Mert ha nem vagyok rá büszke, akkor is zsidó vagyok

2011. október 25. 17:36

Kőszeg Ferenc
ÉS
Egy névtelen kérdőív előtt sem fogom letagadni, hogy magyar ÉS zsidó vagyok.

„Az sem igaz, hogy csupán az antiszemitizmus tesz zsidóvá. Az anyai nagyszüleim a Baltikumból, az akkori Oroszországból kerültek Magyarországra. Azon a vidéken minden zsidó számára természetes volt, hogy zsidó nemzetiségűnek tekinti magát, nem orosznak, nem németnek, nem lettnek. A nagymamám a családjában, a szomszéd házában megtörtént esetként mondott el történeteket, amelyek - azóta már tudom - jól ismertek a zsidó folklórból. A nagyapám, akit baloldaliként internáltak a német bevonulás után, majd az internálótáborból vittek el Auschwitzba, Petőfit fordított jiddisre. Hogyne tekinteném magamat zsidónak, ha nem vagyok is vallásos, és nem tudok héberül imádkozni? De nemcsak a hagyomány és a folklór tesz zsidóvá, hanem a saját világlátásom is, az például, ahogy élvezem a zsidó vicceket, amelyeknek a lényege az (olykor gyilkos) önirónia. Igen, érdekel, hogy ki a zsidó. Éppúgy érdekel, ahogy a nácikat érdekli. Bár a legközelebbi barátaim, szerelmeim többsége nem (volt) zsidó. Életkori okokból nem kerültem börtönbe fajgyalázásért. Pedig kiérdemeltem.

1993-ban a nemzeti és etnikai törvény elfogadása idején néhány közeli barátom aláírásokat gyűjtött az ellen, hogy a törvényben a zsidóság nemzetiségként szerepeljen. Nem írtam alá az ívet, hiába kiabált velem egyikük, hogy Csurkáéknak teszek szívességet, ők akarják nemzeti kisebbségként kiszorítani a zsidókat a nemzetből. Nem értettem az érvelését. Senki senkit nem kötelezhet arra, hogy akarata ellenére zsidó nemzetiségűnek vallja magát. De mindenkinek joga van hozzá. Én pedig még egy névtelen kérdőív előtt sem fogom letagadni, hogy magyar ÉS zsidó vagyok. Vagy zsidó ÉS magyar, ha így jobban tetszik.

A vallási kérdésre ellenben nem válaszoltam. Nem azért, mert nem vagyok vallásos. A zsidóság egyszerre jelent vallást és összetartozást a nép közösségével, mint az ókori meg a törzsi vallások. New Yorkban a szigorúan vallásos chabad közösség tagjai ismeretlenül is maguk közé fogadtak a péntek esti vacsorára, holott láthatták, azt se tudom, hogy kell kézbe venni a héber imakönyvet, és nem kérdezték, hiszek e az Örökkévalóban. Elfogadtak zsidónak, mert a szüleim, a nagyszüleim zsidók voltak. Más nem számított.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 69 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Mert ha nem vagyok rá büszke, akkor is zsidó vagyok"

Hát ez elég baj. Mindenki büszke lehet a nemzetiségére. Amikor itt Magyarországon dúlt a kommunizmus akkor én szégyelltem amit a politikusaink csináltak, de a Magyarságomra ettől még büszke voltam. Sőt utólag is szégyenlem, hogy 68-ban mi is részt vettünk a Csehek lerohanásában.
Attól, hogy itthon sok a szemét zsidó politikus, MAZSIHISZ vezető, üzletember, újságíró stb attól Te még lehetsz büszke a származásodra.

Más általam ismert nemzeteknél pedig a világ legtermészetesebb dolga.

Ez téged ne zavarjon koherens világképed közepén ücsörögve, merj nyugodtan kicsike lenni.

Ehhez kívánok sok sikert:
Mutt

Nem ismertem. Kár volt komolyan vennem amit írt?

Az például, hogy szerinted nem lehetek büszke a nemzetemre, engem igazol. Ha Te ezt másképp látod mint én akkor biztos lehetek az igazamban. Köszönöm, hogy megerősítettél a nézeteimben (újra).

Ezek szerint van még mit pótolnom viccek terén (is).

Hát az angoloknál "nacionalistább" nemzet kevés van. Nem is értem, honnan veszed a véleményed. Én éltem köztük, a lányom most is ott él. Az angolok tradíció iránti elmúlhatatlan szerelme, a királyi család "istenítése", az angol zászló mindenhová kitűzése, ruha mintázatkénti viselése, testre tetoválása mi ha nem nemzeti büszkeség?

Egy kiegészítés:
Amit viszont bátran szégyellhetsz az az SZDSZ-ben betöltött szereped.

Igaz, pontatlanul fogalmaztam.

Az, hogy toleráns és nyitott nem zárja ki, hogy büszke legyen a nemzetére. Ráadásul ők sokat adtak a világnak 1864 óta, így hivatkozási alapjuk is van a büszkeségre. Persze a gyarmatosítástól eltekintve. Én legalábbis ilyennek ismertem meg őket.

Mert ha nem vagyok rá büszke, akkor is zsidó vagyok

De mely minőségében zabálja a moslékot?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés