A lakossági parkolás csapdája

2020. július 2. 18:48

Juhász Mattias
Népszava
A döntéshozók hosszú évek óta nem mernek hozzányúlni, a lakossági parkolás problémája tabunak számít.

„A lakossági parkolás problémája régóta megoldatlan, a döntéshozók hosszú évek óta nem mernek hozzányúlni, tabunak számít. Ugyanakkor a kedvezményrendszer hatékony és méltányos újragondolásával, fokozatos átalakításával a helyben lakók is találhatnának megfizethető parkolóhelyet, és élhetőbbek lehetnének a közterületek. E tekintetben a lakosság eltérő parkolási szokásaihoz igazodó, a közterületen kívüli helyeket is magába foglaló, rugalmasabb parkolási támogatási csomagok kialakítása tűnik a szakmailag legjobb megoldásnak. A kérdés tehát, hogy tudunk-e kompromisszumot kötni, le tudunk-e mondani a túlzott kedvezményekről a közös ügy érdekében, vagy továbbra is közösen rójuk köreinket az »ingyenes« helyünk után kutatva.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 36 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Parkolási támogatási csomagok......
Ez olyan lesz, mint a gázár támogatás? Mert akkor értelmetlen.

Az, hogy az emberrel horror összegeket fizettetnek ha elmegy az autójával, egy dolog, de hogy még a háza előtt is csak horror összegért parkolhasson, elfogadhatatlan.

Túl hosszan értekezik a tisztelt szakértő úr arról az egyszerű javaslatról, hogy emeljék meg a helyben lakók parkolási díját Budapesten. Ahhoz nem kell helyben lakónak lenni, hogy lássuk, a belvárosi területeken kevesebb a hely, mint az autó. Azt a logikát viszont nem értem, hogy miért csökkenne az autók száma, ha megemelnék a díjakat. Az autótartást nem valamiféle primitív parkolási díjra illesztett kereslet-kínálati görbe alakítja, hanem a családok életmódja. Úgy általánosságban alighanem az sem igaz, hogy a belvárosban tehetősebb emberek laknak, akik ki tudnák fizetni a magas parkolási átalányt. Ezek hibás feltételezések. És felesleges az autós és az autó nélküli lakosok szembeállítása is. Az autó nélkülieket semmivel nem rövidítik meg a parkolók, mert nincs alternatív igényük, amit az autóparkolás korlátozna. Elesnek egy kényelmi eszköztől, de mentesek annak költségeitől és gondjaitól is.

A probléma kezelése a faékegyszerűségű kereslet-kínálati logikánál azért összetettebb. Arról nem is beszélve, hogy a lakosok által megválasztott politikusok dolga nem a lakosok kényszerítő megnevelése (ne autózz annyit te hülye), hanem a problémáik kezelése. Ha nincs elég parkoló, akkor parkolóhelyeket kell teremteni, nem az autózókat szorongatni. Az autózás alapvetően nem szórakozás, hanem szükséglet. És a mai életformánk által létrehozott kényszer is egyben.

Az valószínűleg elkerülhetetlen, hogy a belvárosban (mondjuk a külső körúttól befelé) emelkedjenek a parkolási díjak és legfeljebb egy autó/lakásra adjanak ki állandó engedélyt. De a fennmaradó parkolási igények kielégítésére a külső kerületek tömegközlekedéssel elérhető részein igenis parkolóházakat kellene építeni. A helyi lakosság részére ingyenesen, a bejáróknak kedvezményes díjjal. Mert a bejárók ugyanúgy a városnak hoznak létre értéket és adóalapot, a fizetésükbe viszont nincs beépítve a hatalmas parkolási díj. Ahogy a bejárás költségeit, úgy a parkolási költségek egy részét is átvállalhatnák a cégek. Továbbá most már valóban meg kellene építeni az ingyenes P+R parkolókat a főváros peremén a bejárók részére, illetve új föld alatt vagy föld feletti vasutakat kellene kivinni az agglomeráció jelenleg csak közúton elérhető települései felé.

