Huszonöt törvényjavaslatot terjesztett be a kormány a Parlament elé az őszi ülésszakra, mutatjuk, mi minden található benne.
Fotó: Getty Images / Paul Panayiotou
Huszonöt törvényjavaslatot nyújtott be a kormány nevében Semjén Zsolt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az őszi ülésszakra – derül ki a Parlament honlapján elérhető levélből, mely „az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően a program nem tartalmazza a nemzetközi szerződésekkel összefüggő törvényalkotási feladatokat.”
A tervezet első pontja szerint
a Korrupcióellenes Munkacsoport javaslatai alapján módosítanák az európai uniós költségvetési források felhasználásáról szóló törvényt.
Van egy törvényjavaslat „a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény, valamint a közbiztonságot érintő törvények módosításáról”, melyet uniós jogharmonizációs célból nyújtott be a kormány, mivel új uniós irányelvek vannak érvényben a témában. Emellett a javaslat „a közbiztonság és a rendvédelmi szervek működésének javítását célzó egyes törvények módosítására irányul. Kisebb terjedelmű módosításokat tartalmaz, amelyek a közrend, közbiztonság védelmének fokozását, a közrend védelmében közreműködő rendvédelmi szervezetek hatékonyabb feladatellátását szolgálják, a polgárok biztonságának további erősítéséhez járulnak hozzá.”
Módosítják a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt is, meghatározzák az ilyen szolgáltatások igénybevételének alapjait.
Úgyszintén van javaslat
a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeivel kapcsolatban.
Törvénykeznének a jogi személyek nyilvántartásáról is, mivel a „bírósági nyilvántartás-vezetés helyett hatósági nyilvántartást előíró új törvényre van szükség”.
Van egy törvényjavaslat a jogi versenyképesség érdekében: „a tervezet célja hazánk jogi versenyképességének erősítése érdekében az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése”.
A sorban található egy törvényjavaslat „Magyarország kiberbiztonságáról”, aminek úgyszintén az uniós jogharmonizáció a célja,
egy javaslat a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásáról szól, a digitális állampolgárság bevezetésével kapcsolatban. Egyes adótörvényeket is módosíttatna a kormány a Parlamenttel, hogy fehérítsék a gazdaságot, uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan is.
Izgalmasan hangzik a
klímagázokról szóló törvényjavaslat, melynek célja bizonyos uniós rendelkezések nyomán az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos rendeletek megalkotása,
„a meglévő szabályoknak az új rendelkezésekhez igazítása, másrészt egy teljeskörű klímagáz-szabályozás megalkotása”.
A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat szerin „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény újraszabályozza az építési és a műemlékvédelmi területet. A műemlékek kikerülnek a jogszabályból, ezért szükséges a kulturális örökség védelméről szóló törvényben a régészetre és a kulturális javakra vonatkozó rendelkezések újraszabályozása.” Módosítanák az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt is az ügyvédi kar javaslatai alapján. Ezek mellett további törvényjavaslatokat is az Országgyűlés elé terjeszt a kormány.
Oleg Duda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
A legrosszabbra számít a szerb sajtó.
A lap emlékeztetett, Magyarország korábban többször is hangoztatta, hogy nem fogja jóváhagyni az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási forduló megnyitását.
Tarr Zoltán felbátorodott Manfred Weber kijelentésén, miszerint „nem létezik olyan, hogy nemzeti szuverenitás”, de Magyar Pétertől is hallottunk már ilyet.
Dani Rodrik Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában keresné a jogállamiság új példaképeit.
Az Európai Bizottság azt mondja, hogy Ukrajna esetében nem szabad megállni.
Szalai Zoltán főszerkesztő adott interjút a Weltwoche-nak a 2026-os választás tétjéről, az EU-nyomásról és az ukrajnai háborúról.
Matthias Ecke szerint Orbán Viktor hazudik, amikor a német AfD megbénításáról beszél, de a német politikus valós érveket nem tudott mondani.
