Ahogy a magyar kabinet is temérdek támogatási formát, intézkedést vezetett be a gazdasági krízis enyhítése érdekében – nem is beszélve az európai rekorder családtámogatási rendszerről. A DK, illetve
a magyar baloldal szerint azonban magunkban nem, csak az unióban, a „birodalmi központban” bízhatunk.
Ingyenpénz – így hívja például a párbeszédes Szabó Tímea a tervezett gazdasági mentőcsomagot, amelynek „jogállamisági” kritériumokhoz való kötéséről akkora purparlé kerekedett. Csakhogy a konstrukció lényege éppen az, hogy az Európai Unió közösen vesz fel mintegy 750 milliárd eurónyi hitelt, azt szétosztja a tagállamok között, támogatások és kölcsönök formájában, majd ezt az egészet a következő generáció fizetheti vissza, mégpedig kamatostul.
Ez minden, csak nem ingyenesség.
Ráadásul úgy, hogy az adósközösségben egy kalap alá kerülnek már most súlyosan eladósodott, a pénzügyi összeomlás szélén táncoló és felelősen gazdálkodó tagállamok is. Ettől függetlenül Magyarország, ha kell, szolidáris, csak ne adjuk el ezt az egész elképzelést valamiféle könyöradományként.