Win-winre kell kihoznunk a Fudan Egyetemet

2021. április 20. 7:00
A tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek biztosításával és valóban színvonalas oktatással többszörösen visszahozhatja horribilis árát a Fudan.

Ötszáznegyvenmilliárd forint megfoghatatlan, nehezen lenyelhető összeg.

Több, mint a magyar felsőoktatási büdzsé egésze,

de több mint húszezer éven keresztül fizethetnénk belőle Szabó Tímeát is. Ha pedig új Suzuki Swifteket vennénk belőle, hosszában kirakhatnánk velük az utat Soprontól Miskolcig.

És mi ennyit tervezünk elkölteni a budapesti Fudan Hungary Egyetemre: uszkve százmilliárd forintot közvetlenül, a többit kínai hitelből. Nagy falat, igen. Nem csoda, hogy sokaknak a torkán akadt – Kína éppen folyó egyetemépítései közül is csak kettő kerül ennyibe vagy még ennél is többe, a Hongkongi Műszaki Egyetem új fosani kampusza (ami több, mint ezernégyszázmilliárd forintnyi jüant kóstál), illetve a Szun Jat-szen Tudományos és Műszaki Egyetem 450 milliárdos csungsani beruházása. Ezt az árat meg kell magyarázni, mégpedig fájdalmas részletességgel, akkor is, ha a felépülő épületegyüttes a magyar állam tulajdona lesz. Ez a jogos kritika.

De aki úgy gondolja, hogy a Fudan Egyetemnek nem lenne az országban helye, az téved. Az, hogy Kína a közeljövő vezető gazdasági hatalma, nem a virtuális térben lebegő közhely, hanem vásárlóerő-paritáson számolva 2017 óta maga a rögvalóság, 2026 és 2028 között pedig – a koronavírus-járvány miatt feltehetőleg az eddig valószínűsítettnél hamarabb – minden bizonnyal névértéken is beelőzi majd a vörös óriás az Amerikai Egyesült Államokat. Ebben a globális gazdasági környezetben a kínaiakat nem érteni, kínaiul nem tanulni, Kínától elzárkózni életveszélyes izolacionista lázálom lenne még egy patrióta gondolkodású embertől is, a globalista kórus ezer torkából pedig egyenesen nevetségesen cseng ez a nóta.

Épeszű ember nem gondolhatja azt, hogy Kína felemelkedésének évszázadában a kínai tudástranszfer bármit is árthat az országnak. Néhány évtizeden belül egy magára valamit is adó üzleti vagy politikai vezető számára

a kínaiakat nem érteni olyan kínos lesz, mint ma nem beszélni társalgási szinten angolul

– igaz, a világra nyitott, nyugati orientációjú globalista oldalon érthetetlen módon ezt a luxust is jó pár vezető politikus megengedi magának.

Kína gondolkodásmódját ismerni, tudományos eredményeit használni, tudását elsajátítani létszükséglet, akkor is, ha az ország maga közép-európai szemmel egy vérfagyasztó, mindenható rendőrállam. Az angol nyelvhez, a Netflixhez és az Államokból hozzánk átszüremkedő rengeteg tudományos eredményhez sem kötelező beugró felmondani a Hűségnyilatkozatot, ez pedig Kína esetében sem lesz másképp. Kína egy józan országnak nem a szívébe, hanem az eszébe épül be – oda viszont mélyen és alaposan.

Külön vastapsot érdemel az az epitheton ornansként használt magyarázó mellékmondat, hogy a Fudan Egyetem a Kínai Kommunista Párt befolyása alatt áll, azaz bármerre is jár, összekínaizza maga körül az ideológiai teret. Akik azt az egyetemet siratják, ahol Megfosztás és jövőtlenség: a marxizmus és a queer elmélet találkozási pontjánál, vagy Létrejönni és létezni: fiatal feminista férfiak tapasztalatai Izlandon, esetleg A queer elmélet és a Korán: hogyan artikulálják a nem heteroszexuális londoni muszlim férfiak a szexuális narratívájukat című opusokkal lehetett diplomázni,

azoktól az ideológiai befolyás vádja értelmezhetetlen.

