A marihuána-legalizáció nem oldja meg a drogkérdést – Deák Csilla a Mandinernek

2021. február 15. 18:01
Melyek a legelterjedtebb és legveszélyesebb drogok Magyarországon? Mekkora az iskolák „fertőzöttsége”? Igaz-e a „kapudrog”-elmélet, és javít-e a helyzeten, ha egy állam legalizálja a könnyűdrogok használatát? Magyar drogpiaci látkép – az elmúlt évek kábítószer-fogyasztási tendenciáiról kérdeztük Dr. Deák Csilla szociálpszichológust, a nemrég alakult Drogkutató Intézet vezető kutatóját. Interjúnk.

A pszichoaktív drogoknak a testre vagy a lélekre gyakorolt hatása a pusztítóbb?

Van, amelyik a testre, és van, amelyik a lélekre hat – ahány szer, annyiféle.

A magasabb addiktív potenciálú szerek, például a heroin testi és lelki szinten is pusztít.

A hallucinogéneknek viszont gyakorlatilag elhanyagolható a testi hatásuk, például az LSD minimális testhő-emelkedést okozhat, viszont pszichés hatásuk nagyon is számottevő. Emellett mindegyik lehet „pusztító", ha túladagolják, néhány szer pedig egyszeri kis dózisban kockázatmentes. Rendszeres kis dózishasználat viszont már problematikussá válhat. Ezen felül nem elhanyagolható az a tény sem, hogy például a leszokási kezelésekre jelentkezők több, mint fele a marihuánát jelöli meg elsődleges szerként, ami köztudottan keveseknél okoz testi függőséget, viszont ha már más szerrel együtt használják, akkor felnagyítja annak pusztító hatásait.  

A drog testre gyakorolt elvonási hatásait jobban ismerjük. A lélek működései milyen módon deformálódnak a szerek hatására?

Nemcsak fizikai, de pszichés függőség is kialakulhat kábítószerek használatától. A sóvárgás pszichés szinten legalább olyan kínzó lehet, mint a testi megvonási tünetek, mert irritabilitást, hangulati zavarokat és fásultságot okozhat.

A kannabiszt tartósan használók csak 15 százaléka lesz fizikailag függő a szertől.

A többség nem fog testi megvonási tüneteket tapasztalni a kannabisz letétele után, de például a hosszútávú marihuána-fogyasztás hatással van a tanulási képességekre és a viselkedésre is. A pszichés függőségnek hosszú távon sok negatív szociális hatása lehet, az elszigetelődéstől kezdve a korábban szoros kapcsolatok megszakadásáig.

 

Dr. Deák Csilla szociálpszichológus, a Drogkutató Intézet vezető kutatója

 

A drogozásnak koronként megvan a saját (szub)kultúrája. A jelenlegit mi jellemzi?

Sok szubkultúra létezik párhuzamosan, néhányat említenék: vannak bulizók, akik rekreációs céllal fogyasztanak; vannak felsővezetők stresszoldó fogyasztással; vannak pszichés problémákkal küzdők önmedikalizációs céllal, és így tovább.

Mely szerek a legveszélyesebbek a hazai piacon jelenleg, és miért?

A Nutt-lista alapján a legveszélyesebbek: heroin, alkohol, nikotin, majd utána: ketamin, kokain, stimulánsok. Ezeket az anyagokat követik a kannabisz-származékok, majd a hallucinogének, abból is a természetes anyagok, a gomba..., stb. De mindezt árnyalja az egyéni szint, mert aki pszichotikus hajlamú, annak mind veszélyes.

A nyáron megjelent „bika drog” is látványosan fejti ki végzetes hatását, gyorsan megjelent a piacon, olcsó is volt.

A veszélyessége abban rejlik, hogy nem tudni, milyen összetevőket tartalmaz, milyen tisztaságú.

Bármelyik szer lehet veszélyes, mivel minden fogyasztó eltérő egészségügyi állapotban van. Elképzelhető, hogy egy azonos szertől az egyik ember rosszul lesz, a másik pedig nem. Előfordulhat, hogy a fiatal szerfogyasztók nem tudják, milyen rejtett betegségeik vannak, így egy stimuláns használata váratlan hatást fejthet ki a szervezetükre.

