Tényleg rosszul kormányzott volna Orbán Viktor? Felelősség, önkritika és felkészülés az ellenállásra

Magyarázkodhatnék is, kiragadott mondatok, ilyen a sajtó – de minek. Azonban azért mégis tisztáznék pár dolgot a reakciók nyomán! A minap egy vitaműsorban finoman szólva is negatívan nyilatkoztam az előző négy év kormányzásáról, mondván, ezért Orbán Viktor a felelős. Bizony, ő az, olyannyira, hogy ezt ő maga mondta a Fidesz választási vereség utáni első kongresszusán, ahol egy évre újra is választották pártelnöknek. Meg másutt is mondta, például Brüsszelben, amikor egyebek mellett

Ergo: ha jó lett volna, netalántán hibátlan a kormányzás, akkor nem ez lett volna a kimenetel.

Hiába a külső körülmények, ha az elmúlt négy év rekordmagas inflációval, pangó gazdasággal, beszakadó beruházásokkal és gyengélkedő forinttal, iparral meg versenyképességgel is járt, s ott volt a kapkodó kampány is. Nyilván számos vívmánya is volt mindezek dacára az előző ciklusnak, de az eredmény ismeretes. Márpedig nincs mese: a kormányzásról végül a szavazók mondanak ítéletet.

A választók pedig döntöttek április 12-én, és ebből

Ezeket nem nekem kell elsősorban levonnom, de nem tudok egyetérteni azokkal, akik szerint minden rendben volt, csak Brüsszel, a háttérhatalom és a nemzetközi rásegítés (ami kétségtelenül volt, mi az hogy, nagyon is) meg valamiféle csalás miatt valahogy így alakult ez a történet. És hogy épp ezért minden menjen csak ugyanúgy tovább a jobboldalon, a kellemetlenkedők és kritikusok pedig árulók. Ez tévút.

Ezt a tévutat a legjobb szándékkal nem javaslom, épp az általam favorizált politikai közösség jövője szempontjából. Szerintem igenis a kemény mondatok és az őszinte elemzések, szembenézések ideje jött el, annak érdekében, hogy a tanulságok levonása után ismét tere legyen a patrióta politikai sikereknek Magyarországon. Dolgunk van e tekintetben nekünk, újságíróknak is!

A teljes képhez tegyük azt is hozzá:

Az előző kormányfő korszakos politikus, a legnagyobb formátum az elmúlt évtizedekben, amit senki nem vehet el tőle. Ez tény.

S ezeket nem szabad hagyni eltagadni, így aki „elmúlt tizenhat évezik”, azzal vitába kell szállni – én is megtettem, megteszem különböző fórumokon, a választás előtt, és azóta is. Hosszú évek óta vállalom az efféle csörtéket. Csakhogy egy nyolcvan százalékos részvétel mellett elszenvedett ekkora zakó nem maradhat szó nélkül. Ezt nem középen, hanem a jobboldalon állva mondom. És tartom is.

Azért is fontos az őszinteség, mert a következő időszak bizony kemény lesz. Nagy a teher Fidesz-KDNP parlamenti frakcióján, ők aligha érnek rá lamentálni, már ha nem mondanak le vagy adják vissza a mandátumukat.

Sulyok Tamás vállalhatatlan eltávolítása, Orbán Viktor eltiltása a lehetséges folytatástól, a mandátumok példátlan maximalizálása, vészjósló szuperhatóság létrehozása, ugyancsak bármilyen kontroll nélkül, uszító hangnem – és még sorolhatnánk. És hol van az érdemi kormányzás, a „működő és emberséges Magyarország”? Arra még várhatunk ezek szerint…

Ezzel a tempóval szemben kötelesség a kritika és a fellépés, akkor is, ha a felhatalmazás valóban lehengerlő a mostani kabinet mögött. Tehát az ellenzéknek igenis össze kell szednie magát mihamarább, de a gyászmunka megítélésem szerint ettől még nem megspórolható. Anélkül nem fog menni. Sőt!

nyitókép forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala