Veszélyben a 13. havi nyugdíj! Rémes, Magyar Péter tényleg mindent elvenne az idős emberektől?
Petschnig Mária Zita Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi tanácsadója volt.
A kétes hátterű, néhány osztályt kijárt cigány vezetők simán megvezetik az akár külföldi egyetemeken végzett, elvileg dörzsölt politikusainkat – mondja a Mandinernek Forgács István, aki elérkezettnek látná az időt, hogy saját szavai szerint „cigány Habonyként” kulcsszerepet vállaljon a romaügy alakításában. A szakértő plakátkampányt indítana a cigányság tudatos gyerekvállalásáért, de célcsoporttá tenné a romákat a bankszektor számára is. Az Amnesty- és TASZ-féle jogvédős vonalnak most is nekimegy, ám nem tartja magát öngyűlölő cigánynak. Interjúnk.
Farkas Flórián körül szorul a hurok, ön meg elég rég mondja, hogy eddig cigányúton volt a téma. Eljött az ön ideje?
Örülnék, ha eljönne. A kérdéskör megoldása tényleg nem egyszerű, de hónapok, évek tökörészése után van bennem olyan érzés, hogy megpróbálnám talán mégis a megfelelő vágányra állítani. Korábban lemondtam róla, most mégis van bennem motiváció. Hogy eljön-e az én időm, azt persze nem tudom, de nem ön az első, aki mostanában ezt kérdezi tőlem.
Szóval nem kérték föl romaügyi államtitkárnak vagy miniszterelnöki főtanácsadónak?
Nem. Konstans egyeztetésben vagyok a kormányzatokkal úgy hat-nyolc éve, és így van ez most is. Nehezen mozdul bármi. Emlékszem, még 2008-ban írtam Stumpf Istvánnak, aki akkor a Századvéget vezette. Máig megvan Giró-Szász András válasza. Már akkor felhívtam a figyelmet a káderhiányra, javasoltam, keressünk ötven húsz és harmincöt közötti cigány fiatalt, képezzük őket a Századvégben, hogy megfelelő vezetők legyenek a kormányváltás után.
Mit válaszolt Giró-Szász?
Nem látta az ügy politikai súlyát és relevanciáját. Aztán amikor egy évvel később két és fél napon keresztül a Fideszhez lojális cigány politikusok, akik addigra odagyűltek az esélyes köré, a többségi társadalmat szidták Lakiteleken, nem hittem a fülemnek. Mintha valami SZDSZ-gyűlésen lettem volna. A gonosz többségi társadalom cigányellenessége volt megint minden rossznak az oka, miközben a kormányzásra készülő Fidesz ennek a többségi társadalomnak a kétharmadát szerette volna maga mellé állítani. A lojalitásuk azóta is csupán azon múlik, hogy adsz-e nekik pozíciót vagy sem, de az egész gondolkodásuk szembemegy a kormányzat politikai céljaival, ideológiájával, világképével.
Viszont hozzák s cigány szavazatokat.
Mostanában én is olyan válaszokat kapok a felvetéseimre, hogy szépek és jók az ötleteim, de gyűjtsek magam mögé politikai támogatást.
Érthető szempont egy párt részéről.
Dehogy az! Bármilyen cigány politikus, akár a jobb- akár a baloldalon, ha arra hivatkozik, hogy azért kell őt támogatni, mert hozza a parlamenti választások idején a cigány voksot, az egész egyszerűen átveri a politikusainkat. Kétharmaddal megnyert választás esetén nem a néhány tízezer cigány szavazat számít, amely után érdemei elismeréseként százmilliókat kellene adni bárkinek. Márpedig ez történik a rendszerváltás óta. A kétes hátterű, néhány osztályt kijárt cigány vezetők simán képesek arra, hogy megvezessék az akár külföldi egyetemeken végzett, elvileg dörzsölt politikusainkat. Döbbenet. Hányszor lehet még eladni ezt? Farkas Flórián már Horn Gyulának is eladta, meg Orbán Viktornak is. Miért gondoljuk, hogy százezer számra vinné szavazni a cigányokat?
Horn sem volt rossz politikus, Orbán sem az. Csak megéri nekik...
Szerintem csak azt hiszik, hogy megéri nekik. Politikailag, hatalmi szempontból nézve azt kell mondanom, hogy nem a cigányok szavazata fontos. A többségi társadalom szavazatát kell azzal megszerezni, hogy jó cigány programom van. Politikai értelemben véve a jó cigány program egy kampányban tehát nem a cigányoknak szól elsősorban, hiszen a többség érdeke leginkább, hogy megoldás szülessen cigányügyben. Ami persze azt is jelenti, hogy a közvetlen kedvezményezetteknek a cigányoknak kellene lenniük.
