Liget

Japánok tervezik az új Nemzeti Galériát

2015. november 25. 22:05
A japán SANAA építésziroda tervei alapján épül meg az Új Nemzeti Galéria a Liget Budapest projekt keretében a Petőfi Csarnok helyén; a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített modern kori anyagát befogadó épület 2019 nyarán nyitja meg kapuit.

A Városliget Zrt. tavaly októberben írt ki meghívásos nemzetközi tervpályázatot a Petőfi Csarnok helyén megvalósuló Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épületére. A felhívásra kilenc érvényes pályamű érkezett, ezek közül a magyar és nemzetközi szakemberekből álló zsűri áprilisban két pályaművet sorolt az első helyre.

Japán győzelem

Az eljárás során a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett bírálati szempontok voltak a technológiai és funkcionális elképzelések, a tervezett épületek fenntarthatósága, a környezethez való kapcsolódás és a várható költségek is - közölte az MTI-vel a Városliget Zrt. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa az MTI-nek szerdán felidézte, hogy a bíráló bizottság értékelése szerint a japán SANAA és a norvég Snöhetta terve is építészetileg kiemelkedő értéket képviselt, ezek a pályaművek a gyűjteményi és a látogatói szempontok alapján is világszínvonalúak.

Az eredményhirdetést követő hónapokban - az előírásoknak és a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - több fordulós tárgyalások zajlottak a két építésziroda és a Városliget Zrt. között. Ezek folyamán a kiíró értékelte a szerződéses feltételeket, a magyar féllel való együttműködést, a leszállítandó tervek műszaki tartalmát, ütemezését és árát, valamint a tervezett épület gazdaságosságát. A tárgyalások és a beadott ajánlatok alapján végül a SANAA nyerte el a megbízást.

A Ludwig mégsem jön 

Baán László emlékeztetett: a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum végül nem költözik az Új Nemzeti Galéria épületébe, amely ezzel az eredeti kiíráshoz képest mintegy 20 százalékkal kisebb lesz, a végső döntés már ezt figyelembe véve született. Az eredményhirdetést követően a Városliget Zrt. szerződést köt az építészirodával, amely a jövő év folyamán elkészíti a kivitelezési terveket. Közben a Petőfi Csarnok bontása már 2016 elején megkezdődik, az Új Nemzeti Galéria építése pedig 2017-ben indulhat - számolt be a Szépművészeti Múzeumot is vezető miniszteri biztos.

A park teljes megújítására a Városliget Zrt. decemberben hirdeti meg a tájépítészeti tervpályázatot, valamint a Néprajzi Múzeum új épületére szóló, meghívásos nemzetközi tervpályázatot - mondta el Baán László. A japán építésziroda nevéhez számos kiváló múzeumi épület fűződik a világ több pontján, terveik alapján valósult meg például a Louvre Lensban megnyílt új múzeuma, a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum (The New Museum of Contemporary Art) vagy az amerikai toledói Művészeti Múzeum Üvegpavilonja (Glass Pavilion for the Toledo Museum of Art in Ohio).

Az építésziroda számos nemzetközi díj mellett 2010-ben az építész szakma Nobel-díjának számító Pritzker-díjat is megkapta. A mostani döntésnek köszönhetően két olyan épület valósul meg a Városligetben, amelyeket világhírű japán építészek terveznek.

A SANAA mellett ugyanis Sou Fujimoto is részt vesz a Liget Budapest projektben, ő nyerte meg az egykori Hungexpo épületek helyén 2018-ra felépítendő Magyar Zene Háza tervezésére tavaly kiírt pályázatot. Az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nemcsak új intézmények épülnek, hanem megújulnak a park régi épületei, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is.

A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló projekt megvalósításában. A Liget beépítettsége a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd.

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Látszik, hogy japánok tervezték, felismerhető keleti motivumok vannak benne. Furcsa, de a korábbi dobozszerűségnél érdekesebb. Valaki említette Makoveczet, sajnos már halott, kár, hogy nem korábban írták ki a pályázatot, kiváncsi lettem volna a tervére.