Ha a kínaiak tótágast állnak, akkor se tudnak a Fudanon ennél marxistábban tanítani – főleg nem azokon a gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi vagy műszaki szakokon, amelyeket a budapesti egyetemen indítani terveznek, a Fudan ugyanis érdekes módon nem a gender studies-, kritikai rasszelmélet- és posztkoloniális szociológia-oktatás hazai piacára kíván betörni.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a Quacquarelli Symonds brit felsőoktatás-kutató cég nemzetközileg elismert, mérvadó egyetemi rangsorának 34. helyezettjéről beszélünk a Fudan Egyetem esetében. Olyan kaliberű felsőoktatási intézmény érkezik a Magyarországra, aminek nem csak a régióban, de az Európai Unióban sincsen párja – Európa legjobb egyetemei ugyanis az Egyesült Királyságban és Svájcban találhatók, a legjobb uniós egyetem pedig az 50. helyezett Müncheni Műszaki Egyetem; régiónk legjobb egyeteme, a Bécsi Egyetem több, mint száz hellyel van lemaradva a Fudantól (százötvenedik), magyar egyetem pedig nincs az első ötszázban.

A CEU-val való folytonos összehasonlítgatás a két egyetem összemérhetőségének tökéletesen fals látszatát kelti,

miközben a Fudan messze nem a CEU ligájában játszik – itt a versenytársak a Kaliforniai Egyetem Berkeley (30.) és Los Angeles (36.) kampuszai, a londoni King’s College (31.), a New York Egyetem (35.) vagy a montreali McGill Egyetem (31.). Röviden és tömören: a Fudan Hungary Egyetem akár az Európai Unió alegszínvonalasabb egyetemévé nőhetné ki magát, a CEU-s párhuzam pedig – hiába kedves utóbbi egyetem sokaknak a fővárosban – a Fudanra nézve sértő, mégpedig nem ideológiai, hanem minőségi okokból.

A magyar egyetemi rendszernek ráadásul – kivéve talán a külföldön is nagyra becsült hazai műszaki és az orvosi képzést – egyáltalán nem árt némi valódi konkurencia, és az ország sem látná kárát annak, ha a gazdaság- és társadalomtudományi képzések minőségét elkezdené felfelé húzni egy határainkon belüli erőközpont. A hazai egyetemi rendszer bőven küzd olyan infrastrukturális problémákkal, amelyek egyértelműen a fenntartó oktatási kormányzat felelőtlenségére vezethetők vissza – ilyen anomáliát jelentenek például

a hazai egyetemek globális összehasonlításban szegényes könyvtárai, a sok helyütt nevetséges oktatói fizetések és költségtérítések,

vagy éppen a tárgyfelvétel menedzselésére szinte tökéletesen alkalmatlan NEPTUN, amelyet nem kifejezetten költségigényes beavatkozások hosszú sorával már régen rendbe kellett volna szednie a mindenkori magyar kormánynak.

Azonban az állam nem mindenről tehet, számos magyar egyetemen figyelhető meg megmagyarázhatatlan mértékű oktatói kontraszelekció, a rossz indikátorokon alapuló felvételi rendszer miatt silány hallgatóság, mérgező, egymás felesleges csuklóztatására épülő tanár-diák viszony, a hallgató érdeke helyett az oktatói státuszérdek vezérelte, szakmába nem vágó tárgyakkal telepakolt, majd rendkívül hosszan hatályban maradó kredithálók, esetleg rugalmatlan kurzuskínálat – és az egyetemek a saját hatáskörükbe tartozó szervezési kérdésekre sem mindig találják el a megfelelő választ, mint az a digitális oktatás alatt kiderült.

Kár anyagi okokat feltételezni például amögött, hogy egy-egy egyetem karonként külön Moodle-rendszert és minden tárgynál más videokonferencia-szoftvert alkalmaz – ezek egész egyszerűen olyan dolgok, amikkel az egyetemeink a saját hatékonyságukat rombolják. Ha pedig a világ egyik legjobb egyeteme lesz a konkurencia, az apró lustaságokhoz, szervezetlenségekhoz és igénytelenségekhez egyre kevesebb lesz a mozgástér.

Persze nem érdemes abba a vágyálomba ringatni magunkat, hogy Kína vörös lovon ügető hercegként jóságosan arcon puszilja majd hazánkat, ingyen és bérmentve kisegítve minket mindennel, amire csak szükségünk lehet.

Kína ugyanolyan érdekvezérelt ország, mint az összes többi hatalom;

a magyar pénzből épülő, zsíros ingatlanberuházást nem véletlenül játsszák ki már az államközi szerződésben a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatnak (CSCEC), és Kína számára is presztízskérdés, a puha erő diplomáciájának eszköze egy tudományos bástya európai földön.

De mivel a Fudan Hungary Egyetem Kínának éppúgy érdeke, mint Magyarországnak, tárgyalási pozícióban vagyunk és feltételeket szabhatunk. Intő példaként álljon előttünk Afrika számos kifosztott országa, ahol Kína egy inkompetens, mérhetetlenül korrupt, négyéves lopási ciklusokban gondolkozó helyi politikai elittől néhány csillogó kórházért, hídért és stadionért cserébe gyakorlatilag elcsaklizta Mozambik erdőségeit, Mali termőföldjét és Sierra Leone ásványkincseit. Nem azért, mert Kína gonosz – hanem mert a helyi hazafiatlan, tolvaj kormányok hagyták nekik. Ezek az országok a következő években hatalmas hitelteherrel, pusztuló környezettel és a gazdaságaikban eluralkodó kínai dominanciával fizetnek majd felelőtlenségükért,

mert hagyták, hogy átgyalogoljon rajtuk egy nagyhatalom.

Magyarországnak, amely nem egy-egy nagyhatalom negyvenévenként ide-oda csapódó szatellitjeként, hanem a környező hatalmak mindegyikével pragmatikus kapcsolatot ápoló, önálló érdeket érvényesítő tényezőként képzeli el a jövőjét, ezt nem szabad. Nekünk tudnunk kell tárgyalni a kínaiakkal, és a magyar hallgatók ösztöndíjai, a magyar oktatók munkalehetőségei, a magyar egyetemek felé történő tudástranszfer, a tisztességes finanszírozási séma érdekében kőkemény feltételeket kell szabnunk a Fudannak.

Win-winre kell kihoznunk az évtized legnagyobb magyar felsőoktatási beruházását, amely a tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek biztosításával és valóban színvonalas oktatással többszörösen visszahozhatja horribilis árát. Kína a buta tárgyalópartnert köztudottan lenézi és kihasználja – de egy saját érdekével tisztában lévő, karakán magyar féllel semmivel nem lesz kevésbé korrekt, mint akármelyik másik nagyhatalom. Ha beletesszük a munkát a Fudanba, nagyot nyerhetünk vele.

Nyitókép: A Fudan campusa Kínában

Összesen 295 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Azért az fájna, ha máshová mennének. Ha kész lesz, jó lesz. Volt már olyasmi (Peugeot), ami elment, mert megunta a bánásmódot és Szlovákiában egy gazdasági felfutást indított el.

Ez így van, de az embernek az a a benyomása, h. ennél sokkal rosszabb már nem lehet a viszony. Az igazi probléma, h. a választók fele a másik oldal.

NEM maguknak csinálják, maguknak van otthon elég. A kultúrájuknak, a kapcsolat építésnek szól. Egyébként már van Dániában, sőt, az Államokban is fiók-intézményük.

Biztos rémes ujgurnak lenni Kínában, de speciel a közép osztály tagjának lenni NEM annyira. Ez a Kína már nem az a Kína, ahogy már a Nyugat sem az, aminek a vasfüggöny mögül látszott.

Minden az ár-érték - a VALÓDI, RELEVÁNS ÁR-ÉRTÉK - arány belövésén múlik.
Pontosan, ahogyan erre a tehetséges, figyelemre méltó Kohán Mátyás felhívja a figyelmet.
És erre - legalábbis én - még nem hallottam kalkulációt sem, nemhogy levezetett tartozik - követel - haszon levezetést.

Kohán Mátxyás tanár úr sziporkázóan értelmes cikkét olvasák el az ellenzéki demagógok. Bár minimális az esélye, de hátha felvilágosulnak. Ha nem, akkor maradnak a felhomályosult idétlenségeiknél.

