Mi a három leggyakrabban előforduló mellékhatása a szinte azonnal látható eredményt ígérő, súlycsökkentő készítményeknek?
Örülök, hogy csak a három leggyakoribbat kérdezte, mert az összeset talán fel sem lehetne sorolni. Az első a már említett dehidratáció. A legtöbb gyors fogyást ígérő termék, amely gyakran vízhajtó vagy hashajtó hatású, a test víztartalmának csökkenését okozza, amely dehidratációhoz vezethet.
Ez különösen veszélyes lehet, mivel a dehidratáció súlyos egészségügyi problémákat okozhat, szédülést, gyengeséget, vesekárosodást és olyan veszélyes állapotokat idézhet elő, mint például az, hogy melegben könnyebben alakul ki hőguta.
A másik leggyakoribb az idegrendszeri mellékhatás. Sok „csodaszer” tartalmazhat stimulánsokat, például nagy mennyiségű koffeint vagy egyéb hatóanyagokat, amelyek idegrendszeri mellékhatásokat okozhatnak. Ezek közé tartozhatnak a szorongás, a nyugtalanság, az idegesség, az álmatlanság és a szívritmuszavarok. Mindemellett emésztési problémák jelentkeznek. Bizonyos súlycsökkentő készítmények, különösen azok, amelyek nagy mennyiségű rostot vagy egyéb anyagokat tartalmaznak, emésztési problémákat okozhatnak, például hasmenést, puffadást, gyomorégést vagy hányingert.
Fontos megjegyezni, hogy a mellékhatások súlyossága és gyakorisága változhat az adott terméktől és az egyén érzékenységétől függően. Nagyon kérem a Mandiner olvasóit is, hogy fontolják meg az egészséges súlyvesztéshez a biztonságos és fenntartható módszerek alkalmazását és kerüljék a gyors fogyást ígérő, potenciálisan káros termékek használatát. Ugyanakkor ha bármilyen mellékhatást észlel valaki egy súlycsökkentő készítmény alkalmazása során, azonnal forduljon orvoshoz!
Tényleg népbetegség Magyarországon a túlsúly és az elhízás?
Igen. Hazánkban az elhízás és a túlsúly együttes aránya a felnőtt lakosság körében 68 százalék. Ez a másik oldalról az jelenti, hogy hazánkban a normál súlyúak vannak erős kisebbségben. Bizony, ezek nagyon megdöbbentő adatok. Az egész világ hízik: a statisztikák azt mutatják, hogy 2035-ra már mintegy 4 milliárd felnőtt lesz túlsúlyos vagy elhízott, miközben 2020-ban „csak” 2,6 milliárd volt ez a szám. Ezen belül az elhízással élők száma megduplázódik ebben az időszakban és eléri a 2 milliárd főt.
Mindez azt jelenti, hogy bő 10 év múlva a felnőtt világ 51 százaléka lesz túlsúlyos vagy elhízott. Természetesen ennek jelentős gazdasági kihatásai is lesznek, mivel a GDP mintegy 3 százalékát kell a túlsúly, illetve az egészségre gyakorolt káros hatásainak kezelésére fordítanunk világszerte.
Fontos megértenünk, hogy a túlsúly azért olyan veszélyes, mert több betegség kockázatát is jelentősen megnöveli. A túlsúly betegség, bár sokan nincsenek tudatában annak, hogy nem pusztán esztétikai probléma.
Nem véletlen, hogy a betegségek nemzetközi osztályozásában (BNO) több kóddal is rendelkezik. Talán nincs is a szervezetnek olyan porcikája, amelyet valamilyen szinten ne érintene az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségektől kezdve a 2-es típusú cukorbetegségen át a különböző mozgásszervi és pszichés problémákig.
A magyar felnőtt lakosság mennyire nevezhető túlsúlyosnak európai és világviszonylatban? Miben látja ennek kiváltó okát?
A WHO 2022-es jelentése szerint még mindig Európa negyedik legelhízottabb országa vagyunk, ha az Egyesült Királyságot is belevesszük, a világon pedig ebben a tekintetben a tizedikek vagyunk. Tudni kell azonban, hogy nem az elmúlt években kerültünk az élmezőnybe, hanem már évtizedekkel ezelőtt is ott voltunk. Ennek oka egészen triviális: a nem megfelelő életmód, azaz a sok evés és a kevés mozgás.
Több tízezer éven át az emberiség nem dúskált a táplálékban. Ehhez a túlélés érdekében úgy alkalmazkodott a szervezet, hogy a kevés táplálékot is jól hasznosítsa. Az elmúlt alig száz évben azonban drámai változások következtek be az életkörülményeinkben: a nyugati típusú civilizációkban – így Magyarországon is – bőséggel áll rendelkezésre a táplálék, miközben a mozgás egyre inkább háttérbe szorult.
A magyar ember bizony szereti a hasát és a hagyományos nemzeti ételeink is igen kalóriadúsak. Ezért kulcsfontosságú a mennyiség: lényegében mindent lehet enni, csak mértékkel.
De a magyar ember nemcsak eszik, hanem sajnos iszik is. Itt elsősorban az alkoholra gondolok, de nemcsak a szeszes italok, hanem a cukrozott üdítők, gyümölcslevek is sok kalóriát tartalmaznak.
Szükségesnek látja-e „edukálni” a magyar lakosságot a súlycsökkentő készítmények veszélyei kapcsán?
Igen, kiemelten fontosnak tartom, hogy az embereket tájékoztassuk és edukáljuk a súlycsökkentő készítmények veszélyeiről. Az egészségügyi tájékoztatás és az egészségnevelés kulcsfontosságúak abban, hogy az emberek megértsék a súlycsökkentés folyamatát, valamint azt, hogy milyen lépéseket tehetnek az egészséges testsúly elérésének és fenntartásának érdekében.
A súlycsökkentő készítményekkel kapcsolatos tájékoztatás különösen fontos, mivel sok ilyen termék hirdeti magát olyan csodaszerként, amely gyors és könnyű fogyást ígér, anélkül, hogy feltétlenül figyelembe venné a lehetséges kockázatokat és mellékhatásokat.
Az embereknek tudatában kell lenniük annak, hogy az egészségtelen súlycsökkentő módszerek vagy termékek alkalmazása komoly egészségügyi kockázatokkal járhat, és hosszú távon akár több kárt is okozhat, mint hasznot.
Az egészségügyi hatóságok, orvosok, dietetikusok fontos szerepet játszanak a túlsúlyos- elhízott betegek tájékoztatásában és a tudatos döntések támogatásában. Fontos, hogy a betegek megértsék, hogy az egészséges étrend és az életmód milyen fontos a súlyvesztésben. Mindemellett az egészségügyi hatóságok, tudományos társaságok, betegszervezetek, az egészségnevelési programok és kezdeményezések is fontos szerepet játszhatnak abban, hogy súlytöbblettel élők megértsék a súlycsökkentő készítmények potenciális veszélyeit, valamint felhívják a figyelmet az egészséges és fenntartható fogyás fontosságára.
***
Nyitókép: Móricz-Sabján Simon