A kör négyszögesítése – a magyar pártegyesítés buktatóiról

2020. szeptember 28. 16:25

Ideje továbblépni. Nincs mire várni.

2020. szeptember 28. 16:25
Tokár Géza

„Ha a pártstruktúrák létrejöttek, végre megkezdődhet a párt identitáskeresése. Míg a szakmai munka folyik, nyugalom állhat be a szlovákiai magyar közéletben, erősödhet a kölcsönös bizalom a politikai elit és a választók között, nem értelmetlen maszlagnak tűnik az az üzenet, mely szerint létezik a közös akarat. Másként egy hasonló együttműködés nem szavazókat nyer, hanem csalódott választókat veszít – kiindulva a felmérésekből még az öt százalék megugrásával is problémája lehet. A technikai egyesülést követő lépés pedig értelemszerűen az, hogy a párt felépítse az imázsát. Kitalálja, miként lehet megfogni a bizonytalanokat, az új választókat, a politikából kiábrándultakat. Ezen a ponton már valóban hosszú távú stratégiára, gondos ötletelésre van szükség – de bármi, ami a közös párton belül születne meg, sokkal nagyobb súllyal bír, mint egy-egy kis párt elképzelései.

Összegezve: amíg a közös projekt fő célja nem egy intézményi keret kialakítása, az összes párt értelemszerűen arra van kényszerítve, hogy a többiekkel versenyezzen. Ez logikus fejlemény: a Híd, az MKP, az Összefogás sokkal inkább egymás természetes riválisai, hiszen ugyanazokat a szavazókat tudják csak megszólítani. Ennek a versenynek csak vesztesei lesznek, mert senki nem tudja elszívni a riválisok szavazóit, ahhoz túl nagy a bizalmatlanság és az ideológiai árok. Veszítenek rajta a pártok, de a közösség is.

Ideje továbblépni. Nincs mire várni.”

Kapcsolódó cikkek

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
lististerc
2020. szeptember 28. 22:21
A HÍD továbbra is dolgozik: a komáromi Selye egyetemről tanszékvezetőt rúgtak ki, mert az Összefogás híve, a történelem tanszéken Szarka László érzékenyít a szlovákok felé. A komáromi Selye gimnáziumban Andruskó elvtárs (az igazgató)nem engedi a diákokat magyar kulturális rendezvényekre, versenyekre. Azaz nem változott semmi, legfeljebb Bugár csendben van.Még.
Highlander07
2020. szeptember 28. 19:54
A hidat NEM szabad bevenni a pártba...
annamanna
2020. szeptember 28. 19:34
"Ennek a versenynek csak vesztesei lesznek, mert senki nem tudja elszívni a riválisok szavazóit, ahhoz túl nagy a bizalmatlanság és az ideológiai árok. Veszítenek rajta a pártok, de a közösség is." Ez egy nagyon fontos mondat, mert alapvetően összefoglalja annak a lényegét, hogy egy adott helyzetben két értékrend érvényesülhet, két irányba lehet elindulni, a verseny vagy a bizalom felé. - A versengés felégeti a bizalmat. - A bizalom nem versenyképes. Mindig választani kell a kettő között, és tudni kell, hogy a kettőt egyszerre nem lehet választani. Az egészben az a kurfli, hogy az emberek hajlamosak bizalmat szavazni annak, ami a győzelmet ígéri nekik, tehát annak, ami maximálisan versengő. Csakhogy a verseny MINDIG felégeti a bizalmat! Ami igazán megbízható, az viszont sohasem versenyképes - és mivel az emberek versengők és nyerni akarnak, így hajlamosak NEM BÍZNI abban, ami nem versenyképes, csak megbízható. Az emberek leértékelik a bizalom jelentőségét, megvonják a bizalmat attól, aki méltó a bizalomra, és annak adják, aki nem méltó rá, mert felégeti azt a bizalmat, amit kapott (a versenyben). Akik versenyeznek, MIND vesztenek, az egyetlen nyertes kivételével. És a vesztesek nagyon sokan lehetnek, mégsem adják fel, mert vonzza őket a nyerés esélye (ld lottó). Így aztán a bizalomra épített világnak nincs esélye. Csak a versengésre lehet építeni a világot, időlegesen beleadni a bizalmat a versenybe, amíg csak annak az utolsó csöppje is el nem fogy. Amikor ez megtörténik, akkor a versengésre épített világ is összeomlik. Valójában ki kéne lépni a versengésből, de mivel senki sem akar veszíteni, így aztán senki sem lép ki, és tovább verseng. Nincs mit tenni, ezért van elve bukásra ítélve-kódolva az emberi civilizáció. Általában is, és a fenti esetben a magyar pártok Szlovákiában. Tehát, megint, összefoglalva a dilemmát: - Minden emberben benne van a versenyre és a harcra való hajlam. Ez az emberi természet része. Az ember versengeni és harcolni akar. - A versengést és a harcot, ha beindul, már nehéz megfékezni és ellenállni neki. Olyanná válik, mint a függőség, amiből egyre több és több kell. - Minden verseny elfajul. Egyre durvul és élesedik, és végül szinte biztosan az nyeri, aki ügyesebben szegi meg a szabályokat. Nincs fair play és a háborúkat nem gáncsmentes lovagok vívják egymással. - A verseny és a harc kilök a biztonsági zónából. Aki verseng vagy harcol, az teljesen biztosan "kilép a komfortzónából". Márpedig egy bizonytalan helyzet nem stabil és nem tartható fenn hosszú távon. - Éppen ezért a versengő harciasságnak általában csak vesztesei vannak. Az is veszít, aki nyer. Márpedig amit lehetetlen megfékezni és kordában tartani, ott csak egyetlen lehetséges módja van az elfajulás megállításának - nem szabad belekezdeni. Vagy, legalább közben, amennyire csak lehetséges, ki kell szállni a versengésből és a harcból. Sajnos az még nem elég kilépés a versenyből, hogy egymás között megegyezünk, egyesülünk, és együtt harcolunk tovább a szlovák pártok ellen, mert ebben az esetben is ugyanúgy tovább folytatódik az a folyamat, amit a szöveg így ír le: "A kör négyszögesítése".
olajfa1
2020. szeptember 28. 18:40
A MOSLÉKOT EGYÉK MEG A LIBSI-BOLSI SZAVAZÓK!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik