Görnyedezik már a baloldal

2020. december 10. 8:00
Ingyenpénz, Európa segít – újfent külső beavatkozásban reménykednek a szolgalelkű politikusok. És megint kiderült: hiába.

Az alelnök tette a dolgát – ezt mondta Bajnai Gordon, amikor a 24.hu újságírója felvetette: Joe Biden az Egyesült Államok érdekeit képviselve tette szóvá egy 2009-es washingtoni tárgyaláson a hazai rádiófrekvenciák ügyét. A tenderen ugyanis az egyik vesztes épp egy tengeren túli cég volt, vagyis lényegében az történt, hogy

a nagyobb ország egyik vezetője leteremtette a kisebb ország első emberét,

 amiért nem az amcsi cég pénzügyi számításainak megfelelően alakult valami minálunk.

És hogy mit tett erre a libatenyésztők réme? Esetleg kikérte magának, hogy a belügyeinkbe való beavatkozási kísérlet esete forog fenn, hátrébb az agarakkal, kedves Joe? Vagy finoman megjegyezte volna, hogy ez mégiscsak a mi dolgunk?

Ellenkezőleg! Panaszkodott egy öblöset politikai riválisára, a Fideszre, továbbá arra a pártra, amely az intézkedéseihez (pontosabban: a megszorításokhoz) a parlamenti szavazatokat biztosította, mondván, ők mutyiznak itt, attól még, hogy miniszterelnök, neki ehhez semmi köze. Vagyis kvázi egyetértett a nagyhangú vendéggel abban, hogy az amerikai cégnek, s nem a magyarnak kellett volna nyernie az adott pályázaton. Ez annyira Bajnai!

A múltidéző interjú egyébként pár hete készült, amikor kiderült: Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az éppen befektetési alapokat és uniós hiteleket igazgató üzletember pedig nem volt rest megszólalni ennek kapcsán, lerántva a leplet egy több mint tízéves „kulisszatitokról”. Egyúttal önkéntes tanúbizonyságát adva annak a híres balliberális szolgalelkűségnek, amit már a magyar történelem olykor egészen drámai epizódjai során is megismerhettünk.

Némi túlzással: „nagy nyugati ember jönni tanítani bunkó magyart”. Persze Bajnai nem így fogalmaz Bidenről, hanem így: gazdasági kérdésekben is kompetens, nagyon személyes és ritka erénye, hogy van türelme figyelni a másikra. Alighanem ilyen egy gyönyörű barátság kezdete.

Hasonló attitűd rajzolódik ki mostanában a magyar-lengyel uniós vétóra, illetve a költségvetési tervekre adott ellenzéki reakciókból.

Európa segít – hirdeti baljós negédességgel Gyurcsányné Dobrev Klára

abban a videóban, amelynek reklámozására alsó hangon tizenötmillió forintot költöttek eddig az európai szocdemek, azaz a DK brüsszeli bajtársai. A kampány lényege, hogy az unió ad támogatást, a magyar kormány nem. Ami nettó hazugság, ráadásul a kisfilmben felsorolt országok és összegek sem stimmelnek, hiszen például Lengyelországban nem Brüsszeltől, hanem a varsói kormánytól kap minden család 120 eurót a járványhelyzet miatt.

Ahogy a magyar kabinet is temérdek támogatási formát, intézkedést vezetett be a gazdasági krízis enyhítése érdekében – nem is beszélve az európai rekorder családtámogatási rendszerről. A DK, illetve

a magyar baloldal szerint azonban magunkban nem, csak az unióban, a „birodalmi központban” bízhatunk.

Ingyenpénz – így hívja például a párbeszédes Szabó Tímea a tervezett gazdasági mentőcsomagot, amelynek „jogállamisági” kritériumokhoz való kötéséről akkora purparlé kerekedett. Csakhogy a konstrukció lényege éppen az, hogy az Európai Unió közösen vesz fel mintegy 750 milliárd eurónyi hitelt, azt szétosztja a tagállamok között, támogatások és kölcsönök formájában, majd ezt az egészet a következő generáció fizetheti vissza, mégpedig kamatostul.

Ez minden, csak nem ingyenesség.

Ráadásul úgy, hogy az adósközösségben egy kalap alá kerülnek már most súlyosan eladósodott, a pénzügyi összeomlás szélén táncoló és felelősen gazdálkodó tagállamok is. Ettől függetlenül Magyarország, ha kell, szolidáris, csak ne adjuk el ezt az egész elképzelést valamiféle könyöradományként.

Az elmúlt nap fejleményei ráadásul csattanós választ adtak arra, hogy az igazodás, a behódolás vagy a határozott érdekképviselet a járható út Európában. A magyar-lengyel vétó nyomán kibontakozó megegyezés az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról olyannyira előnyösnek ígérkezik hazánk számára, hogy az már

Vásárhelyi Máriából is eurószkeptikusságot és könnyeket csal elő. A tanulság? Így is lehet!

A baloldal tehát továbbra is csak külső beavatkozástól számít segítségre, első sorban saját érvényesülése, egyúttal az ország számára. Ha kormányra kerülnének, azt a politikát folytatnák, amelynek során a szövetségesekből és partnerekből megrendelők lesznek, s minden felmerülő pénzügyi problémára előbb-utóbb az eladósodás, a privatizáció, végső soron pedig a megszorítás a válasz. De a lényeg számukra az, hogy mindenképp mások mondják meg, mit hogyan csináljunk, hiszen nyugaton annyival okosabbak és képzettebbek a népek, hogy jobb, ha hétrét görnyedünk a csodálattól, és elfogadunk minden jótanácsot. Jöhet az Bidentől vagy akár Soros Györgytől.

Mint újfent kiderült, ez korántsem kötelező recept.

Összesen 56 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Öröm nézni az "európai demokraták" gyűlöletvezérelt alternatív értelmezéseit.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés