Hazánk példátlan diplomáciai sikert ért el – akkor ennyit az „elszigetelődésről”

Nyitókép: Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldala 

Az Európa jövőjét több szempontból is vizsgáló kétnapos egyeztetéssorozaton a nyugati államok félszáz vezetője vett részt, továbbá Mark Rutte NATO-főtitkár, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank jelenlegi és Mario Draghi, a korábbi elnöke is megjelent. A találkozó első napján a francia államfő, Emmanuel Macron javaslatára életre hívott Európai Politikai Közösség (EPK) vitatta meg a migrációval és a gazdasági konnektivitással kapcsolatos kérdéseket. Az EPK az Európai Unió tagállamai mellett közel húsz más országot is magában foglal. Orbán Viktor miniszter­elnök a csúcstalálkozót Magyarország legnagyobb diplomáciai eseményének nevezte.

A csúcs második napján hazánk kezdeményezésére az EU állam- és kormányfői, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság informális egyeztetésére került sor, amelynek témája az unió versenyképessége és gazdaságának jövője volt, ezek a magyar uniós elnökség prioritásai is. Az egyeztetést Mario Draghi szeptemberben bemutatott versenyképességi jelentése alapozta meg, amely lesújtó képet festett az európai gazdasági kilátásokról, s világossá tette: az EU képtelen versenyezni az Egyesült Államokkal és Kínával, gyors beavatkozás nélkül pedig veszélybe kerül a jóléte, a klímaváltozás elleni küzdelem és a szociális Európa vívmányai, elvész globális gazdasági súlya.

Mint ismeretes, a magyar elnökség kiemelten kezeli a versenyképességgel kapcsolatos kihívásokat. Október elején még úgy tűnt, Magyarország törekvései süket fülekre találnak Brüsszelben, mivel az Európai Parlament plenáris ülésén gazdasági kérdésekről gyakorlatilag egyáltalán nem esett szó, noha az volt a fő napirendi pontja az ülésnek. Mind az Európai Parlament, mind az Európai Bizottság, mind a magyar ellenzék részéről tisztán politikai támadásokat kellett kivédenie a miniszterelnöknek.

Mindenki támogatta a budapesti nyilatkozatot

A magyarországi csúcstalálkozón már nyoma sem volt az egy hónappal korábbi heves parlamenti vitának, sőt Ursula von der Leyen bizottsági elnök elmondta a sajtó képviselőinek, hogy hónapok óta folytak a tárgyalások a magyar kormány és az unió vezetői, valamint az EU intézményeinek képviselői között. Ennek kézzelfogható eredménye – egyben a kétnapos magyarországi diplomáciai csúcs megkérdőjelezhetetlen sikere – a budapesti nyilatkozat, amelyet az összes uniós ország képviselője, valamint az EU intézményei egyhangúlag elfogadtak. A dokumentum tizenkét pontot, világos irány­mutatást tartalmaz Brüsszelnek arról, milyen területeken kell sürgősen javaslatot tennie ahhoz, hogy az Európai Unió továbbra is megőrizhesse globális gazdasági szerepét, és versenyben maradhasson Amerikával és Kínával.

Orbán Viktor a csúcstalálkozó után Ursula von der Leyennel és Charles Michellel, az Európai Tanács leköszönő elnökével közösen ismertette a dokumentum részleteit. Emlékeztetett a Draghi-jelentés lesújtó következtetéseire, kiemelve, hogy az Európai Unió immár két évtizede rosszabbul teljesít, mint az Egyesült Államok, amely mellé egyértelműen felzárkózott Kína gazdasága is. A világjárvány, majd az orosz–ukrán háború tovább mélyítette a szakadékot, a globális átalakulás pedig minden eddiginél gyorsabban zajlik. A kormányfő példaként említette, hogy egy európai vállalkozásnak ma háromszor többe kerül a villamos energia, és négyszer többet fizet a földgázért, mint egy amerikai cég. Ez jól példázza, hogy sürgős beavatkozás nélkül Európa elveszíti meghatározó nagyhatalmi szerepét, és a globális verseny veszteseként hosszú időre elbúcsúzhat az érdemi gazdasági növekedéstől.

