Fekete Péter: A fenntartói felelősség elve érvényesül az új színháztámogatási rendszerben

2019. december 10. 23:11
Az ellenzék és a kormánypártok az új színházfinanszírozási szabályozásról vitatkoztak kedd este az Országgyűlésben.

Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint kulturális vonatkozású törvénymódosításokról szóló javaslat összevont vitája az Országgyűlés keddi ülésnapján.

Fekete Péter: Az új törvény jobban illeszkedik az igényekhez

A kormány a fenntartói felelősség elvét kívánja érvényre juttatni az előadó-művészeti szférában, ami állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé – mondta a kultúráért felelős államtitkár kedden este az Országgyűlésben.

Fekete Péter az emberi erőforrások minisztere által benyújtott kulturális törvénymódosító csomagot ismertetve kifejtette, a kabinet célja egy olyan intézményrendszer és finanszírozás kialakítása, amely illeszkedik a mára átrendeződött kulturális folyamatokhoz, alkotói igényekhez.

Felidézte, a színházi világban 2015 vége óta zajlottak tárgyalások arról, milyen támogatási forma lenne megfelelőbb tao-felajánlások felváltására. Ezek során minden résztvevő egyetértett abban, hogy az új rendszerrel nem szabad csökkennie az ágazatba érkező forrásoknak, a közpénzek felhasználásának pedig ellenőrizhetőnek kell lennie – tette hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta, 2019-ben egy új elosztási rendszer váltotta a vállalkozások társasági adó (tao) felajánlásaiból fedezett finanszírozást, amellyel a kezdeti felháborodás ellenére végül minden színház jobban járt. Az új rendszer emellett azzal is jár, hogy az eredetileg önkormányzati fenntartású színházak egyre több állami forráshoz jutnak, miközben ennek a közös finanszírozásnak a formája jelenleg nincs törvényileg szabályozva – mondta, majd hozzátette, a fővárosi színházak esetében mindez azt jelenti, hogy az új támogatási formában félmilliárd forinttal kaptak többet, mint a korábbi tao-rendszerben, a vidéki teátrumok esetében pedig 30 százalékos a növekedés.

Fekete Péter aláhúzta, amennyiben az önkormányzati fenntartású színházak a jövőben többet szeretnének megvalósítani, mint amennyire lehetőségük van, akkor külön-külön jelentkezhetnek támogatásért, minden esetben a művészi szabadságot garantáló egyedi megállapodást kötve az állammal.

A kormány képviselője szólt arról is, a törvényjavaslat létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot és meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét, amelyek hálózatot építve példát mutathatnak saját szakterületükön és közösen biztosíthatják a nemzeti identitás megőrzését.

Az államtitkár expozéjában közölte, Magyarország abszolút éllovasnak számít az Európai Unióban a kulturális célú támogatások területén, mivel GDP-je 1,7 százalékát fordítja erre a területre szemben az 1,5 százalékos uniós átlaggal. Fekete Péter kitért arra is, hogy 2010 óta két és félszeresére emelkedett a kulturális célú támogatások összege, amely az idén már 453 milliárd forintra emelkedett, jövőre pedig 578 milliárd forintra emelkedik.

Fidesz: az ellenzék szándékosan csúsztat

L. Simon László, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: az elmúlt néhány nap tanulsága, hogy olyan kérdéseket feszegettek előző nap a tüntetők, illetve olyan kérdésekről vitatkoztak a nyilvánosságban, amelyek a törvényjavaslatban egyáltalán nincsenek benne. Ezek a felvetések sem a törvény szövegéből, sem indoklásából nem következnek. Akkor miért ezek az indulatok? – tette fel a kérdést a kormánypárti politikus.

L. Simon László kitért arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap egy állami pénzalap, ami az adófizetők pénzét osztja el szakmai alapon, az arra érdemes pályázók között. Cáfolta, hogy a művészeti autonómiát, az alkotói szabadságot akarnák megsérteni vagy korlátozni.

