Gyöngyöspara, Rácz Zsófia, Scruton, Tőkés, sztárkertész – itt a Mandiner új lapszáma!

Hogyan tud felzárkózni a kormányzat Gyurcsány csetbotjához és a Momentum netes kommunikációjához? Miért jönne haza ma egy huszonéves külföldről? Kinek az ügye a fenntarthatóság? E heti lapszámunkban címlapos interjút olvashatnak a fiatalokért felelős helyettes államtitkárral, aki többek között arról beszélt, hogy

„Nem megmondani, hanem kérdezni fogok azért, hogy utána a válaszokat és a belőlük fakadó teendőket eljuttassam a kormányzathoz” – szögezi le Rácz Zsófia, aki korábbi washingotni nyilatkozatáról is beszél: „Nem mondtam újat azzal, hogy az Európát fenyegető külső támadásokra fel kell készülni, bárhonnan és bármilyen formában is érkeznek, ahogy a kontinensen belüli veszélyekkel is foglalkoznunk kell”.

Vezércikkünket, az Első karaktert Muray Gábor, az Élet rovat vezetője jegyzi, aki a Kultúra napja előtt tekint vissza Kölcsey korától a magyar kultúrtörténet összefüggéseire.

Közélet

Már megint Gyöngyöspara – 2011 óta lassan gyógyulnak a sebek, most, a feszültségek újbóli felerősödésekor megmértük a hírhedt település mikrotársadalmának lázát. Helyszíni riportunkból kiderül, hogy az oktatási szegregáció áldozataiként jogerősen beállított hatvankét roma nagyon várja a kártérítési milliókat, sokan mások igazságtalanságot kiáltanak, a városvezető a működés megbénulásától tart. 

Interjút készítettünk a kétszázötven éves Semmelweis Egyetem rektorával, aki szerint az Egyesült Államok kivételével a világ minden egészségügyi rendszerére jellemző az orvoselvándorlás. Merkely Bélával az intézmény nemzetközi megítéléséről,

Az Európai Néppárt útjáról ír Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója: bár az EPP az alapításakor kárhoztatta a liberalizmust, 2012-re viszont már alapértékként rögzült a „liberális demokrácia”. 

Dúró József politológus e heti írásában a Fidesz stratégiaváltására hívja fel a figyelmet, hangsúlyozva: újdonságnak számít a békülékeny hangnem megütése a Fideszhez közel álló, ám a jelenlegi irányvonalat kritizáló emberekkel szemben, valamint a klímaügy kiemelése is.

Külhon & Külföld 

Külhon rovatunkban nagyinterjút olvashatnak Tőkés Lászlóval a harminc évvel ezelőtti romániai forradalomról és utóéletéről. „Megszólalt a déli harangszó, és a rádióban az első hír az volt, hogy Ceaușescu elmenekült. Aztán jött egy szekus, bevittek, de akkor már csak azt mondták, menjünk Isten hírével. A rendőr megölelt. Életem legboldogabb pillanata volt. Két napon belül a legmélyebb és a legmagasabb pontokon jártam” – idézi fel a református lelkész.

Mit hoznak a világnak a 2020-as évek? – A nemzetközi politikában nagyon nehéz megjósolni, hogy mi fog holnap történni, ugyanakkor bizonyos strukturális változásokat tudunk azonosítani, amelyek hatással lehetnek az Európai Unióra és benne Magyarországra is. Arra kértük a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatóját, Ugrósdy Mártont, és vezető kutatóját, Szalai Mátét, hogy vitassák meg a következő tíz év legfontosabb kérdéseit és az előttünk álló lehetséges forgatókönyveket. 

E kérdésekre is válaszolnak a külügyi szakértők.

Schöpflin György korábbi EP-képviselő véleménycikkében a hatalomról és annak korlátairól ír.

Precedens & Makronóm 

Precedens rovatunkban ezen a héten a büntetőpolitikai gyakorlatokat járjuk körül. Bár a büntetések megítélése terén az európai jogi gondolkodás előszeretettel zárkózik elméleti elefántcsonttornyába, az angolszász jogi kultúrában a közvélekedés jóval nagyobb szerephez jut. 

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora publicisztikájában az unió személyes kereszténységéről ír annak apropóján, hogy az Európai Bizottságban új, az európai életforma védelméért felelős új biztosi portfóliót hoztak létre.

a hagyományos dísznövény-kereskedelem hátulütőjéről, a netes áruház előnyeiről, a fővárosi vezetés zöldpolitikájáról Makronóm rovatunkban. „A főváros akkor lesz zöldebb, ha a lakói lemondanak bizonyos dolgokról. Kérdés, hogy lesznek-e olyan politikusok, akikben elég bátorság van ahhoz, hogy megkérjék az embereket: ne kocsival menjenek a külső kerületekből a belvárosba” – hívja fel a figyelmet. 

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely Kim Stanley Robinson könyvét mutatja be, aki elképzelte, hogyan fest majd New York, a nemzetközi pénzügyi rendszer és vele a nyugati civilizáció 2140-ben. 

A Feminens oldalán ezúttal Joós Andrea biológiatanárral beszélgettünk,

Budapesti történetek kisrovatunkban az egy évszázada sorra nyíló modern nagyáruházakról olvashatnak a Párisi Nagy Áruháztól a Corvinig.

Győrffy Ákos jegyzetében egy börzsönyi völgybe kalauzolja az olvasókat.

A 19. század második felében a valóság betört a műtermekbe, a festők érdeklődésének középpontjába az eltagadott nyomor, a szegénység került. Élet rovatunkban a magyar kultúra napja alkalmából összeállításban foglalkozunk a magyar festészet forradalmi időszakával. 

a Magyar Nemzeti Galéria „Munkácsytól Mednyánszkyig” című tárlatán jártunk, és a két kurátorral, Krasznai Rékával és Zwickl Andrással is beszélgettünk.

Arcél kisrovatunkban a Kelet-kutató Vámbéry Ármin életútjára tekintünk vissza.

A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban a minap elhunyt Roger Scruton brit konzervatív filozófusra emlékezünk nekrológban. „Minden leírt betűn és szövegtengeren, könyvek tucatjain túl ez Roger Scruton végső üzenete hozzánk: szeressük, óvjuk és védjük meg a földet, a közösséget, a hazát, a kultúrát, a civilizációt, a kézzel fogható és a szellemi örökséget – mindazt, amibe születtünk, és ami nélkül elvesztenénk tudásunkat arról, kik is vagyunk” – írja Rajcsányi Gellért.