„A versenyképességgel kapcsolatban teljes az egyetértés, ezért a találkozón nem volt politikai, sőt semmilyen vitánk Von der Leyen asszonnyal” – tette világossá a közös sajtótájékoztató elején Orbán Viktor. A kormányfő a kritikusainak azt is megjegyezte, Magyarország legnagyobb diplomáciai eseménye nem azt mutatja, hogy ő vagy az ország el lenne szigetelve, az ezzel kapcsolatos állítások nem igazak.

A csúcs végén szó esett az amerikai elnök­választásról. Korábban egyedül Orbán Viktor állt ki teljes mellszélességgel a republikánus jelölt mellett, a legtöbb uniós vezető arról beszélt, hogy ha Donald Trump költözik a jövő év elején a Fehér Házba, akkor Európa magára marad. Az eredmények ismeretében, úgy látszik, változott a hozzáállás: Ursula von der Leyen telefonon gratulált a meg­választott elnöknek Budapestről, és az unió vezetői is egyetértettek abban, hogy Trump beiktatását követően azonnal el kell kezdeni a közös munkát, s továbbra is fenn kell tartani a történelmileg is erős európai–amerikai kapcsolatokat, Washingtonnak és Brüsszelnek együtt kell működnie.

Ez a felismerés elemzők szerint szintén Orbán Viktor sikerét és jó politikai érzékét példázza. A kor­mányfő világpolitikában betöltött szerepe már eddig is túlmutatott Magyarország méretén és geopolitikai adottságain, s a hazai és külföldi elemzők egyetértenek abban, Donald Trump megválasztása és a magyar miniszterelnökkel meglévő szoros és jó kapcsolata óvatosságra intette Orbán Viktor kritikusait és politikai ellenfeleit.

Újra naggyá tesszük Európát

A budapesti nyilatkozat tizenkét területet jelöl ki, amelynek a fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió visszaszerezze gazdasági szerepét. A dokumentum alapján a tagállamok arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy már a jövő év közepére készítse el átfogó, világos menetrend szerint végrehajtandó, hatásvizsgálatokkal alátámasztott javaslatcsomagját, amely számos területen gyökeres változást hoz.

A legfontosabb fejlesztendő területek között határozták meg a szorosabb uniós integrációt a beruházások, a tőkepiac, a belső piac, a kereskedelem, a digitalizáció, az innováció és az új iparpolitika, valamint a védelem és a biztonság területén. A szorosabb integráció azonban nem jelenti a tagállami szuverenitás feláldozását.

A tőkepiaci unió és a belső piac szorosabb összekapcsolódása azért szükséges, mert az eltérő tagállami szabályozások hátrányt jelentenek az európai vállalkozásoknak, az uniós bürokrácia óriási erőforrást igényel a gazdasági szereplőktől. Közben az innovációban élenjáró startup vállalkozások, valamint a kis- és a középvállalkozások gyakorlatilag finanszírozás nélkül maradtak, vagy zömében csak szigorú feltételek mellett jutnak banki kölcsönhöz.

Christine Lagarde arra irányította rá az uniós döntéshozók figyelmét, hogy az európai emberek megtakarításai messze meghaladják az amerikai lakossági befektetéseket. Fontos különbség és a versenyképességet érdemben befolyásoló hátráltató tényező, hogy Európa a megtakarításait nagyrészt bankokban tartja, ezért van szükség egy befektetési unió létrehozására. Ha a lakossági megtakarítások egy közös uniós befektetési alapba kerülnének, akkor e pénzeszközt be lehetne vonni az innováció és a digitalizáció felgyorsításába azzal, hogy új eszközök jelennének meg az érintett vállalkozások beruházásainak finanszírozásában. A szorosabb pénzpiaci integrációval ráadásul az emberek is jobban járnának, mivel a banki lekötésekhez képest jóval magasabb hozamokkal számolhatnának, s közben a megtakarításaik biztonságban lennének.

Az innováció és a technológiai fejlődés minden egyéb területnek az alapja, ráadásul Európa élen jár a képzettségben, és az alapkutatásokban is megelőzi versenytársait. Ennek még sincs kézzelfogható eredménye, elsősorban a finanszírozási lehetőségek hiánya és a belső piaci szabályozás széttöredezettsége miatt. Ezért írja elő a budapesti nyilatkozat a belső piac elmélyítését, vagyis azt a célt, hogy az unióban működő és befektető vállalkozások azonnal hozzáférhessenek az EU teljes piacához. Ez kiemelten fontos a digitális szolgáltatások területén, és elengedhetetlen feltétele annak, hogy Európa új iparstratégiája sikeres legyen. Az átalakított ipar­politikára több okból is szükség van, ráadásul a közösség nem húzhatja tovább az időt, mert a járműgyártásra és az olcsó, zömében orosz fosszilis energiaforrásokra építő, évtizedeken át az EU gazdasági növekedését jelentő ipari korszaknak leáldozott. Ezt mi sem mutatja jobban, mint Európa legnagyobb gazdasága, Németország recesszióba süllyedése, 
az évtizedekig vezető autógyártók, például a Volkswagen gyárbezárásról és leépítésről szóló bejelentései, valamint az energiaválság tartóssága.

Az új, tiszta energiára épülő iparpolitika gerincét a digitalizáció és a kutatás-fejlesztés, valamint az innováció eredményei adják. A k+f-kiadásokra ezért legkésőbb 2030-ig át kell csoportosítani az uniós össztermék 3 százalékát. A digitalizációt és a platformgazdaságot támogató lépések közül a belső piac egészére kiterjedő szabályozással, valamint a vállalkozások és a gazdák adminisztrációs terheinek 25 százalékos csökkentésével reagálna a közösség.

A tiszta ipar termelési kapacitását megújuló energia­forrásokból tartaná fenn az EU, ragaszkodva a több év­tizedes távlatban kijelölt klímacélokhoz. Ahhoz pedig, hogy a minőségi, környezeti és egyéb világelső kritériumok ne okozzanak még nagyobb versenyhátrányt, napirendre került a kereskedelempolitika felülvizsgálata is. Ez abban az esetben lehet eredményes, ha az EU-val kereskedő harmadik országokra sikerül kiterjeszteni az uniós normákat mint a partnerség fenntartásához szükséges minimumokat.

Egyfelől az iparpolitika, másrészt az Európa jövőjéről folytatott élénk párbeszéd részeként a védelmi ipar is napirenden volt a versenyképességi csúcson. A közös védelmi politika célja, hogy a várhatóan csökkenő amerikai jelenlét és a védelmi ráfordítás Donald Trump által korábban már többször is elvárt növelése mellett a kontinens végre megteremtse szuverenitását ezen a területen, és meg tudja védeni magát.

A találkozón a felek kerülték az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos egyeztetéseket. Egyrészt azért, mert az unión belül nézetkülönbségek vannak a háború folytatásáról és lezárásáról, másrészt mindenki kivár, mivel még nem lehet tudni, Donald Trump miként tervezi beváltani a konfliktus gyors lezárásával kapcsolatos ígéreteit.

Nincs szó elszigetelődésről

„A soros magyar elnökségnek óriási siker, hogy elfogadták azt a versenyképességi dokumentumot, amely a Draghi-­jelentésre adott reflexió, és a benne foglalt intézkedések érdemben befolyásolják a kontinens gazdaságának jövőjét és globális szerepét” – mondja Kiszelly Zoltán. A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint a kétnapos budapesti diplomáciai csúcstalálkozó világosan megmutatta, hogy a baloldal híresztelései ellenére a magyar kormány nincs elszigetelődve.

Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor a szavazás után az elsők közt beszélt a nyugati világ vezető hatalmának megválasztott elnökével. Hozzátette: a magyar miniszterelnök példaként szolgál a határvédelemben, a migráció kezelésében és a hagyományos értékek védelmében is. Az elemző szerint sosem voltunk elszigetelődve, mert az ukrajnai kérdésben a világ kétharmada azt gondolja, mint mi. Azért fogadták nyáron Orbán Viktort a békemissziója során Kínában és más helyeken is, mert látják, hogy békepárti, és ők is békét akarnak – fogalmazott.

Charles Michel a budapesti csúcs végén világossá tette, noha Magyarország és Orbán Viktor háborúval kapcsolatos álláspontja merőben különbözik a blokk többségének véleményétől, ez nem jelenti azt, hogy el kell szigetelni a magyar kormányfőt. A sajtó képviselői előtt kiemelte, ilyen helyzetekben a nézetkülönbségek csökkentése, egymás megértése a cél, ezért ezen az úton halad tovább a politikai közösség.