„Dehogy vagyok én öngyűlölő”
És ehhez a megoldáshoz hozzá tudna járulni?
Bonyolultnak tűnik talán, de tudják, mi kellene valójában hozzá? Egy asztal a Miniszterelnökségen, meg négy ember, aki leül mellé és nekiáll azonnal dolgozni.
Stratégiailag tervezne? Tartalmat és kommunikációt?
Igen. Ha úgy tetszik, lennék én a cigány Habony. Nem a beosztás lenne a lényeg. Sokkal inkább az, hogy sikerül-e hatni azokra, akik valóban pozíciókban ülnek.
Volt már egy csomó ilyen tervezőasztal, százmilliók el is mentek stratégiákra...
Feleslegesen. Én jobban csinálnám.
Miért? Mi a különbség Farkas Flórián meg ön között?
Legutóbb épp egy befolyásos fideszes mondta nekem a parlamentben, hogy ha Farkas Flóriánt és engem hasonlít össze, akkor Flórián a széntüzelésű erőmű, én meg az alternatív, zöld energia.
Drága és nem hatékony?
A napi aktualitás még mindig a széntüzelésű Farkas Flóriánt hozza helyzetbe, hosszú távon viszont muszáj új módszerek után nézni, ha meg akarunk maradni.
Szép, de mintha erényt próbálna kovácsolni abból, hogy önt áruló, öngyűlölő cigányként tartják nyilván, főleg amióta 2012-ben szerepelt Pesty László filmjében. Magyarán: a cigányok nem hallgatnak önre, így nem túl értékes.
Eltelt azóta néhány év egyrészt, másrészt dehogy vagyok én öngyűlölő. Talán kevésbé vagyok cigány, ha 22.03-kor lehalkítom a Kis Grófót, amikor átkopog a szomszéd és megkér rá, ahelyett, hogy kiabálnék vele? Ettől kevésbé vagyok cigány? Vagy ha a gyerek rossz iskolai jegyeit nem a tanárnőn kérem számon? Ha nem próbálok áldozatszerepben tetszelegni, lerázni magamról a felelősséget és nem mutogatok minden helyzetben a többségi társadalomra, mint minden bajom okozójára, elnyomómra, kevésbé vagyok cigány?
Nyilván nem. De ön mégis mitől cigány? Miben nyilvánul meg a cigánysága?
Mondjuk abban, hogy ha hazamegyek Zalaegerszegre és apám ajtaján belépek, három napig cigányul beszélek. Brüsszelben, amikor a cigány barátaim jönnek szembe minden nemzetből, cigányul beszélünk. Dehogy vagyok én öngyűlölő. Egészségesen élem meg, helyén kezelem a cigányságomat, mint természetes adottságot.
Semmi egzotikus? Csak a nyelv?
Zalaegerszegen nincs cigánytelep.
Nem azt kérdeztük, dögkútból eszik-e otthon.
Jó, rendben. De, van olyan, ami kívülről biztosan egzotikusnak tűnhet Egy nyolcmilliós keresztelőbe elmenni például elég menő dolog. Srí Lankáról hoznak zenészeket és ennyit eltapsolnak egy keresztelőre. Öltönyben-kisestélyiben szalontáncolnak előtted a cigányok, közben a világ másik feléről érkezett zenészek húzzák. Van, aki Chicagóból jön, s tört magyarsággal közli, hogy ő a második keresztapa. Elég egzotikus?
Az. Kicsit Macsakajaj.
Elegánsabb. De hadd ne érezzem magam rosszul azért, mert nem istállóban nőttem fel nyolc testvérrel. Nálunk otthon, Zalaegerszegen nincs előítélet. Vagy velem és a családommal soha nem jött szembe. Tatárszentgyörgy vagy Olaszliszka után sem nézett ferde szemmel senki a cigány szomszédjára, vagy az rá. A racionalitás és a közös, leginkább gazdasági érdek felülírja az előítéleteket. Azt kell belátniuk a cigány közösségeknek: nem biztos, hogy Orbán Viktor miatt nincs a gyerekem lábán cipő. Lehet, hogy azért nincs, mert mondjuk elittam háromezer forintot tegnap a kocsmában. Zalaegerszegen két-háromezer cigány ember él és nem érdekli őket Farkas Flórián. Fontosabb a rendőrkapitány vagy a városi kereskedelmi kamara elnöke, aki a gyerek keresztapja is lehet talán. Fontosabb a nem cigány ügyvéd, aki majd csinál céget; és a nem cigány könyvelő, akire szintén szükség lesz majd. A nem cigány bankigazgatóról nem is szólva, aki hitelt adhat. Az erőforrások a többségi társadalomnál vannak. Akkor a magam ellensége vagyok én, hogy szembeforduljak velük? Rázom az asztalt és üvöltök, hogy jogokat? Meg hogy rasszizmus? Ettől beljebb leszünk? Nem. Az ország egészét tekintve biztosan nem. Nálunk nem kergetik egymást baltával a szomszédok. Az a jogvédő ködszurkálás viszont, amikor nemzetközi szervezetek pénzéből elmennek a telepre megtanítani, hogy hogyan tüntess a polgármester ellen, látható, hova vezetett.
„A demográfia kérdése még ma is tabu.”
A Fidesz azért csak bevezette a közmunkát, és egyáltalán nem az amnesty-s vonalat tolja.
Nagyon távolról nézve valóban többet tesz a Fidesz-kormány a korábbiaknál, de a legfontosabb kérdésköröket szóba sem meri hozni.
Azaz?
A demográfia kérdését például. Az még ma is tabu. Ha most azt mondom, hogy tudatos gyerekvállalást elősegítő programokat kellene indítani Borsodban és Szabolcsban, vajon milyen reakciók lennének? És a kormányzat hogyan állna hozzá? Ha a kormány olyan kemény volt menekültügyben, hogy tett a píszí szabályaira és maga mellé állította a társadalmat a plakátokkal, üzenetekkel, óránkénti sajtótájékoztatókkal, akkor cigányügyben ennek mi akadálya?
Cigány Habonyként plakátolna?
Igen.
Mi lenne a plakáton?
Radics Gigi, mondjuk azzal a szöveggel: „Ne engedd, hogy apád és anyád eltiltson a könyvektől. Anya majd leszel, ha kijártad az iskolát. Tanulj, amíg lehet!” Mutasson bárkit, aki nem ért ezzel egyet!
Az azért vicces lenne, ha párhuzamosan a „legszebb ajándék a testvér” mellett ilyen szövegekkel állna elő a kormány.
Ha racionálisak vagyunk, így kellene tenni. Az MSZP a 2010-es önkormányzati választási kampány idején egyébként „Felelős gyermekvállalást Borsodban”-plakátokkal nyomult Miskolcon.
Bebukták a választást.
Nem emiatt. Mindenesetre föl merték rakni ezt plakátra. Ma is kellene. Nem pártideológia kérdése ez. Tanulatlan, rosszul szocializált, többségében cigány alsó réteggel ez az ország húsz év múlva beborul az árokba. Miért ne férhetne bele, hogy aki megteheti, az vállaljon gyereket; aki meg nem, őt segítsük, hogy jó döntést hozzon? Döntés az is, hogy vállalok még egyet, meg az is, hogy nem most vállalom. Aki ma egy átlagos borsodi faluban megszületik ötödik gyerekként, nagyjából esélytelen lesz. A szülő felelőssége vajon szóba kerülhet ilyenkor? Ha a szülő, a társadalom, az állam mindent elkövet, talán lesz belőle dolgozó, adófizető. Ha csak az egyik nem stimmel ezek közül, már nem. Ha az állam megszünteti a buszjáratot, ha a társadalom nem befogadó, ha a szülő elissza a segélyt. Szóval nagyon nem mindegy, ki mennyire tudatos abban, hogy akar-e még egy babát.
Gyurcsány mondta még, hogy ki kellene szakítani a cigány gyerekeket a családból és bentlakásos iskolákba kellene rakni őket. Akkor a jobboldal sipákolt rasszizmust kiáltva. Mégis igaza volt Gyurcsánynak?
Emberek tízezrei vállalnak hatalmas áldozatot, hogy bentlakásos angol iskolába járjon a gyerekük. Védett környezet, magas elvárások, úgy jön ki a gyerek, hogy irigylik azért, amit ott kapott. Tehát igen, bentlakásos iskolák kellenek, önkéntes alapon. Jó eszközökkel, jó tanárokkal. Hoffmann Rózsa, Dúró Dóra, Gyurcsány... mindegy, ki mondja. Az öt év alatti korosztályban már ma húsz százalék fölötti a cigányok aránya. Ez tehát tisztán gazdasági kérdés. Ha ez a nemzedék is apa lesz 17-18-20 évesen, s az asszonkát ugyanarra a hatvan négyzetméterre viszi haza, ahol eddig nyolcan laktak, ez után meg majd tízen, tizenketten, akkor ennek a történetnek vége lesz. Hogy ezt megelőzzük, ahhoz erőforrás kell egyrészt, másrészt viszont ki el kell dobni a tabukat és ki kell mondani: tőletek, cigányok nagy része, másfajta gondolkodásmódot várunk. Általánosítani itt sem szabad, de a cigányság többsége számára kell a kívülről érkező segítség és a korábbiaknál tudatosabb magatartás, többség-kompatibilis szocializáció.
Önt hogyhogy nem sérti ez cigányként?
Miért sértene? Örömmel megszolgálom a pozitív csalódást. A többségi társadalom ma nagyon éhes a pozitív csalódásra, és ahol cigány ember ezt adni tudja, ott örömmel veszik ezt a többségiek. Másrészt persze elegük van, és szívük szerint egy forintot nem adnának cigányügyre.
„A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés lehet az utolsó mentsvár cigányügyben.”
Ha ön lenne a cigány Habony, a többségnek is plakátolna?
Két-három hónapot csak azzal töltenék az elején, hogy minél korábbinál több erkölcsi, morális, politikai támogatást kérjek a cigányügyi változtatásokhoz a többségi társadalomtól. Megértetném, hogy a cigányok földhöz, szakmához juttatása, adózóvá tétele a többségi társadalom érdeke. Engem a többségi társadalom józanabb fele igenis ért. Rengetegen keresnek meg, rengetegen írnak, egyre többen akár már a cigányok maguk is – a többség szeretne valami hasonlót látni kormányzati intézkedésekben és pártprogramokban is végre. Ez a mostani cigány vezetőkkel lehetetlen. Minden rossz sztereotípiát visszaigazoltak, amit csak lehet. Közben Járóka Líviáról semmit sem tudunk. Sikeres EP-képviselőség után tűnt el, feladata nincs, pedig könnyebben tudna azonosulni vele a többségi társadalom is. Most meg azt hallja, hogy az Országos Roma Önkormányzat 600-700 millió forintba kerül évente. Annak a 47 megválasztott embernek a „munkája” ennyibe kerül.
Nemzetgazdaságilag semmi.
Semmi? Harmincmillióból össze lehetne hozni egy mobil helyszínelő egységet, hogy ne legyen több Gyöngyöspata, Sajóbábony. Konfliktuskezelő csapatról beszélek, akikhez bárki fordulhatna, cigány, nem cigány. Egy település-terapeuta csapatra gondolok, benne jogász, szociológus, pszichológus. Hogy ne a Magyar Gárda jöjjön, meg vele szemben az Amnesty és a TASZ, ha gond van egy településen. A kormány kezében kellene tartani a gondok megoldását.
Rendőrség. Annak kellene több pénz, nem?
Csak amikor konfliktuskezelést oktatnak nekik, akkor az etnikai megközelítés nem emelhető be a tananyagba, mert az Amnesty rögtön sikongatni kezd és szalad Strasbourgba. Pedig a rendőrnek is kellene tudnia, hogyan járjon el a Dankó Pista utcában. Tehát nem feltétlenül pénzkérdés minden. A közmunkát is át lehetne alakítani például úgy, hogy karrierlehetőséget adjon, különböző bérbesorolási kategóriákat, egyetemi képzést annak a megszervezéséhez. Ez ügyben Gödöllőn már egy kisebb csapattal az egyetemen sokat dolgoztunk, ahol hiszünk abban, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés – akár a közmunkával is kombinálva – lehet az utolsó mentsvár cigányügyben. Ma nincs, ami motiválja a közmunkást, nincs az, hogy ha jobban dolgozol, előrébb jutsz és többet keresel. Ezeket a rendszereket át lehetne úgy alakítani, hogy nem lenne nagy a többletköltség, de a hatás gyorsan mutatkozhatna. Számos újszerű koncepciót dolgoztam ki egyedül vagy másokkal közösen, ezeket a Miniszterelnökségnek is megküldtem az elmúlt hetekben. Remélem, Lázár János is érdemesnek tartja majd őket a végiggondolásra. De ugyanez a helyzet a gazdaság és az állam együttműködésével is. Számos területen nem számolnak a cigányokkal, pedig ilyen demográfiai mutatók mellett ez elengedhetetlen. A cigányság nem létezik például a bankszektor számára.
Hogyhogy?
A cigányok hatvan-hetven százaléka nem bankol.
Ezt honnan tudja?
Saját tapasztalat. Rengeteget dolgozom terepen. Mondjuk egy bank edelényi fiókjában tizenöt éve volt 120 ügyfél naponta. Ugyanannyian élnek ott ma is, de az összetételük megváltozott. 2014-re lemegy a napi ügyfélszám 43-ra. Ez mivel jár? A bank bezárhatja a fiókot. És ma ezt is teszi. De ha én azt mondom, lesz 200 új számlanyitás májusig? Talán mégsem kell akkor megszüntetni a fiókot és elkerülhető az egyértelmű presztízsveszteség. A cigányokat is célcsoporttá kell tenni. Ha csak a családi pótlék, a közmunkabér folyik át a rendszeren...
Nem nagy biznisz a banknak.
Ha hitelképes lenne a cigányság, máris más lenne a helyzet. És mondom, a bankokból elfogynak az ügyfelek, újak meg nem jönnek.
De a cigányság jelentős része nem hitelképes.
Itt jönne be az állam. Fedezetként megjelenhetne az állam. Ha L-nek van öt gyermeke, van közmunkás bére, akkor bőven 100 ezer forint felett van az egy hónapban a számlájára utalható pénzmennyiség. Ha 200 ezer forintot kap egészen alacsony kamatra, akkor a bank, tegyük fel, a 8000 forintos havi törlesztőt automatikusan, minden hónapban leemelheti. Nem kerül hátralékba az adós, nincs végrehajtás. Hitelképessé tettem? Igen. Az uzsorást visszaszorítottuk? Igen.
És lett is egy új lapostévé.
Ha van ezer olyan család, ahol hátul kimeszelik a kisszobát vagy kollégiumba íratják a gyereket ebből a pénzből, akkor már jó. Na, ilyen gondolatok fel sem vetődnek az ORÖ-székházban.
„A leszerepelt cigány vezetők pénzzel való kitömésének semmi értelme.”
Mondta, hogy sokat járja a vidéket. Miből él?
Van egy kis tanácsadó cégem.
Állami megrendelések?
A települési önkormányzat állami? Mondjuk úgy, közmegrendelések. Felkérnek, hogy ha gond van, dolgozzak ki egy helyi cigány felzárkózási stratégiát, vagy oktassam a rendőröket, esetleg tartsak tréningeket közfeladatot ellátóknak. A helyi közösségekben megpróbálom feltárni a problémát, tanácsot adok a megoldásra, de dolgozom nemzetközi szervezeteknek is. Ahhoz elég a munka, hogy eltartsam a családomat.
Hány gyerek van?
Kettő.
Nincs pénz többre? Ez már a tudatos gyerekvállalás?
Lehet, hogy lesz majd harmadik is.
A felesége ugye nem cigány?
Nem. Döbbenet egyébként, hogy amikor ezt az egyik legrasszistázóbb liberális jogvédő ismerősöm megtudta, kábé kioktatott, hogy nekem cigány feleségem kellene, hogy legyen. Szerinte nem fordulhatok el a közösségemtől. Agyrém.
A cigány közösség is elfogadta, nem élte meg árulásként?
„Kinek másnak lenne ilyen gyönyörű nem cigány felesége, mint a mi fiunknak!” Így álltak hozzá. A saját egerszegi közösségem értékként beépíti magába azt is, ami nem tűnik szokványosnak. „A feleségemnek jogosítványa lesz”, mondja egyik cigány a másiknak. „Az enyémnek is lesz.” Ez a válasz. Az iskolával is így voltunk. Eleinte húzták a szájukat, hogy milyen kis urizáló gyerek ez már, gimnáziumba küldte az apja. Amikor aztán leérettségiztem, jöttek a gratulációk. A büszkeség. Amikor egyetemre mentem, még büszkébbek lettek otthon. Normális közösségekben így megy ez. Ez is mutatja, hogy a település eleje és a vége tábla között lehet megoldani a cigányügyet, de kell a kormányzati segítség. Cserdi is erre példa. Az országos léhűtésnek, a leszerepelt cigány vezetők pénzzel való kitömésének viszont semmi értelme. Politikailag sincs, társadalmilag meg a teljes összeomlásba visz.
***
Fotók: Horváth Diána.