A közlekedés és parkolás nem lehet 'kerületi' kérdés. Fővárosi szinten kellene összehangolni és állami támogatással fejleszteni az az új vonalakat. És mielőbb le kellene vinni a föld alá a meglévő kötöttpályás vonalakat a csomópontokban, azért, hogy minél gördülékenyebb legyen az autós közlekedés. Az autó nem átok, hanem áldás és a mai elképesztően felgyorsult és összetett életformánk elkerülhetetlen része. Minél gyorsabban elektronizálni kell, akkor is, ha a környezeti terhelés összességében nem csökken általa (amit azért nem igazán hiszek), mert ott viszont csökken, ahol élünk.

A valódi közlekedési szakértőknek valódi megoldásokat kellene kidolgozniuk, nem ideológiákat gyártani, mint a biciklizmus, zöldizmus vagy a vitézydávidizmus, és nem mindentudó kommunista módjára sanyargatni és átnevelni bennünket, anélkül, hogy felmérnék, miért akarunk autós kultúrában élni.

(Csak jelzem, mióta nem lehet ingyenesen parkolni Budapesten, ismét alig lehet találni parkolóhelyeket a meglévő P+R parkolókban, pedig még csak nyár közepe van. Nyilván azért, mert a munkába autóval bejárók nem tudják megfizetni már a jelenlegi parkolási díjakat sem. Minden színű politikusnak üzenem, hogy ez botrányos és fenntarthatatlan. A kormánypárt hatalmasat bukott ősszel az agglomerációban, döntően a közlekedési káosz miatt. A zöldellő baloldal is hatalmasat fog bukni, ha nem akarja a valódi problémákat megoldani, hanem biciklisávokat festeget. Azt hiszem, sokak nevében mondhatom, hogy a tökünk tele van az exponenciálisan ellehetetlenülő fővárosi és agglomerációs közlekedéssel és az ebben a témában egymás torkát harapdáló kormánypárti és ellenzéki politikusokkal. A budapesti központi tömegközlekedés elég jó, ezen túl a főváros és vonzáskörzete közlekedése elképesztően elavult és túlterhelt, miközben a lakosság ebben a régióban folyamatosan nő, mert messze itt van a legtöbb munkalehetőség és a legmagasabb életszínvonal. Ez egy hatalmas csapda. Ha Orbán nem veszi észre, hogy ezen változtatni kell, itt fog megbukni, annak ellenére, hogy itt csapódik le a gazdasági növekedés legtöbb előnyös hatása is.

Agglomerációs városkában lakom saját házamban. Teljesen természetesnek tekintem, hogy a házam előtt én parkolok és más nem áll oda. Én sem parkolok más ingatlana mellé, legfeljebb olyan helyre, amit nyilvánvaló, hogy az ingatlan gazdája nem használ. És ezt gondolja itt normálisnak mindenki. Pedig a mi utcánk is közterület, és bizony pár éve már itt is minden talpalatnyi helyen áll egy autó. Igen furcsa lenne, ha bevezetnék a körzetünkben a parkolási díjat és amikor hazamegyek, nem tudnék parkolni, mert a házam előtt ott állna valakinek az autója, és az is, ha kirónának rám közterület-használati díjat.

Természetesen némileg más az, ha valaki turisztikai, kulturális, munkahelyi stb. szempontból kiemelt, zsúfolt helyen, társasházi környezetben lakik, de a természetes igazságérzetünk azt mondja, hogy a lakóhelyén neki is jár ingyenes vagy kedvezményes parkolási lehetőség, legfeljebb bérelt hely nem. Ezt a lehetőséget csak akkor szabad korlátozni, ha az adott területen bizonyíthatóan kevesebb a parkolóhely, mint a lakossági igény. Ebben az esetben az 'államnak' kötelessége lenne elfogadható időn belül elérhető kedvezményes parkolóhelyeket biztosítani olyan helyen, ahol ilyen kiemelt zsúfoltság nem áll fenn. Mert az állam az ilyen területekről az átlagot meghaladó vagy többletjövedelmet szed. És mert az állam értünk van és nem mi vagyunk az államért.

A közterület a közösségé és azt a közösség tagjai ingyen használhatják. A járda, a park, az aluljáró, a híd, az út stb. használatáért sem fizetünk, kivéve, ha közpénzből extra lehetőséget biztosít, mint az autópálya. És kivéve azt, aki úgy használja a közterületet, hogy abból neki bevétele származik. Az autónk olyan, mintha mi és a családunk lenne, s abból, hogy parkolunk, nem származik jövedelmünk.

Nem kötelező gépkocsit tartani, ám senkinek nincs joga másoknak előírni, hogy tarthatnak-e gépkocsit vagy sem. Egészen addig, amíg minden kétséget kizáróan demokratikus módon nem születik a tulajdon korlátozásáról törvény. De olyan sejtésem van, hogy jelenleg ilyen korlátozó törvény alkotását az alkotmányunk kizárja. (Mert szerencsére már nem Disznófarmon élünk.) Az autó pedig olyan tulajdon, amely nem hajtogatható össze és nem vihető fel a lakásba, ezért, ha nem tehető be házon belüli saját tulajdonú garázsba, nem állhat máshol, csak közterületen. Ennek a tulajdonunknak ilyen a természete.

Elvileg ugyanolyan a közterület mindenütt. Nem más a félreeső utca és "Budapest belterülete" (ez így ugyebár egész Budapest) vagy Budapest központja, akárhol húzzuk is meg a határt, csak annyiban, hogy az egyikből az állam több bevételhez jut. Ebből viszont tisztességesen kompenzálhatja a szűkös közjavak (közterület) korlátozottabb használatát az ott lakók számára.

Önnek (és másnak sem) ahhoz sincs semmi joga, hogy meghatározza, ki hol lakjon. Senki nem kényszeríthető arra, hogy ha nem tudja megfizetni az egekbe emelt parkolási díjakat a lakóhelyén, akkor ne vegyen autót vagy adja el a lakását a gazdagabbaknak. Ez nem fér össze a szabadsággal és a demokratikus törvényekkel. Egyébként pedig milyen baloldali az, aki ki akarja szorítani a szerényebb jövedelműeket a frekventált területekről?

Nem is logikus, amit mond. Miért kell magas parkolási díjakat fizettetni ott, ahol szűkösen állnak rendelkezésre a parkolóhelyek? Azért, hogy az időszakosan ott parkolók lehetőleg csak a legszükségesebb esetben hajtsanak be a területre és ennek következtében kisebb legyen a zsúfoltság és jobb legyen a levegő. Nem azért, hogy a helyben lakók ne tarthassák a kezük ügyében az autóikat. Mert, ha az utóbbi lenne a cél, miért nem mindenütt? Aki látta már a Gazdagréti vagy a Békásmegyeri lakótelepet, az tudja, hogy hasonló vagy még rosszabb a parkolási helyzet, mint az ötödik kerületben. De már az én "Bivalybasznádi" utcám is így néz ki esténként.

Jelzem, hogy a törvény előtti egyenlőséget nálunk már 1848-ban mindenkire kiterjesztették. Ha ezt valahol valamiért indokoltan csorbítani kell, azért kompenzáció jár. Így elvszerű, igazságos és szolidáris. Én egy szabadelvű és konzervatív polgár vagyok. A régi világban elegem lett a társadalom-mérnökösködésből és rohadtul nem szeretném, ha a mindentudók és világmegváltók rendszere visszajönne. Az állam (a kormány és az önkormányzat) tartsa tiszteletben a jogainkat és szolgálja az érdekeinket.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés