakszerű elemezni. Így a nyugat-európai országok százalékosan magasabb értékei némileg mérséklődnek, míg a közép-kelet-európai országok értékei, ahol az átlag életkor alacsonyabb, némileg emelkednek. Így kapjuk meg a 100.000 főre vetített többlethalandóságot, ami már kiegyensúlyozottabb összevetést tesz lehetővé. Ezen módszertan alapján 2020 végére

Magyarország kor-standardizált többlethalandósága Horvátországgal, Ausztriával, Svájccal és Szlovákiával egy szintre került,

közel feleakkora veszteséget elszenvedve, mint Lengyelország, Bulgária, Csehország vagy Románia, és mérsékeltebbet, mint Belgium, Spanyolország vagy az Egyesült Királyság. 

Összességében a szerzők szerint elmondható, hogy Magyarországon a koronavírus-járvány komoly veszteségeket okozott, de az bizonyosan kijelenthető, hogy nem a legnagyobb halálozást elszenvedő országok sorába tartozik Európában, ahogy ez tévesen több helyütt is megjelent, hanem az Európai Unió átlagának szintjén szerepelt 2020 végén. Az azóta zajló harmadik hullám után sem várható, hogy hazánk a halálozásban vezetni fog, hisz a jelenleg kalkulált többlethalandóság még mindig Lengyelország, Bulgária, Csehország értékének a felénél jár a súlyos harmadik hullám ellenére is. Ez nem meglepő akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ezek az országok eddig a többlethalandóságuknak csak harmadát, felét jelentették koronavírus-halálozásként.

Összesen 262 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A magyar pártok közül letszamaranyosan a dk-ban haltak meg legtöbben koronavírusban.

Ez nem magyarázkodás.
Ezek tények.
Ahol folyamatosan hülyeséget besztek, ott folyamatosan bele kell verni az orrotokat a valóságba.
Nem bonyolult amúgy:
Az euromomo.eu évek óta monitorozza az összhalálozást, ott vannakk a grafikonok, tök jól összehasonlíthatóan, standard egységet használva.

euromom, többlethalálozási csúcs (z-score)

Németország: 12.91
Magyarország: 5.13

Van még kérdés?

(ja, a belga 33/nap ezt eredményezte: cca. 23-as és cca. 18-as érték
tavaly tavasszal és a 2-3. hullámban ősszel/télen)

Politikusokról van szó. Őket helyben is ismerik.
Leginkább azért írtam meg ezt a tényt, hogy az ellenzék vegyen vissza és ne tömeggyilkosozzon.

Azt mondod, várjuk ki a végét és pont te gyanusitgatsz és nem vársz.....

Ásít. Ez már kb. a 80. cikk, ami ezt magyarázza. Aki akarta, rég megértette, aki a politikai érdekei miatt halottakat akar látni, az sose fogja elfogadni.

De a választások 2022-ben lesznek. Ha addigra sikerül túljutni a járványon, összességében nem nagyobb veszteségekkel, mint mondjuk a "Svájc" nevű földi pokolban, akkor a kormány járványkezelése megfelelő, ha nem, nem.

Ezt egyszer már leírtad, akkor megválaszoltam éppen az általad linkelt adatok alapján. De szívesen megteszem még egyszer, nem árt, ha tanulsz egy kicsit:

Lehet csemegézni az adatok közül, és ki lehet választani azt, ami a legütősebbnek tűnik. Ilyen az, amikor az egy éves összehasonlításból kiveszünk egy tetszőlegesen kiválasztott időszakot

HA gondolod, ebben segíthetek. Ha már sokkolni akarod az olvasót, akkor válaszd ki ugyanazt a márciusi napot 2020-ból, majd 2021-ből, és ki tudsz mutatni akár 25, vagy 30-szoros emelkedést is. Ez aztán az ütős érv. Csak éppen nem jó semmire. Az éves eloszlás nem egyenletes és a megbetegedések, halálozások számának időszakos hullámzása tetszés szerinti összehasonlításokat tesz lehetővé.

2020-ban a halálozások száma 137 966 volt. A halálozási adatok így alakultak a 2020-at megelőző években:

2015-ben: 131 178
2016-ban: 125 654
2017-ben: 125 510
2018-ban: 128 029
2019-ben: 125 740

Erre az 5 évre számított átlag 127 222, ehhez képest a 2020-as adatok 1,084-szeres, tehát 8,4%-os emelkedést mutatnak. De ha önkényesen kiveszem a 2015-ös évet, ahogy te is önkényesen ragadsz ki egy időszakot, akkor 2015-höz képest csak 1,052-szeres, azaz 5,2%-os az emelkedés. Mert a halálozás abban az évben valamiért magasabb volt. Tehát lehet játszani a számokkal, csak ez nem lesz objektív.

Olvasd el, 11:44-nél neked is szól.

Teljes összképet csak teljes, éves összesítés adhat. Leírtam: a megbetegedések, halálozások számának évközi hullámzása miatt az kiragadott időszakok pusztán önkényes összehasonlításra alkalmasak. Erre javasoltam @aleb19-nek, de akkor most neked is, hogy hasonlíts össze 2020-ból és 2021-ből két azonos márciusi napot, és akár 25-szörös, vagy 30-szoros növekedést ki tudsz mutatni. Sokkal hatásosabb, bár semmire nem jó, csak vádaskodásra, hangulat keltésre, torzításra használható.

Ti persze mindenben jobbak vagytok, és úgy gondoljátok, hogy ez nálatok érvek nélkül már puszta bemondásra is nyilvánvaló. Nem szédülsz a magas lovon, ahonnan 2010 óta háromszor estetek le?

Az egészségügy nem ilyen méretű járványokra lett méretezve. Más országokban sem. A halálozási statisztikák pedig eltérőek, mert valószínűleg te sem tudnád definiálni, kit lehet egyértelműen a covid áldozatának nyilvánítani.

Ki az, akit egyértelműen a covid vitt el?

Ki az akinek az egyébként még úgy, ahogy szinten tartott állapotát a covid tette kezelhetetlenné?

Hová sorolod azt, aki covid nélkül még élhetett volna a betegségével, vagy megfordítva, a betegsége nélkül túlélhette volna a covidot?

Hová sorolod azt, aki baleset, rosszullét miatt kerül kórházba, de a kötelező szűrés pozitív eredménye miatt kerül covid osztályra, majd ott hal meg?

Lehetne még sorolni, hogy a covid és az egészségi állapot együttes hatásának negatív következményét melyik rovatba lehet írni.

Mellékesen megjegyzem,. hogy a 10 milliós népesség fogyása, a szaporodási mutató csökkenése a 80-as években indult el.

Megvan még a fiókban az a hozzászólás, amit a teljes lezárás ellen írtál? Mert ti most így működtök. Két egymás ellen ható cselekvési lehetőség közül mindig az éppen kézenfekvőt kritizáljátok.

Még hozzáteszem, hogy feltettem néhány kérdést, azokra tudsz valamit válaszolni, vagy csak a kötelező hablatyolás megy?

Magyarország és Ausztria viszonylatában a statisztikai adatokból arra az eredményre jutunk, hogy a járványt megelőző öt évben az 1000 főre vetített arány 46197 fővel – egyharmadával - több halálozást jelent Ausztriához viszonyítva. Vagyis ennyivel rosszabb a magyar emberek egészségi állapota, mely a súlyos krónikus betegségekben is jelen van. Ha megnézzük az koronavírusban elhalálozottak számát, összetételét, akkor azt tapasztaljuk, hogy 90 % krónikus, súlyos krónikus beteg. (megjegyzem, hogy az elmúlt 30 év bármelyik ötéves időszakát vesszük figyelembe ugyanezen eredményre jutunk.)

Ezekkel az adatokkal, hogy az ausztriai adatokkal összehasonlítható legyen a magyar adatokat korrigálni kellene és csak így kapnánk meg a reális eredményt.

,, más tényezőről nem tudunk, amely szignifikánsan befolyásolta volna a halálozást azokban az országokban, ahol egyébként nincs háború,,

Hamis állítás, mert más tényezők is vannak.

Ilyen az adott ország egészségügyi helyzete, a polgárok egészségi állapota, a krónikus beteg, a súlyos krónikus betegek száma és aránya.

Ha nincs válasz az feltett kérdésekre, más témában kell visszakérdezni, már a kérdéssel is prekoncepciós hazugságot kell állítani. És akkor megveregeted a saját válladat, felnézel magadra, és saját hatásod alá kerülve megállapítod a vélt szellemi fölényedet.

Hülyébb vagy a sokévi átlagnál. Az emberek életmódja, saját egészségük védelme csak rajtuk múlik. A szervezet kondíciója, védekező képessége döntő mértékben számít, ha valaki megfertőződik. Szintén számít, hogy ki, mennyire tartja be a védekezés szabályait, hogyan reagál az általatok szándékosan megkérdőjelezett hatósági intézkedésekre. Ezeket a tényezőket is figyelembe kéne venni.

Ti kisfiam azért vagytok rohadtul felelősek a járvány alakulásáért, mert vezéreitek mondhatták volna azt, hogy a járvány kezelésére a kormánynak van kompetenciája, a kormánynak vannak eszközei, a kormányé a felelősség. Ezért az ellenzék most hajlandó segíteni, vagy pozitívan passzív marad, nem kérdőjelezi meg az intézkedéseket, nem zavarja össze az embereket.

Később, a veszély elmúltával a hitelességüket is növelhette volna, hogy ők együttműködtek, nem gátolták a védekezés eredményességét. Ők nem ezt választották, hanem a bolsevik hagyományok szerint inkább konfrontálódtak.

Ők viszont mindenbe beleugatva, direkt az ellenkezőjét állítva, felelősség nélkül rombolták a közbizalmat. Legyen szó intézkedésekről, vakcináról, ez a rombolás volt az egyetlen céljuk. Betegekből, halottakból raktak volna lépcsőt maguknak a választási győzelemhez. Krekó Péter és Nagy Attila Tibor ezt nyíltan ki is mondták.

Szóval, pofa be kis barátom, te itt ne kritizálj semmit.

Ennek a hülyének már többször tanácsoltam, hogy nagyon ütőset akar mondani, akkor válasszon két azonos márciusi napot 2020-ból, majd 2021-ből és akkor 25, vagy akár 30-szoros növekedést is kimutathat. Jól mutat az ő "érvrendszerében", csak éppen semmire nem használható. Abszolút jellemző ellenzéki gazdáira, az adatok tetszőleges, számára kedvező csoportosításával operál, teljesen hülyének néz másokat.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés