A teljes ellenzéki oldal közös felelőssége, hogy ne újra egy megosztásra és gyűlöletkeltésre épülő országot építsen

Akik valóban rendszerváltást akarnak, azok megtalálják az együttműködés szükséges, kritikus mennyiségét és formáját.

Az ellenzék és a kormánypártok az új színházfinanszírozási szabályozásról vitatkoztak kedd este az Országgyűlésben.
Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint kulturális vonatkozású törvénymódosításokról szóló javaslat összevont vitája az Országgyűlés keddi ülésnapján.
Fekete Péter: Az új törvény jobban illeszkedik az igényekhez
A kormány a fenntartói felelősség elvét kívánja érvényre juttatni az előadó-művészeti szférában, ami állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé – mondta a kultúráért felelős államtitkár kedden este az Országgyűlésben.
Fekete Péter az emberi erőforrások minisztere által benyújtott kulturális törvénymódosító csomagot ismertetve kifejtette, a kabinet célja egy olyan intézményrendszer és finanszírozás kialakítása, amely illeszkedik a mára átrendeződött kulturális folyamatokhoz, alkotói igényekhez.
Felidézte, a színházi világban 2015 vége óta zajlottak tárgyalások arról, milyen támogatási forma lenne megfelelőbb tao-felajánlások felváltására. Ezek során minden résztvevő egyetértett abban, hogy az új rendszerrel nem szabad csökkennie az ágazatba érkező forrásoknak, a közpénzek felhasználásának pedig ellenőrizhetőnek kell lennie – tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta, 2019-ben egy új elosztási rendszer váltotta a vállalkozások társasági adó (tao) felajánlásaiból fedezett finanszírozást, amellyel a kezdeti felháborodás ellenére végül minden színház jobban járt. Az új rendszer emellett azzal is jár, hogy az eredetileg önkormányzati fenntartású színházak egyre több állami forráshoz jutnak, miközben ennek a közös finanszírozásnak a formája jelenleg nincs törvényileg szabályozva – mondta, majd hozzátette, a fővárosi színházak esetében mindez azt jelenti, hogy az új támogatási formában félmilliárd forinttal kaptak többet, mint a korábbi tao-rendszerben, a vidéki teátrumok esetében pedig 30 százalékos a növekedés.
Fekete Péter aláhúzta, amennyiben az önkormányzati fenntartású színházak a jövőben többet szeretnének megvalósítani, mint amennyire lehetőségük van, akkor külön-külön jelentkezhetnek támogatásért, minden esetben a művészi szabadságot garantáló egyedi megállapodást kötve az állammal.
A kormány képviselője szólt arról is, a törvényjavaslat létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot és meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét, amelyek hálózatot építve példát mutathatnak saját szakterületükön és közösen biztosíthatják a nemzeti identitás megőrzését.
Az államtitkár expozéjában közölte, Magyarország abszolút éllovasnak számít az Európai Unióban a kulturális célú támogatások területén, mivel GDP-je 1,7 százalékát fordítja erre a területre szemben az 1,5 százalékos uniós átlaggal. Fekete Péter kitért arra is, hogy 2010 óta két és félszeresére emelkedett a kulturális célú támogatások összege, amely az idén már 453 milliárd forintra emelkedett, jövőre pedig 578 milliárd forintra emelkedik.
Fidesz: az ellenzék szándékosan csúsztat
L. Simon László, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: az elmúlt néhány nap tanulsága, hogy olyan kérdéseket feszegettek előző nap a tüntetők, illetve olyan kérdésekről vitatkoztak a nyilvánosságban, amelyek a törvényjavaslatban egyáltalán nincsenek benne. Ezek a felvetések sem a törvény szövegéből, sem indoklásából nem következnek. Akkor miért ezek az indulatok? – tette fel a kérdést a kormánypárti politikus.
L. Simon László kitért arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap egy állami pénzalap, ami az adófizetők pénzét osztja el szakmai alapon, az arra érdemes pályázók között. Cáfolta, hogy a művészeti autonómiát, az alkotói szabadságot akarnák megsérteni vagy korlátozni.
Joggal várhatják el a fenntartóktól, hogy akkora mértékben támogassák a saját intézményeinek, mint a magyar állam, és ebből nem következik, hogy egy-egy darabot milyen adaptációban állítsanak színpadra – rögzítette a fideszes politikus. A magyar állam mellett az adófizetők is joggal várják el, hogy az önkormányzatok tegyék hozzá a saját forrásaikat – jelentette ki. Az ellenzéki képviselők módszeresen csúsztatnak, az embereket szándékosan meg akarják téveszteni – tette hozzá.
L. Simon hazugságnak nevezte az is, hogy a tao-támogatást kormányzati támogatássá alakították volna át. Az sem következik a javaslatból, hogy a kormány akarná kiválasztani a színházigazgatókat - jegyezte meg. Szerinte a módosítást nem a színházakkal, hanem a múzeumokkal kellett volna kezdeni. A műemlékek tao-rendszerének módosításáról kiemelte: létező rendszerről van szó, nem egy újat akarnak bevezetni.
Jobbik: kialakult egyensúlyt bontana meg a javaslat
Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szóvá tette, hogy hétfőn reggel nyújtották be a javaslatot, ami nem a szokott rendben került a Ház elé, a kulturális szakbizottságnak sem volt módja megtárgyalni. Kifejtette: a javaslat nem szól olyan személyi kérdésről, mint amilyen a Gothár Péter-ügy. Utalt azokra a kormányzati nyilatkozatokra is, miszerint aki nem támogatja az előterjesztést, az kiáll a zaklatók mellett.
Szerinte a javaslat meg akar bontani egy kialakult egyensúlyt, ami a színházak önkormányzati és állami fenntartása között van. Mi ennek az oka? – tette fel a kérdést. A felelősség teljesen érvényesíthető lesz így a jövőben is? Úgy látta, attól, hogy az állam forrást biztosít, nem egyértelmű, hogy joga legyen beleszólni a vezetői kinevezésekbe. „Ez nem axióma”, kiindulási feltétel – jelentette ki.
Felvetette azt is, hogy a politika nem gerjeszti-e az ellentéteket. Hangsúlyozta: nem lenne szabad a színházakra bélyeget ragasztani. Példaként említett a zaklató színház fogalmának használatát, amit a politikai propaganda felelőtlenségeként értékelt. A kulturális területet részben átszabó törvény mögött az áll, hogy igyekezzenek mindent fékezni, ahol autonómia-gondolatoknak lehetősége megvan.
A Jobbik nem támogatja a javaslatot.
KDNP: világos felelősségi viszonyok megteremtése a cél
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka sorra vette a napokban a médiában megjelent számos "fake news-t", többek között példaként említetve, hogy megszűnik az NKA. Nem szűnik meg - jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.
Nem igaz az sem, hogy az alternatív színházakhoz hozzányúlna a kormány – rögzítette. A kormánypárti politikus cáfolta azt is, hogy a művészi-alkotói szabadság sérülne, majd szó szerint idézett a vonatkozó pontot a törvényjavaslatból. Kiemelte: csak az önkormányzati fenntartású színházaknak ajánl a kormány közös finanszírozást. Kitért arra is, hogy míg 2010-ben 172 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar kultúrára a költségvetésben, 2020-ban ez már 584 milliárd forint lesz.
A kultúrstartégiai intézmények fogalmának megalkotásával az a legfőbb cél, hogy világos felelősségi viszonyok mellett biztosítottak legyenek a színházak működéséhez szükséges források, és igazságos helyzetet teremtsenek. A javaslat tisztázza az intézmények fenntartásával összefüggő kérdéseket – hangsúlyozta.
Azért is indokolt a szabályozás – folytatta Nacsa Lőrinc –, mert az elmúlt időszakban több köztörvényes, nem pénzügyi visszaélés gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból működő színházakban egyaránt. Az ellenzék ugyanakkor nem követelte a botrányok kivizsgálását, lezárt dolognak tekintették a Gothár-ügyet. Falaztak azoknak, aki megpróbálták eltussolni több mint egy éven keresztül a Gothár-ügyet, ezt a kirívó botrányt – jegyezte meg.
A kormánypártok szerint nincs helye a zaklatóknak a színházi életben – jelentette ki Nacsa Lőrinc, aki megjegyezte azt is: Karácsony Gergely főpolgármester kultúrpolitikája abból áll, hogy megmondta, ki nem nyerhet a színházigazgatói pályázatokon.
A KDNP támogatja a tárgyalt javaslatot – közölte a kormánypárti politikus.
MSZP: a művészeti szabadság csorbítását tartalmazza a javaslat
Hiller István, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, a kormány javaslatának szellemisége a művészeti szabadság csorbítását tartalmazza. A Fidesz a politikai és a gazdasági tér elfoglalása után most a kultúrát, a művészetet vette célba – tette hozzá.
A szocialista politikus beszédesnek nevezte, hogy a javaslatot késő estébe nyúlóan, az utolsó napirendi pontban tárgyalják. Szerinte a kormányoldal ezzel el akarja rejteni a változtatásokat a nyilvánosság elől. Hangsúlyozta, hogy szerinte a kabinet erőterjesztése újra rosszul értelmezi az állam szerepét és ezzel folytatja a „köztársaság kiüresítését”.
Hiller István elmondta, nem olyan államot szeretnének, ahol a miniszter az állami támogatásokért cserében megmondhatja, kik legyenek az iskolák és színházak igazgatói, ez ugyanis a helyi autonómiák semmibe vételét jelenti.
Az MSZP politikusa kitért arra is, a kormányoldal „kulturális kollektív bűnösségről” beszél, amikor a „zaklató színház” kifejezést használja, ami miatt bocsánatkéréssel tartozik a színházi világgal szemben.
(MTI)