Ahhoz képest, h. békeidő van, ott rúgnak belénk, ahol lehet. Az emberi képzelet szegény, h. ezt még hogyan lehet fokozni. Olyan ez, mint az együttműködés a románokkal, a moslék ellenzékkel, stb..

Megnéztem az ajánlott cikket, ami az építésen kívül semmi másról nem szól.
Hát ez nem sok.
Így Fideszesként egyelőre nem is támogatnám az egészet, ha megkérdeznének, amit természetesen jelképesen írok.
Tudni akarom: mi az 500 milliárd elköltésének az ÉR-TEL-ME?

Aki már látott egyetemet itthon és nyugaton is, aki még nem látott, de van fogalma a gazdasági világfolyamatokról, azokról, amikről a szerző jól összefoglaltan ír, s akit nem húz az iszapba a nyugati globális tőke érdekeit kiszolgáló balliberális ellenzék hazug ellen kampánya, napi zsoldos kirohanása, az beláthatja, hogy a jövő épül Budapesten. Karácsony, a hazaáruló balliberálisok aljas országromboló munkája ellenére.

A Momentumnak kellene az elsők között támogatnia a beruházást, hiszen a jövő fiatal értelmiségének nyújt majd óriási lehetőségeket, itthon.

Miben különbözik?
Mindenben.
De ezért kár volt újraregisztrálni.
x

Az 540 md ft kínai számítás azerint csak 350 md. És nem megfoghatatlan. A magyar
éves költségvetés 2%-a. Mintha egy háztartás az évi 5millió forintos költségvetéséből költene 100 ezer forintot.

Plusz 7853 milliárdba került nekünk az m5 es az M6 a ppp miatt. Az kidobott pénz.
Az egyetem ára megtérül.

Koppenhágában is működik a Fudan egyetem. Nekik ez miért jó?

Gondolod, hogy Koppenhágában ezért fogadták be a Fudant?

Sokan nem fognak Téged érteni. Egyik oka, hogy nem beszélnek nyelveket, sem keletről, sem nyugatról, de a magyar helyesírással is gondjuk van. Politikai, ideológiai identitásuk van, amihez párosul az Orbán gyűlölet, a gyökértelenség, a primitívség - hosszú lenne a sor, ha idéznem kellene a balliberális kommentelőket - , a sötétség, a kulturálatlanság, a bugrisság, a közönségesség, az iskolázatlanság. Megütik a balliberális ketrecharcosokkal szemben támasztott követelményeket.
Amikor egy nagy nyugati fővárosban éltem, s az egyik gyermekemet beírattam egy francia intézetbe, egyik kínai barátja annyit mondott nekem, hogy a gyermekemnek nem franciát, hanem kínait kell tanulnia, már amennyiben fontos a jövő. Mélyen igaza volt.

Az egyik, már három nyelvet beszélő, sanghaji egyetemre készülőkészülő unokám a napokban jegyezte meg, hogy sajnálja, a Fudan korábban jöhetett volna. Kezdettől egyetértettem a CEU indulásával, létével, jöjjön minél több egyetem Budapestre.

A sok kommentből is kiderül, hogy Széchenyi kívánalmának még nem tettünk eleget. A kiművelt emberfőkre gondolok.......

Azt is idecsúsztatta hazugan savas bácsi hogy

"hitelt veszünk fel tőlük, úgy hogy az ilyen hitelekkel eddig mindenki csak megszívta,"


Biztos vagy te ebben????

"...Hszi Csin-ping hétfőn ellátogatott a pekingi Csingua Egyetemre, ahol arról beszélt, hogy a kínai egyetemeknek egy új generációt kell kinevelniük, akik kíváncsiak, innovatívak, és teljes mértékben hűségesek a szocializmus eszméjéhez, és persze Kínai Kommunista Párthoz.(...)A pártnak és az államnak nagyobb szüksége van a felsőoktatásra, tudása, tudományra és a nagy tehetségekre, mint eddig bármikor."

Milyen rossz a savad , bácsi! :) Egyetemépítésre felvett hitelekre (mint szavaidban:"ilyen hitelek") nem tudsz póruljártasságos példát hozni mert mint tudod elsőkülföldi campus. (Campus ,amely nem az i.e.d. hozta ecuadori vízerőműves vagy montenegrói autópályás kalkulációkomplex.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés