A devizahitelekhez kapcsolódó eljárások leállítását követeli az MSZP, a DK és a Párbeszéd

2019. július 1. 13:42
Civil szervezetekkel fogtak össze, együtt jelentették be követeléseiket hétfőn.

Civil szervezetek és három, hozzájuk csatlakozott ellenzéki párt – az MSZP, a Párbeszéd és a DK – azt követeli, hogy a bíróságok függesszék fel a devizahitelekhez kapcsolódó pereket, árveréseket és kilakoltatásokat. Hétfőn, budapesti sajtótájékoztatón Hosszú Istvánné, az Adóskamara, valamint egy devizahiteles konzultációs testület képviselője ismertette a követeléseket. Arra kérte a Kúriát, javasolja a kormánynak, hogy véglegesen rendezze a devizaalapú hitelek ügyét.

Varju László, a DK alelnöke azt mondta, hogy a kabinet „szándékosan akadályozza” a devizahitelesek ügyének rendezését, és nem hajlandó végrehajtani az Európai Bíróság döntéseit. A képviselő követelte, hogy hozzák nyilvánosságra azt a megállapodást, amit a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött a magyarországi pénzintézetek érdekében. 

A szocialista Szakács László úgy fogalmazott: a kormány a devizahiteles probléma létét is tagadja, miközben hetente 60-80 családot lakoltatnak ki. A politikus a bankok újbóli elszámoltatására, a végrehajtások felfüggesztésére és az EBRD-vel kötött kormányzati „paktum” felszámolására szólított fel.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke azt mondta, hogy miközben több mint egymillió ember szenved valamilyen hiteltől, és több mint 900 ezer végrehajtási eljárás van folyamatban, a fideszes képviselők nem mentek el egy korábbi, a devizahitelesek miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülésre. A miniszterelnöknek és kormányának nem számít, hogy a bajba jutottakon segítsenek - jelentette ki.

(MTI)

Összesen 51 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

" 2019. április 18. csütörtök 05:45
Még mindig gondot okoznak a lakosságnak a régi devizahitelek

Szakmai várakozás szerint a tavalyi tízszázalékos csökkenés után idén újabb 10-15 százalékkal mérséklődhet az ingatlankiürítések száma, így ebben az évben 2700-3000 ilyen eljárás várható. A korábban felvett devizahitelek káros hatásai ma is érvényesülnek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a folyamatban lévő esetek között szép számmal akad olyan, amely a korábban megkötött, külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsön miatt vette kezdetét.

Április 30-án, vagyis kevesebb mint két hét múlva lejár a kilakoltatási moratórium. Ennek apropóján arról kérdeztük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjét, hogy idén csökkenhet vagy éppen emelkedhet-e az ingatlankiürítések száma.

– Elöljáróban érdemes tisztázni – kezdte Schadl György –, hogy a statisztika jelenleg minden olyan esetet együtt kezel, amikor a végrehajtónak valamilyen ingatlant át kell adnia egy másik személynek.

Így az önkényes lakásfoglalók ügyeitől kezdve az üzlethelyiségek kiürítéséig tart az esetkör, benne azokkal az eljárásokkal, amikor olyan családokat kell távozásra kérni, amelyek nem tudták kifizetni valamilyen nagyobb tartozásukat.

– A különféle okok miatt tavaly nagyjából 3200 ingatlankiürítést rendeltek el az ország végrehajtói, a múlt évi érték a korábbihoz képest tízszázalékos csökkenést jelentett. Idén újabb mérséklődés jöhet, 10-15 százalékkal csökkenhet az ügyek száma – mondta a kar elnöke. Hozzátette: a jelenség mindenképpen kedvező, azzal együtt is, hogy ingatlankiürítésből egy is sok.

– Ezekben az eljárásokban gyakori – folytatta –, hogy nem csupán a banki tartozás miatt indult meg a végrehajtás, olykor tucatnyi hitelező jelentkezik.

Mégpedig azért, mert az adós nemcsak a hitel törlesztését hagyta abba, de – talán külső tanácsra – egy idő után nem fizette például a közös költséget, a közműdíjakat, a telefonszámlát sem. – Az ilyen helyzetekben legtöbbször elkerülhetetlen az ingatlan elárverezése – jegyezte meg a végrehajtók vezetője.

A végrehajtói kar vezetője végezetül azt tanácsolta, hogy a nagyobb összeget maguk előtt görgető adósok mindig próbáljanak meg egyeztetni a hitelezővel a summa kifizetésének mikéntjéről, s legalább egy keveset fizessenek. Együttműködéssel sokszor elkerülhető a végrehajtás, az ingatlan elárverezése."
https://magyarnemzet.hu/gazdas..

"akkor vettem fel kettő esetben is Euro-alapú hitelt, amikor végletesen szar volt a Forint, majd 15-20%-kal kevesebbet fizettem vissza"

Valótlan állítás.

Egyébként nem devizahitel volt, hanem az elszámolás volt deviza alapú. Ezt nem lett volna szabad megengedni a lakásvásárlásokra. A lakásvásárlási devizaalapú hitelek pedig 2004 évtől kezdődtek.

A 2001. évi XCIII. törvényre azért volt szükség, mert az EU előírta a törvények harmonizálását. Így a tőke szabad áramlása miatt módosítani kellett a törvényt.

Egyébként a devizaalapú hitelek elszámolásával nem lett volna probléma, ha a Gyurcsány kormány nem "kúrja" - L. öszödi beszéd - a kormányzást és ahogy eredetileg ígérték 2007-ben bevezetik az eurót. Ehhez nyújtott segítséget az MNB és ezért tartotta erős sávba a forintot. 2006 évben a kormánynak tudnia kellett, hogy belátható időn belül nem csatlakozunk az euró övezethez és ekkor le kellett volna állítani a deviza alapon elszámolt hiteleket. Azonban ha ezt megteszik, akkor a GDP 2006 évtől folyamatosan mínuszba ment volna és a költségvetés hiánya két számjegyű lett volna. Ez is hozzátartozott a Gyurcsány kormány száz trükkje közé.

Először tisztázzuk, hogy nem euróalapú hiteled volt, hanem euróalapú elszámolási hiteled.
Euróalapú hiteled akkor lett volna, ha a hitelt euróba kapod és euróba fizeted vissza. Ilyen hitele csak azoknak lehetett, akinek euróba volt a bevétele.

Az MNB nyilvántartása szerint a forint árfolyama:
1. 2003 évben 235-260
2. 2009 évben 265-280

2009 év után az árfolyam nem csökkent. Estenként stagnált, vagy növekedett.

A témában lakásvásárlásról van szó, mely hitelnek a fuvatideje 10-15-20 év. A gépjármű és termelő eszközöké rövid és középlejáratú. Ezek azonban az általánostól eltérő hitelek voltak. Pénzügyi lízingnek nevezték.

Évekig ezzel a témával foglalkoztam. Lakásvásárlási hitellel nem.

Még annyit:
2009. áprilisában az árfolyam 278-307 között volt. 2010-évtől az esetek többségében a 2009 tol-ig között mozgott.

Elsősorban nem az euró alapú elszámolással volt a nagyobb probléma, hanem a svájci frank alapúval, mivel a válság miatt ez lett a menekülő valuta. A lakásvásárlások elszámolása többségében a svájci alapú elszámolásban történtek.

"Ismét „sziporkázott” Kövér László házelnök a parlamentben. Az ellenzéknek gyakran be-beszólogat, most Kunhalmi Ágnes, illetve Szabó Tímea kapott tőle. A szocialista politikusnak nyugtatót kért, a Párbeszéd társelnökének pedig azt javasolta, hogy forduljon szakemberhez, mert segítségre szorul."
https://magyarhang.org/belfold..

Szerintem a posztban szereplőkön már a gyógyszer sem segítene.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés