Hobo, oltáshelyzet, Harry & Meghan, ellenzéki előválasztás – megjelent az új Mandiner!

„Azért úsztam meg ezt a sok évtizedet, mert mindig fontosabbnak tartottam magamnál azt, amit csináltam” – mondja e heti címlapos interjúnkban Hobo. A hetvenöt éven túli bluesénekes, színész, „bohóc” összegzést készített fél évszázados pályájáról, most fejezi be önéletrajzi könyvét. Egy hősiesség nélküli korban beszélgettünk vele Élet rovatunkban generációs eszményekről, emberi sorsokról, a magyar közelmúlt zivatarairól, illetve arról is, hogy mit talált magáról a Történeti Hivatalban.

„Most azt látom, hogy a média, az internet, a Facebook kirobbantotta az emberek lelkében felgyülemlett elfojtott indulatokat. Folyik szenny mindenhol. Ugyanezt az attitűdöt látom a politikusokban, akik kimennek az Európai Unióba, és mocskolják a magyar helyzetet” – fogalmaz interjúnkban Hobo, aki Vidnyánszky Attiláról és a szétszakított színházi világról is beszélt lapunknak. 

„Nihilisták azok, akik jelen helyzetben nem a kiútban való bizalmat erősítik” – írja vezércikkünkben, az Első karakterben Leimeiszter Barnabás, aki az egy éve velünk lévő járványhelyzet kapcsán vet számot. 

Közélet

Külföldi elismerést kap a magyar oltási program: a magas átoltottsági arány annak köszönhető, hogy hazánk a nyugati mellett keleti vakcinákat is bevetett a járvány ellen, ezzel az EU-ban mindenkinél előbb cselekedett. Utóbbi oltóanyagok nélkül az
uniós rangsor alsó harmadában kullognánk – összeállításunkban részletesen bemutatjuk, hogy mi áll ennek hátterében.

Az átoltottság keleti vakcinák nélkül tehát nem 12,5, hanem csupán 8 százalékos lett volna március közepén – derül ki összeállításunkból, amelyben Zacher Gábor sürgősségi szakorvost és Kincses Gyulát, az orvosi kamara elnökét is megkérdeztünk a vakcinák alkalmasságáról. 

Az egységet kommunikáló ellenzéket továbbra is számos ellentét szabdalja, a legnagyobb konfliktusokat a Momentum okozza – értesültünk. Baloldali forrásaink, illetve elemzők segítségével jártunk utána annak, hogyan készülnek a pártok az előválasztásra.

– állítja MSZP-s háttéremberünk.

Jobbikos polgármester panaszkodik a rossz anyagi helyzet miatt a Jászság fővárosában, feljelentései balul sülnek el, DK-s helyettesével pedig nincs meg az összhang. A billegő országgyűlési választókerület központja beruházási balhéktól hangos. Riportunkat olvashatják Jászberényből, feltártuk a konfliktusok hátterét.

A Tanácsköztársaság százharminchárom napját minősítették már dicsőségesnek éppúgy, mint véresnek az eltelt százkét évben, de objektív mérlegre még egy korszak sem tette. A magyar történetírás egyik nagy adósságát törleszti most Hatos Pál Rosszfiúk világforradalma című kötetével – a könyvről Szalai Zoltán főszerkesztőnktől olvashatnak recenziót.

Balog Zoltán református püspök publicisztikájában a böjt valódi tartalmáról ír, feltéve a kérdést: „Miért ne fedezhetnénk fel újra az önmegtartóztatás, a lemondás eredeti értelmét?”

Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója az aktuális jogállamisági problémákra hívja fel a figyelmet Magyarországon, rámutatva: a nemzetközi baloldal egy szót sem szólna, ha hazánkban koncepciós pereket szervezne a momentumos Fekete-Győr András.

Külhon & Külföld

Rendhagyó népszámlálás folyik Szlovákiában – nemcsak a világjárvány, hanem a nemzeti identitás felmérésének módszere miatt is. Külhon rovatunkban Tokár Géza politológussal beszélgettünk arról, hogy a kettős identitás választásával nyerhet és veszíthet is a magyarság, és rengeteg múlik most a magyar ajkú cigányságon. 

Havasi Eszter, az Alapjogokért Központ munkatársa írásában az amerikai demokrata és a republikánus párt politikáját elemzi: az elnökváltás óta Joe Bidenék teljes gőzzel dolgoznak a progresszív ideológia gyakorlatba ültetésén, a republikánusok pedig a Trump-elnökség utáni hangjukat keresik – Donald Trumppal egyetemben. 

Mely ügyek határozzák meg a március 23-i választást elsősorban? Milyen esélyekkel vág neki a voksolásnak a másfél évtizede regnáló Benjamin Netanjahu? Surjányi Fanni, az MCC kutatási vezetője ad helyzetképet a közelgő izraeli választás körülményeiről.

Az újabb iráni nukleáris megállapodás tető alá hozása egyáltalán nem lesz könnyű folyamat – mutat rá véleménycikkében Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, aki szerint elképzelhető, hogy az iráni nukleáris kérdés a Biden-adminisztráció első nagyobb kudarca lesz.

Precedens & Makronóm

Sokat elárul a korról, hogy egy finoman szólva mérsékelten sikeres hollywoodi színésznő képes saját mediális cirkuszának eszközévé tenni a világ egyik vezető hatalmának számító Nagy-Britannia királyi családját – Precedens rovatunkban a botrányos Oprah-interjút és annak hátterét elemeztük.

Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója publicisztikájában arra hívja fel a figyelmet, hogy egy-egy oltásellenző be nem oltása mekkora rizikót jelent önmagára és a közösségre nézve.

Az építőiparban a feladatok nagy részét előre beprogramozott robotok fogják végrehajtani a jövőben – mondja az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének tagozati elnöke. Kárpáti Józseffel Makronóm rovatunkban beszélgettünk a készházak térhódításáról, valamint a környezettudatos, energiahatékony építési technológiák elterjedéséről.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Az emberi történelem ciklusokra oszlik, amelyek matematikai alapon modellezhetők – állítja Peter Turchin orosz származású biológus, akinek War and Peace and War című könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja ezen a héten.

A Feminens oldalán Czeizel Barbara gyógypedagógussal beszélgettünk a gyermekek korai fejlesztéséről. 

Tudomány kisrovatunkban a magyar Oncompass Medicine rákkutató cég nemzetközi elismerésben részesített orvosi technológiájáról olvashatnak.

abból, amire a legbüszkébb: az egymás iránti szolidaritásból – olvasható Jásdi István jegyzetében.

Élet rovatunkban a Hobo-nagyinterjú mellett a nyolcvan éve született Utassy Józsefre emlékezünk, a rovat tárcáját pedig Száraz Miklós György írta a szerinte legnagyobb magyar állami ünnepről, március 15-ről.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Skrabski Fruzsina mutat rá arra: ha tenni akarunk a környezetünkért, első lépésként kezdjük azt a szemétszedéssel.