Egyáltalán miért kellett nemzetközi pályázatot kiírni? Egy MNG kaliberű épület legyen magyar tervezésű, így lesz a mi építészetünk nagyságának vagy kicsiségének egyik példája. A japánok által tervezett épület túl japános, amivel semmi bajom nincs, ha nem Budapesten akarják felépíteni. Ellene vagyok a megépítésének.

Lelkendezőknek:

A.)
a Baán-féle őrület keresztülveréséhez barkácsolt
VÉSZ (Városligeti Építési Szabályzat) "Alátámasztó munkarész"-ében
ez áll az említett két új épületről:

1.)
ÚJ NEMZETI GALÉRIA
"nettó alapterület: 12.000 m2,
szintek száma: 4
nettó szintterület: 46.000 m2
Mivel a tervezett múzeum alapterülete több mint kétszerese a Petőfi csarnok épületének,
a tervezés során javasolt
MINÉL TÖBB ZÖLDTETŐ, ZÖLDHOMLOKZAT alkalmazása."

2.)
MAGYAR ZENE HÁZA
"nettó alapterület: 2.000 m2,
szintek száma: 4
nettó szintterület: 8.000 m2"

Továbbá:
a VÉSZ-ben a tetőkertek számolt területéből következtetve,
az új múzeumépületek tetején tetőkerteknek kell lenniök.

Szóval,
lehet keresni a terveken
az Új Nemzeti Galéria zöldhomlokzatát és tetőkertjét,
valamint a Magyar Zene Háza tetőkertjét...

B.)
Aki nem tudná:
a városligeti ingatlan területét a VÉSZ ööögyesen 3 övezetre osztotta
- Hősök tere
- Szépművészeti + Műcsarnok
- "városi park".

Az a 65%-ra növekvő zöldfelület
NEM az egész ingatlanra
HANEM csak a "városi park" övezetre vonatkozik.

A "több tízezer négyzetméterrel" növekvő zöldfelületből 33.800 m2 abból áll elő, hogy a Városligeti tó állandóan vízzel borított része ennyivel lesz nagyobb.

A ZÖLDFELÜLETBE ugyanis
beleszámítható a VÍZFELÜLET is.

A fentieket Baánék - sunyi módon - elhallgatják.

Ha nálam jóval agilisebb embereket is rendesen felbasz, akkor nem biztos.

Igen, el kezekkel! A régi jó békebeli Városliget:

http://www.fortepan.hu/?tags=v..+&view=query&lang=hu&q=&x=0&y=0

Tudod-e egyáltalán,
hogy
1.)
mi a zöldfelület és azt hogyan számolják?
miket számoltak bele abba a 65%-ba?
2.)
mekkora a Városliget belsejébe tervezett ÚNG és MZH épületeinek az alapterülete?
3.)
az építési terület (a felvonulás, raktározás, stb. helyigénye miatt) jóval nagyobb, mint a felépítendő épület alapterülete?

Látom, gőzöd sincs a témáról.

Persze, az önfeledt tapsikoláshoz
nem is kell ismerni a témát...
(:–(((

Ez a beírásod azt bizonyítja, hogy
- nem a témához konyítasz,
- hanem a "ráolvasás"-hoz.

Arra ugyanis, hogy "Gyurcsány idején"
kit sajnáltam és mennyire, illetve kit nem,
arra egyáltalán nincs semmilyen bizonyítékod.

Azt javasolom,
ne velem foglalkozz,
hanem próbálj meg tájékozódni a fenti cikk által meghatározott témában és AHHOZ szólj hozzá.
Ha tudsz...

Aki a Baán-féle ligeti őrületet támadja, bírálja,
(én ezt itt a VÉSZ-ből vett adatokkal tettem),
az "ballibsivédő".

Remek logika!
Gratula.

Nevezhetjük
"Baán-féle LIGETI AGYRÉM"-nek is...

EBBEN a témában az vagyok,
de vannak témák,
amikben nem (pl. migránsok).

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés