A mai magyar fiatalok nem egy elveszett generáció tagjai

2019. március 13. 13:52

Illés Boglárka
888

A rendszerváltás utáni generációnak igenis van véleménye a közéletről. Interjú.

„Igazuk van azoknak, akik szerint a mai Y vagy Z generáció tagjai egy elveszettnek számító korosztályba tartoznak?

A fiatalok most optimisták mind a családi belső viszonyaikat, mind az ország gazdasági helyzetét tekintve. Az ifjúságkutatás alapján elmondhatjuk, hogy a baráti kapcsolataikat is pozitívan ítélik meg, és a 2008-as adatokhoz képest a munkavállalási lehetőségeikkel és az anyagi helyzetükkel kapcsolatban is jóval elégedettebbek. Nem értek egyet tehát azokkal, akik azt mondják, hogy elveszett generáció lennénk. 

Mi, fiatalok, akik már demokráciában nőttünk fel, egy olyan tudatos generációhoz tartozunk, amely pontosan tudja, hogy mit akar. A kutatásaink ezt úgy is alátámasztják, hogy a feltett kérdésekre a „nem tudom” válaszok aránya szemmel láthatóan csökkent szinte valamennyi kérdés esetén. Éppen ezért van az, hogy a kormányzati ifjúságpolitikát a fiatalokkal való együttműködésben, a javaslataikra építve, a lehető legrugalmasabban velük tudjuk alakítani, hiszen nekik és róluk szól. A rendszerváltás utáni generációnak igenis van véleménye a közéletről, és arról, hogy hogyan képzeli el a jövőjét, Magyarországot, csak másképp és más felületeken fejezi ki, mint a megelőző korosztályok. A jó ifjúságpolitika ezt képes becsatornázni és a politikai döntéshozatal nyelvére lefordítani.

Tudjuk, hogy mit akarnak ezek a tudatosan élő magyar fiatalok?

Ha röviden válaszolnék, akkor annyit mondanék, amit mindenki más. Biztonságot jelentő munkát és otthont, amelyre bátran építhetik jövőjüket, családalapítási terveiket. Ha a fiatalokat megkérdezzük arról, hogy hogyan képzelik el a jövőjüket, akkor a válaszaikból azt láthatjuk, hogy többségük házasságban, családban képzeli el a jövőjét. A magyar fiatalok számára elsődleges fontosságú a család. Ők úgy tekintenek a családra, mint a szülőföldön boldogulás és a maradás legfontosabb zálogára. A kutatási adatok alapján a magyar fiatalok számára a legfontosabb igazodási pont a család, csak ezt követően következnek a barátok és a média.

A rendszerváltás kezdetétől egészen sokáig csak a politikai pártok ifjúsági szervezeteinek nyújtott állami támogatások jelentették az ifjúságpolitikai támogatásokat. Mostanra maradt még valami ezeknek a politikai szervezeteknek a szerepéből?

Az ifjúságpolitikai intézkedések, programok és támogatások – pártpolitikától függetlenül – a fiatalokat és az ő közösségeiket szolgálják. Amikor mi a fiatalok támogatásáról beszélünk, akkor úgy gondoljuk, hogy a fiataloknak egyedi és egyéni módon szükséges segítséget nyújtani a felnőtté válásukhoz. Emellett a közösségben elfoglalt helyük és társadalmi szerepük kialakításában is segíteni akarjuk őket.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/144798

Ajánljuk még a témában