Joggal várhatják el a fenntartóktól, hogy akkora mértékben támogassák a saját intézményeinek, mint a magyar állam, és ebből nem következik, hogy egy-egy darabot milyen adaptációban állítsanak színpadra – rögzítette a fideszes politikus. A magyar állam mellett az adófizetők is joggal várják el, hogy az önkormányzatok tegyék hozzá a saját forrásaikat – jelentette ki. Az ellenzéki képviselők módszeresen csúsztatnak, az embereket szándékosan meg akarják téveszteni – tette hozzá.

L. Simon hazugságnak nevezte az is, hogy a tao-támogatást kormányzati támogatássá alakították volna át. Az sem következik a javaslatból, hogy a kormány akarná kiválasztani a színházigazgatókat - jegyezte meg. Szerinte a módosítást nem a színházakkal, hanem a múzeumokkal kellett volna kezdeni. A műemlékek tao-rendszerének módosításáról kiemelte: létező rendszerről van szó, nem egy újat akarnak bevezetni.
 

Jobbik: kialakult egyensúlyt bontana meg a javaslat

Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szóvá tette, hogy hétfőn reggel nyújtották be a javaslatot, ami nem a szokott rendben került a Ház elé, a kulturális szakbizottságnak sem volt módja megtárgyalni. Kifejtette: a javaslat nem szól olyan személyi kérdésről, mint amilyen a Gothár Péter-ügy. Utalt azokra a kormányzati nyilatkozatokra is, miszerint aki nem támogatja az előterjesztést, az kiáll a zaklatók mellett.

Szerinte a javaslat meg akar bontani egy kialakult egyensúlyt, ami a színházak önkormányzati és állami fenntartása között van. Mi ennek az oka? – tette fel a kérdést. A felelősség teljesen érvényesíthető lesz így a jövőben is? Úgy látta, attól, hogy az állam forrást biztosít, nem egyértelmű, hogy joga legyen beleszólni a vezetői kinevezésekbe. „Ez nem axióma”, kiindulási feltétel – jelentette ki.

Felvetette azt is, hogy a politika nem gerjeszti-e az ellentéteket. Hangsúlyozta: nem lenne szabad a színházakra bélyeget ragasztani. Példaként említett a zaklató színház fogalmának használatát, amit a politikai propaganda felelőtlenségeként értékelt. A kulturális területet részben átszabó törvény mögött az áll, hogy igyekezzenek mindent fékezni, ahol autonómia-gondolatoknak lehetősége megvan.

A Jobbik nem támogatja a javaslatot.

KDNP: világos felelősségi viszonyok megteremtése a cél

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka sorra vette a napokban a médiában megjelent számos "fake news-t", többek között példaként említetve, hogy megszűnik az NKA. Nem szűnik meg - jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.

Nem igaz az sem, hogy az alternatív színházakhoz hozzányúlna a kormány – rögzítette. A kormánypárti politikus cáfolta azt is, hogy a művészi-alkotói szabadság sérülne, majd szó szerint idézett a vonatkozó pontot a törvényjavaslatból. Kiemelte: csak az önkormányzati fenntartású színházaknak ajánl a kormány közös finanszírozást. Kitért arra is, hogy míg 2010-ben 172 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar kultúrára a költségvetésben, 2020-ban ez már 584 milliárd forint lesz.

A kultúrstartégiai intézmények fogalmának megalkotásával az a legfőbb cél, hogy világos felelősségi viszonyok mellett biztosítottak legyenek a színházak működéséhez szükséges források, és igazságos helyzetet teremtsenek. A javaslat tisztázza az intézmények fenntartásával összefüggő kérdéseket – hangsúlyozta.