 

Egy férfi füvet szív a marihuána termesztők és forgalmazók WEEDCon elnevezésű rendezvényén Los Angelesben 2020. január 23-án – Kaliforniában 2018 óta legális a marihuána forgalmazása és fogyasztása

 

Az új dizájnerdrogok kémiai összetevői állandóan változnak, a kipróbálásuk olyan, mint az orosz rulett. Mi mégis a népszerűségük oka? Miért nem elrettentő tényező a szerhasználó számára az esetleges baleseti halál?

A dizájnerdrogokat a már ismert kábítószerek hatóanyagainak kémiai módosításával hozzák létre. Elég egy apró vegyületcsoport megváltoztatása, máris új szer keletkezik. A kábítószer-piacon éppen ezért lett elterjedt, hiszen pontos bevizsgálásáig és hatósági ellenőrzés alá vonásáig következmények nélkül terjeszthető. Az összetétel változásával a kábítószer hatása is változhat, leggyakrabban a tisztaság növelésével erősödik a hatás. A rendszeres szerhasználók sok esetben hozzá vannak szokva, hogy egy bizonyos adagtól várják a kívánt hatást, azonban

ha tisztább anyagot kapnak, könnyen túladagolhatják magukat.

Bizonyos dizájner drogok rendkívül olcsók, akár pár száz forintért beszerezhetők, így népszerűségük az alacsony jövedelmű társadalmi rétegekben egyre növekszik. 

Társadalmi rétegenként változott-e az adott körben elterjedt, gyakran használt drogok listája? Melyek az újak, és melyek a még mindig népszerű, vagy éppen kikopó régiek?

Az elmúlt évek adatai és tapasztalatai azt igazolják, hogy a 2000-es évek második felétől robbanásszerűen megjelenő új típusú pszichoaktív szerek – akkoriban csak dizájner drogként nevezett pszichoaktív anyagok – mindmáig jelen vannak. Elsősorban a rossz szociális körülmények között élő, szegregált társadalmi csoportok tagjai között okoznak problémát. Az új típusú szintetikus szereknek jellemzően két nagy csoportja fordul elő: a szintetikus katinonok és a szintetikus kannabinoidok. Az teljes magyar populációt tekintve továbbra is

a kannabisz a leggyakrabban fogyasztott és kipróbált illegális szer.

Általában kijelenthető, hogy az olyan nagy „klasszikusok”, mint a kokain, a heroin vagy az amfetamin típusú szerek várhatóan a jövőben sem tűnnek el. Ez utóbbi ma is a leggyakrabban használt stimuláns kábítószer, míg az előbbi kettő sajátosságainál fogva, kisebb előfordulási arányban, de szintén jelen van ma is a hazai drogpiacon.   

Kik drogoznak és hol a legtöbbet, a vidéki végeken vagy az elit körökben?

Az 50 ezer fős vagy nagyobb lakosságú településeken élők körében elterjedtebb a marihuána/hasis és a stimulánsok használata, mint a kisebb településeken. Ennek ellenére a főváros érintettsége átlagosnak minősül, így nagyobb fokú urbanizációs hatásról nem beszélhetünk. Az anyagi és szociális helyzet meghatározhatja, hogy milyen típusú szereket milyen célból használnak az emberek. A pénzesebbeknek nem okoz gondot az olyan kábítószerek (például kokain) beszerzése, amelyek grammonkénti megvásárlásához több tízezer forintra van szükség. A rosszabb anyagi helyzetben lévők olcsóbban beszerezhetik a különböző gyógyszereket, szerves oldószereket és az új típusú szintetikus anyagokat. Az elit családból származó fiatal épp úgy láthat a szerhasználatban „megoldást” a saját problémájára, mint a szegény sorsú, és mindkettőnek lehet más is a motivációja erre.

 

Marihuánás cigit sodornak az indiai vadkender legalizálásáért rendezett kannabisz-felvonulás résztvevői Berlinben 2018. augusztus 11-én

 

Mekkora az iskolák (középiskolák, felsőoktatási intézmények) „fertőzöttsége?

A legutóbbi országos ESPAD-vizsgálat eredményei szerint az iskolában tanuló 16 évesek körében a tiltott szerfogyasztás életprevalencia értéke 13,9 százalék. Ebben a korosztályban jelentős változás nem mutatkozik 2015-höz képest.

Az új pszichoaktív szerek fogyasztása a serdülők körében csökkent,

viszont a tiltott és legális tudatmódosító szerek együttes használata növekedést mutat. A 16 éves diákok körében a korábbi évekhez hasonlóan a kannabisz a legelterjedtebb az illegális pszichoaktív szerek közül. Az életükben valaha drogot fogyasztó diákoknak a többsége (65,2 százalék) három vagy annál több alkalommal használt már illegális pszichoaktív szert. Az illegális drogokat kipróbáló magyar fiatalok aránya európai viszonylatban egyébként egyáltalán nem kiemelkedő, sőt az átlag alattinak mondható.

Az elmúlt évtizedben javult vagy rosszabbodott a droghelyzet Magyarországon?

A középiskolások körében az illegális szereket kipróbálók aránya az elmúlt közel 25 évben sokszor ingadozott. Sok tiltott szer esetében – például a marihuána, hasis, amfetamin, LSD – számottevően csökkent a kipróbáló fiatalok aránya az elmúlt 8 évben. A tiltott szerfogyasztás életprevalencia értékének változásait vizsgálva az mondható el, hogy

2011-ig alapvetően nőtt az illegális drogokat kipróbáló fiatalok száma, majd azt követően csökkenő tendencia jelentkezett.

A felnőtt népességben az illegális szerek fogyasztása tekintetében az elmúlt 12 év során nem történt érdemi változás. Továbbra is elmondható, hogy a leggyakrabban fogyasztott kábítószer a marihuána, illetve a hasis, valamint, hogy a szerhasználat leginkább a fiatal felnőttek (18-34 éves) körében mutatható ki. Az adatok nemek szerinti bontásából az is jól látható, hogy a férfiak életük során – a közelmúltban és aktuálisan is – nagyobb arányban fogyasztanak tiltott drogot, mint a nők.

Európai kitekintésben: melyek azok a nyugat-európai tendenciák, amelyek hasonlóak, vagy éppen különbözőek a magyar droghelyzethez képest?

A 2019-es ESPAD-felmérés alapján a magas kockázatú kannabisz-használat hazánkban 1,7 százalék körül van, ami a többi európai országhoz viszonyítva alacsonynak számít. Franciaországban például 7,3, Németországban 7, Szlovákiában pedig 5 százalék használja ezt a típusú szert.

Az újonnan megjelenő pszichoaktív szereket tekintve Magyarország már a „középmezőnyben” helyezkedik el,

2,6 százalékkal. Hozzánk hasonló az új pszichoaktív szerek fogyasztása Ukrajnában, Németországban is, míg Csehországban a legmagasabb az elterjedtségük. Különbség van egyes szerek fogyasztói preferenciájában is. Például nyugaton a kokain a leggyakrabban fogyasztott stimuláns, kelet felé haladva az amfetamin-típusú stimulánsokat keresik a fogyasztók.

 

Illegális kannabiszültetvény egy remeteszőlősi ház pincéjében – 180 kiló, több százmillió forint értékű marihuánát halmozott volna fel a tulajdonos, ha nem bukik le

 

A „kapudrog”-elméletet – vagyis hogy a „könnyűdrogok” (pl. kannabisz) használata a „keményebb drogok” (pl. heroin vagy kokain) használatához vezet – sokan vitatják, drogmítosznak nevezik. Ön komolyan veszi. Mivel tudja ezt szakmailag alátámasztani?

A kannabionidok fontos szerepet játszanak a drogaddikcióban abból a szempontból, hogy az agy jutalomközpontjára hatnak. Kutatások bizonyították, hogy a kannabisz más drogokkal való egyidejű fogyasztása elősegíti az ezekhez való függőség kialakulását. A kapudrog-elmélet tehát nem azt jelenti, hogy aki egyszer elszív egy füves cigarettát, az idővel heroin- vagy kokainfüggővé válik. A problematika ott kezdődik, hogy a kannabiszt sokan nem kizárólagosan használják, hanem más tudatmódosító szerekkel egy időben, ezáltal erősítve azok addiktív hatását szervezetükben.

A könnyűdrogok legalizációja nagy vita; számtalan országban a kannabisz árusítását és fogyasztását legalizálták, elsősorban gyógyászati vagy rekreációs célból. Ebben a vitában mi az ön álláspontja?

A legalizálás gazdasági haszonnal járhat, és látszólag a fogyasztást is dekriminalizálja. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A legalizálással ugyan lehetővé teszik a fogyasztást szigorúan szabályozott keretek között, adatbázisban vezetik a kannabisz-használókat és csak saját célra engedélyezik a termesztést. Ehhez viszont szükséges egy oktatási-, egészségügyi-, gazdasági, hivatali apparátust is biztosítani, amely komoly anyagi terhet jelent az államháztartás számára.

Ahol a marihuána-legalizáció megvalósul, ott más típusú szer fokozott használata lesz kiugró a statisztikákban.

A szervezett bűnözők általi terjesztés ettől nem áll le, csak átalakul. 

Egy nagyon szemléletes példa az uruguayi marihuána-legalizációs törvény, amelyet 2013-ban szavaztak meg és 2014-től hatályos. Az elmúlt hét év adatait átvizsgálva azt láthatjuk, hogy a legalizálást követően kiugróan magas lett az emberkereskedelem áldozatainak a száma – nullárról száz fő fölé emelkedett –, a rablások és a lopások száma sem csökkent, sőt! A bűnözési struktúrában egyáltalán nem mutatkoztak a legalizációtól várt pozitív hatások. A szervezett bűnözői hálózatok által terjesztett marihuána kereskedelme nem állt le, hiszen a szabályozás éves szinten 400 gramm saját, rekreációs célú használatot engedélyez, de ez egy rendszeres használó igényeit nem elégíti ki, így kénytelen lesz dílerektől vásárolni. Ezt az illegális marihuána-kereskedelmet bizonyítja az is, hogy a nyomozóhatóságok a legalizálást követően is foglaltak le jelentős mennyiségű kannabiszt. Látni kell azt is, hogy a kábítószer-használattal összefüggő halálozások száma is nőtt: 2014-ben 11 fő, 2015-ben már 264 fő halálát regisztrálták a szerrel összefüggésben. A szerhasználók rehabilitációs ellátásban való részvétele is növekedett.

 

Lakószobák az Emberbarát Alapítvány Alkohol-drogrehabilitációs Intézetének női részlegében a X. kerületi Cserkesz utcában az átadás napján, 2019. december 19-én

 

Mennyire hatékony ma Magyarországon a felvilágosító tevékenység, illetve a megelőzés? 

Ami a felvilágosító tevékenységet illeti, hazánk jó helyzetben tudhatja magát. Az itthon elérhető prevenciós programok többsége ugyanis alapvetően felvilágosításon, információ-átadáson alapul. A hatékony megelőzés (prevenció) ugyanakkor ettől sokkal szélesebb körű tevékenységet foglal magába. Hazánkban a megelőző tevékenységet folytató szervezetek, intézmények többségében univerzális prevenciós programok végrehajtására rendezkedtek be.

A szervezők többsége valamilyen civil szervezet, de továbbra is kiemelt szerepe van e területen a rendőrségnek is.

A prevenciós programok többsége közvetve vagy közvetlenül az alkoholfogyasztáshoz, a dohányzáshoz, illetve a tiltott drogok fogyasztásához kapcsolódik. Az mindenképp előremutató, hogy a legutolsó felmérések szerint a prevenciós programok többsége ma már hosszabb időtartamra tervezett.

Milyen hatásfokkal működnek a drogelvonók?

Aki zárt intézménybe kerül, azoknak a prognózisa jobb. Viszont semmiképp sem szabad abba a hibába esni, hogy a drogrehabilitációs intézetek működésének hatékonyságát pusztán az alapján ítéljük meg, hogy a problémás szerhasználók hány százalékánál értek el tartós absztinenciát (szermentességet).

 

 

Melyek azok a tényezők, amelyek hatására leginkább törekednek a szerhasználók a káros szenvedélytől való szabadulásra? Melyik a leghatékonyabb terápiás módszer?

Ez nagyon sokrétű kérdés. Visszautalva az előző kérdésre, a drogrehabilitációs intézetekbe kerülő személyek felépülése szempontjából kiemelt jelentőségű például, hogy ki, milyen indíttatásból kerül a kezelőhelyre.

A környezet általi kényszerítéstől túl nagy sikert nem várhatunk. 

A leghatékonyabb módszer meghatározása sem történhet standard módon. Pontosan ezért nagyon fontos, hogy a rehabilitációs intézmények, programok kiválasztásakor figyelembe vegyük az egyén sajátosságait (például azt, hogy miként viszonyul a vallásossághoz). Ebben addiktológiai szakemberek komoly segítséget tudnak nyújtani.

A drogrehabilitációs intézményekben dolgozók életét milyen körülmények, szektorális adottságok, hiányosságok nehezítik meg leginkább?

Erről a kérdésről inkább nem mondanék véleményt. Nagyon érzékeny és komplex téma.

Miért volt szükség a Drogkutató Intézet létrehozására? Miben segítheti a szakmát ez az intézmény?

Az Intézet létrehozásának egyik célja az volt, hogy egyfajta hidat képezzen a tudományos világ és a lakosság között.

Intézetünk számára nagyon fontos célkitűzés elsősorban a lakosság objektív és ideológiamentes tájékoztatása

a drogokról és a szerhasználathoz kapcsolódó jelenségekről, aminek kulcsfontosságú része a közérthetőség is. Folyamatosan frissülő, tudományos igényű szakmai anyagok létrehozásával hiteles információkat szeretnénk közvetíteni a drogfogyasztást érintő legrelevánsabb témákkal kapcsolatban. Ezt fejezi ki a szlogenünk is: „Tudománnyal a tiszta tudatért”. Mindehhez hozzátartozik a szakma támogatása is. Szeretnénk olyan felületet biztosítani a szakemberek számára, ahol egyrészt olyan tudásanyagra tehetnek szert, amivel kiegészíthetik a már meglévő tudásukat, másrészt van lehetőség a szakmai alapú diskurzusra is. 

Azt ígérik, hogy kutatásokat, felméréseket fognak végezni. Az elinduláskor melyek voltak, illetve lesznek az első ilyen projektek?

Több projektet is tervezünk a közeljövőben elindítani. Többek között felmerült témaként Magyarország elhelyezése a „drogtérképen” európai és világviszonylatban egyaránt. Emellett a kriminalizáció és a szerhasználat kapcsolata, vagy a család mint prevenciós tér szerepének vizsgálata egyaránt a terveink között szerepel.

--

Nyitókép: Injekciós tűvel adja be magának a kábítószert egy fiatalember 1995. február 13 -án a svájci Lettenben

fotók: Dr. Deák Csilla, MTI

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A cigifüst mellé oda lehet írni a lepukkant diesel autókat (korom) és a műanyagtól kezdve, a pozdorja lemezig ( van benne némi formaldehid) mindent elégetőket. Vannak különben természetes adottságaink is, ilyen például a nagy viharoktól, szelektől megóvó medencei fekvés, ahol azonban, ha nincs erős szél megmarad a szmog.

Valamikor olvastam egy régi még a Brit Birodalom megfigyelésein alapuló cikket, ami azt a következtetést vonta le, hogy az emberek egyik fele alkohollal, a másik meg egyéb természetes eredetű anyagokkal
(pl. ópiátok) kábítja magát.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés