Szuverenitás, identitás és a jogállamiság meghamisítása
Nyilvánvaló, hogy a nemzetállamot nem lehetett rendelettel egycsapásra eltörölni. Mathieu Bock-Coté írása.
Göncz Árpád volt az egyetlen elnök, akinek megválasztásával a legfőbb kormánypárt és a legfőbb ellenzéki párt egyetértett. És abból is mi lett?
„Az ellenzéki pártok közvetlen elnökválasztást akarnak. Egységesen. Ha már valamit egységesen akarnak, akarhatnának valami értelmesebbet is. Mire jó egyáltalán egy elnök? Dísznek biztos jó, ha valaki szereti díszeket, de ahhoz nem kell választás. Dísznek legjobb egy alkotmányos monarchia, aki nem választáson nyeri a koronáját, hanem az öröklési rend szerint kapja.
Remekül elvannak díszelnökként működő díszkirállyal érett demokratikus országok szerte Európában. Nekünk is lehetne ilyen, de mi elvesztettük hozzá a történelmi kontinuitást. Díszelnököt viszont nem lehet választani, mert minden választásnak politikai tartalma van, s a választással együtt a díszelnöknek is lenne politikai tartalma, és akkor már nem lenne dísz.
A díszelnöknek van egyedül esélye rá, hogy kifejezze az állam egységét, mivel nem hordoz semmilyen politikai tartalmat.
Politikai tartalomban nincs egység. Semmilyen nemzetben, semmilyen állampolgári közösségben. Azt csak hazudni lehet a pluralizmus, a demokrácia tagadása végett. Az Alaptörvényben kevés dolog maradt meg a Magyar Köztársaság demokratikus alkotmányából, de az igen, hogy a köztársasági elnök »kifejezi a nemzet egységét«. Némelyek most is úgy követelték az államfő lemondását, hogy aki pedofil bűncselekmények részeseit kegyelemben részesíti, az nem fejezheti ki a nemzet egységét. Miért, a kegyelmi döntés előtt kifejezte? Volt valaha olyan államfő, akire ezt rá lehetett fogni? Arról most ne beszéljünk, hogy a nemzet nem egy országban él, az országban nem egy nemzet él, tehát nincs is elnök, aki a nemzet egészének elnöke lehetne. Göncz Árpád volt az egyetlen elnök, akinek megválasztásával a legfőbb kormánypárt és a legfőbb ellenzéki párt egyetértett.
És abból is mi lett? Szinte alkotmányos válság!
Lehet elnöki rendszert bevezetni, amelyben az elnök kormányozza az országot. Ilyen elnököt természetesen közvetlenül kell választani, de ebben az esetben ugyanúgy a politikai erőviszonyok döntik el, hogy merre kormányozzák az országot, mint a mostani rendszerben. Elnöki rendszert egyébként sem akar senki az ellenzékben, ezzel tehát nem kell foglalkoznunk.”
Nyitókép: MTI/Sándor-palota