Azért is indokolt a szabályozás – folytatta Nacsa Lőrinc –, mert az elmúlt időszakban több köztörvényes, nem pénzügyi visszaélés gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból működő színházakban egyaránt. Az ellenzék ugyanakkor nem követelte a botrányok kivizsgálását, lezárt dolognak tekintették a Gothár-ügyet. Falaztak azoknak, aki megpróbálták eltussolni több mint egy éven keresztül a Gothár-ügyet, ezt a kirívó botrányt – jegyezte meg.

A kormánypártok szerint nincs helye a zaklatóknak a színházi életben – jelentette ki Nacsa Lőrinc, aki megjegyezte azt is: Karácsony Gergely főpolgármester kultúrpolitikája abból áll, hogy megmondta, ki nem nyerhet a színházigazgatói pályázatokon.

A KDNP támogatja a tárgyalt javaslatot – közölte a kormánypárti politikus.

MSZP: a művészeti szabadság csorbítását tartalmazza a javaslat

Hiller István, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, a kormány javaslatának szellemisége a művészeti szabadság csorbítását tartalmazza. A Fidesz a politikai és a gazdasági tér elfoglalása után most a kultúrát, a művészetet vette célba – tette hozzá.

A szocialista politikus beszédesnek nevezte, hogy a javaslatot késő estébe nyúlóan, az utolsó napirendi pontban tárgyalják. Szerinte a kormányoldal ezzel el akarja rejteni a változtatásokat a nyilvánosság elől. Hangsúlyozta, hogy szerinte a kabinet erőterjesztése újra rosszul értelmezi az állam szerepét és ezzel folytatja a „köztársaság kiüresítését”.

Hiller István elmondta, nem olyan államot szeretnének, ahol a miniszter az állami támogatásokért cserében megmondhatja, kik legyenek az iskolák és színházak igazgatói, ez ugyanis a helyi autonómiák semmibe vételét jelenti.

Az MSZP politikusa kitért arra is, a kormányoldal „kulturális kollektív bűnösségről” beszél, amikor a „zaklató színház” kifejezést használja, ami miatt bocsánatkéréssel tartozik a színházi világgal szemben.

(MTI)

Összesen 60 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hogy berágtak a zaklató színházra:-))))
Ők gondolkodás nélkül mondhatnak mindent ránk.

Azt is beszélik, hogy az Újszínházat Alföldinek akarják adni.......

"Hiller István kitért arra is, a kormányoldal „kulturális kollektív bűnösségről” beszél, amikor a „zaklató színház” kifejezést használja, ami miatt bocsánatkéréssel tartozik a színházi világgal szemben."
Ezzel szemben a tény: a tüntetésen újjazó férfiak újjazott nőkkel közösen terelték el a zaklatásokat.
Tehát: mindenekelőtt ezeknek kell bocsánatot kérnie, egyfelől a bűnelkövetőknek, másfelől a megbecstelenítetteknek, amiért elárulták nemüket, emberségüket.
Az bizonyságot nyert: a Színház- és Filmművészeti Főiskola nőijanicsár-képzőjében az újjazásos érzékenyítés felettébb eredményes.
Mire végeznek, a dekonstrukció kiképzett robotjai lesznek ezek a "nők".
A kiképzőik? Mindenki tudja, ők maradnak, az Ascher-café harcosok.

Akkor igen. De most ballib vezetés van.....

Megmagyarázza a támadást....
Karácsony két hónappal ezelőtt közzétéve jelentette, hogy Dörner nem lesz színházigazgató.
Az Újszínházban hónapokkal előtte elkelnek a jegyek, telt házzal működik.

Egyetértünk, de mégis a Gergőke szólhat bele, ki legyen színházigazgató.
Jogos az állam elvárása, hogy a támogatásért egyetértési joga legyen a kinevezeseknél. Ráadásul az állami pénz nagyobb, mint az önkormányzati.

:-))) igen:-))) ebben igazad van, de ő mozgatja a száját a háta mögött állók helyett, tehát övé a felelősség.

Az aladárkodást felváltotta a jóelvtársoskodás..., igen.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés