Lánczi Tamás: ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyéves munkájának eredménye

„A nyilvánosság előtt kell viselni a hazaárulás erkölcsi terhét annak, aki erre adja a fejét” – hangoztatta a Hivatal elnöke.

Horváth József szerint most is vannak befolyásolási kísérletek hazánkban.
A rendszerváltozás hajnalán azt gondolták, hogy a történelemnek vége van, és ez azzal is együtt jár, hogy a titkosszolgálatokra sincs szükség – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet Harc a nemzeti szuverenitásért elnevezésű konferenciájának második napján. Az intézet igazgatója felidézte, hogy a politikusok azt gondolták, ők értenek a titkosszolgálatokhoz.
Horváth a brit titkosszolgálat Vlagyimir Putyin egészségi állapotára vonatkozó dezinformációi alapján arra mutatott rá, hogy nem léteznek hibátlan titkosszolgálatok.
Ha pedig nem megfelelően dolgozik egy szolgálat, akkor annak az adott ország szuverenitása látja a kárát
– fogalmazott.
Az orosz-ukrán háború kapcsán kifejtette: az orosz titkosszolgálatok már nem olyanok, mint korábban, és a háború kezdetén nem végezték el jól a munkájukat. De úgy látja, az izraeli titkosszolgálatok is hibáztak 2023-ban, mivel nem kezelték jól a Hamász támadását, azonban az izraeliek tanultak a hibáikból.
Ezt is ajánljuk a témában
„A nyilvánosság előtt kell viselni a hazaárulás erkölcsi terhét annak, aki erre adja a fejét” – hangoztatta a Hivatal elnöke.
A szakértő szerint ugyanakkor újra szerepet kap és erősödik a titkosszolgálatok szerepe, és időről-időre napvilágra is kerülnek olyan műveletek, amivel egy szolgálatnak meg is kell mutatnia magát a tömegtájékoztatás világában. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy új eszközöket és módszereket is használnak. Egyik ilyen a technológia megjelenése, míg a módszerekben megjelent a nyíltság.
Mint fogalmazott,
az ukrán titkosszolgálatnak egy látható és egy láthatatlan művelete van Magyarország ellen.
A szolgálatoknak sikerült beazonosítani és kiutasítani ellenséges ukrán ügynököket, de Horváth új típusú kihívásnak nevezte a szolgálatok számára a befolyásolást. Példaként említette a Voks 2025 elleni támadásokat.
Az ukránok külső megrendelésre teljesítenek feladatot Magyarország ellen – mondta a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, aki hangsúlyozta, hogy tíz hónap múlva Magyarországon választások lesznek és a befolyásolási kísérletek most is jelen vannak hazánkban.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner főszerkesztője bízik benne, hogy a nemzetek immunrendszere hamarosan világszerte elkezdi kivetni magából a külföldi befolyási kísérleteket.
Az igazgató figyelmeztetett, hogy egy ország belső stabilitásában nagyon mély és végzetes sebeket ejthet, ha a külső dezinformációs törekvések célba érnek. Szerinte hazánk számára fontos megtanulni, hogy
nemcsak erőszakkal lehet valamit elvenni egy országtól, hanem nyíltnak tűnő erőkkel és módszerekkel is.
Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője a beszédeket követő kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy sokan már a rendszerváltoztatás idején sem hitték el azt a felszínes narratívát, hogy nincs szükség titkosszolgálatokra. Szerinte a probléma akkor van, ha nyílt befolyásszerzésre használja egy titkosszolgálat az információit egy országról. Mint mondta, a nagyhatalmak sakktábláján Ukrajna csak egy gyalog, az Európai Uniós pedig nem nagyhatalmi szereplő.
Nyitókép: A Terrorelhárítási Központ által kémként azonosított ukrán férfi elfogása május 10-én (Fotó: Terrorelhárítási Központ)