Győrfi Pál, arab tavasz évforduló, új CDU-elnök, társasjátékok – itt az új Mandiner!

2021. január 14. 8:00
Melyik Győrfi Pál kedvenc mémje magáról? Mit gondol Köves Slomó a Soros-kampányról? Ki a legesélyesebb induló a CDU vezetői posztjáért? Mérlegen az arab tavasz, világgazdasági kilátások, Brexit, Capitolium-gate és társasjátékok – megjelent az Mandiner hetilap!

Legyen-e kötelező a koronavírus elleni vakcina? Tapasztalt-e mellékhatásokat az oltás után Győrfi Pál? Mit szól a róla készült mémekhez? Ezen a héten az Országos Mentőszolgálat szóvivőjével olvashatnak nagyinterjút, akivel Bill Gates mikrochipjéről, a vírusszkeptikusok meggyőzéséről és az oltási program részleteiről is beszélgettünk.

Az oltást sok millió ember kapta már meg, és köszönik szépen, jól vannak

– hangsúlyozza Győrfi Pál. 

„Nem tapasztaltunk ilyen aggódást akkor, amikor  Donald Trump megválasztása után Hillary Clinton hívei tömegesen zavarogtak Washington és New York utcáin” – írja vezércikkünkben, az Első karakterben Szilvay Gergely, aki a Capitoliumnál történt események kapcsán mutat rá arra, mi a probléma azzal, hogy mára a demokrácia valláspótlékké vált.

Közélet

A magyarországi zsidó közösség biztonságérzete az egyik legjobb Európában – jelentette ki Köves Slomó lapunknak adott interjújában. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbiját a kilencedik alaptörvény-módosításról, Donald Trump örökségéről és arról kérdeztük, mekkora nyomás nehezedett rá, hogy antiszemitának nevezze a Soros-kampányt.

Közélet rovatunkban a Magyar falu programmal is foglalkoztunk, amely idén további elemmel bővül, ezúttal a kisboltok kapnak plusztámogatást. 

L. Simon László író, országgyűlési képviselő a kultúra területén végrehajtandó idei feladatokról ír publicisztikájában. 

„Amíg a liberális politika a nyugati világban a Twittert és a Facebookot politikai fegyverként használja, addig fennmarad a totális cenzúra” – mutat rá véleménycikkében Törcsi Péter, az Alapjogjokért Központ kutatási igazgatója az amerikai eseményekre reflektálva.

Külhon & Külföld

Negyvenévnyi hiábavaló kilincselgetés után a határon átívelő magyar–magyar összefogás hozhatja vissza tetszhalott állapotából Ipolyság Árpád-korban alapított premontrei kolostorát. Az épület történetéről és jövőjéről Külhon rovatunkban beszélgettünk Csáky Károly helyi történésszel és Orosz Örssel, a Sine Metu Polgári Társulás vezetőjével.

A napokban eldől, ki veszi át idén Németország legnagyobb pártja, a Kereszténydemokrata Unió vezetését.

A tisztújító gyűlés előzményeiről és a jelöltek esélyeiről  Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója ír elemzésében.

Tíz éve óriástüntetések rázták meg az arab államokat: vaskezű vezetők, diktátorok buktak meg, sokan a demokrácia győzelmét ünnepelték – ám utána a szebb jövő helyett sok esetben csak káosz és még több szenvedés várt a sokat látott közel-keleti társadalmakra. Összeállításunkban mérlegre tettük az arab tavasz örökségét.

„Most végre megnyílt az út a progresszív dzsihád előtt. Bárki, aki nem hisz majd a demokrata célokban, és nem kiáltja elég hangosan a jelszavakat, náci áruló lesz, a Capitoliumban pózoló QAnon-sámán szövetségese” –  írja Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója véleménycikkében.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban az Egyesült Királyság és az EU közötti megállapodások eredményét tettük mérlegre.

A demokrácia mint eszmény fenntarthatóságát a felek vagy együtt biztosítják, vagy előbb-utóbb kudarcba fullad – erre mutat rá publicisztikájában Török Bernát, az NKE docense, aki az amerikai közélet és társadalom kettészakadásáről ír véleménycikkében. 

A koronavírus ellen a vakcina,
 a válságkezelésben pedig egy másik recept segíthet: ha az állam bátran költ, és a jegybank támogatja ezt – véli az OECD vezető közgazdásza. Makronóm rovatunkban Laurence Boone, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vezető közgazdászának prognózisait ismertetjük.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Kim Stanley Robinson, a nyugati félteke legnépszerűbb ma élő scifi szerzőjének könyvét ajánlja, aki szerint

a 21. századi progresszió valláspótléka az apokalipszis, amiben az erőszak is egyre inkább megengedett taktikai eszköz.

A Feminens oldalán Keszei Bori operaénekest ismerhetik meg.

Bemutatjuk a budaörsi polgári repülőtér történetét, amely ugyan az összedőlés határára került, ám az utóbbi hetekben felcsillant a megmenekülés reménye.

„A jelen kusza darabjait a mostani gyerekek is elkezdik majd összerakosgatni magukban, ahogy tette ezt nagyszüleink, szüleink generációja, és tettük mi is kamaszként” – írja jegyzetében Máthé Zsuzsa, aki írásában arról elmélkedik, miként élik meg a gyerekek a koronavírus miatt megváltozott életet.

2020 őszére még a legelhivatottabb digitális nomádokban is maradt némi hiányérzet
az online térbe száműzött megbeszélések és „találkozások” után. Létezik azonban egy sokat bizonyított offline elfoglaltság, amely garantáltan feldobja a klausztrofób mindennapjainkat – Élet rovatunkban megmutatjuk, hogy melyek napjaink legjobb társasjátékai.

A tavaly novemberben, életének kilencvenedik évében elhunyt Konok Tamás festőművész két nagyszabású budapesti kiállítását ajánljuk. 

Arcél kisrovatunkban Mészöly Miklós Kossuth-díjas íróra emlékezünk. A tárcát Győrffy Ákos írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Hegedűs Zoltán ír a virtuális szégyenketrecről, ahová azok kerülnek, akik különvéleményt fogalmaznak meg az ultraliberális világrend egy-egy „nagy vívmánya” ellen. 
 

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés