Fókusz: Magyar elnökség 2024
Orbán Viktor a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Sikeres magyar elnökség 2024 – Esély az Európai Uniónak című budapesti konferenciáján január 20-án.
Bóka János szerint a magyar uniós elnökség megmutatta, hogy van egy patrióta, konzervatív európai alternatíva is a kontinens számára.
A Magyar Nemzetnek adott interjút az európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János, melyben részletesen beszámolt a magyar uniós elnökség sikereiről és annak megítéléséről. A miniszter emellett beszélt a háborús konfliktusok diplomáciai rendezésének fontosságáról, a Budapesti Nyilatkozat versenyképességi célkitűzéseiről, a migráció kezeléséről, valamint a schengeni térség lehetséges bővítéséről.
Magyarország unós elnöksége nem csupán egy időszak lezárását, hanem egy új korszak kezdetét is jelentheti”
– mondta Bóka János.
Továbbá hangsúlyozta, hogy „Magyarország az elnöksége alatt azt kívánta bemutatni, hogy létezik egy patrióta és konzervatív európai alternatíva, amely túlmutat a féléves mandátum keretein”.
Az interjú során Bóka János rámutatott, hogy Magyarország „elnökségének mozgástere korlátozott volt”, különösen az orosz–ukrán háború kérdésében, ahol a tagállamok nem tudtak konszenzusra jutni. Hozzátette: „A háború diplomáciai lezárásához valamennyi érintett fél bevonására van szükség.” Magyarország kezdeményezései, mint a júliusi békemisszió és a karácsonyi fogolycsere, ebben a szellemben születtek meg.
A magyar elnökség egyik nagy eredményeként említette a Budapesti Nyilatkozatot, amely az Európai Unió versenyképességének erősítését célozta meg. A dokumentum konkrét elvárásokat fogalmazott meg, köztük az adminisztratív terhek csökkentését, amelyet az előttünk álló fél évben 25 százalékkal kell visszaszorítani.
Migráció és az uniós politika átalakulása
Bóka kiemelte, hogy az uniós migrációs politika kudarcot vallott, és a jelenlegi rendszer átalakítására van szükség. „Az Európai Unió migrációs politikája akkor lesz működőképes, ha csak az léphet be az Unióba, aki erre jogosult” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a belépési jogosultságot az EU határain kívül kell vizsgálni. Az európai parlamenti választások kapcsán a miniszter kifejtette, hogy a Patrióták erősödése jelentős politikai fordulatot hozhat.
A jobboldal konszolidációja még nem ért véget. Reális közelségbe került egy új jobboldali többség, amely valódi alternatívát jelent az európai politikai fősodorral szemben
– fogalmazott.
Bóka szerint Donald Trump visszatérése komoly átrendeződést hozhat a transzatlanti kapcsolatokban. Megjegyezte: „Trump univerzumában az EU nem különösebben fontos szereplő”, és amennyiben az európai döntéshozók nem változtatnak stratégiájukon, „a brüsszeli elit további kultúrharca egyenesen öngyilkos küldetés lehet.”
A miniszter szerint a magyar elnökség sikere volt Románia és Bulgária schengeni csatlakozása, amelyet hosszas tárgyalások előztek meg. Magyarország közvetítő szerepe kulcsfontosságú volt, hiszen „a határvédelemben szerzett tapasztalatainkat elfogadták hivatkozási pontként.”
Bóka János végül hangsúlyozta:
A csillagzat, ami alatt 2025 beköszöntött, lényegesen kedvezőbb, mint 2024-ben volt. Bizakodóan és küzdelemre készen tekintünk az előttünk álló évre.”
Az elmúlt év az „átmenet éve” volt, de a következő időszak a változás lehetőségét hordozza magában. Az interjú során a miniszter számos politikai és gazdasági kihívást vázolt fel, amelyben Magyarország aktív szerepet kíván játszani az előttünk álló évben.
Nyitókép forrása: Bóka János Facebook-oldala
***
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Sikeres magyar elnökség 2024 – Esély az Európai Uniónak című budapesti konferenciáján január 20-án.