Hazánk felvállalja ennek az álláspontnak a megjelenítését és képviseletét, ezáltal az egész térség érdekének szócsöve lehet a nemzetközi térben. Interjú.
Nemrég jelent meg új könyve, a Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája. Milyenek a visszajelzések?
A legjobban a közönség érdeklődésének örülök. A társadalomtudomány, a politikatudomány nehéz műfaj, ebben ha pár száz, esetleg pár ezer könyvet sikerül eladni, az már abszolút sikernek számít. Ehhez képest az első, több ezer példányos kiadás már január első felére elfogyott, szóval egy hónap alatt elkelt annyi könyv, ami ebben a kategóriában összesen szokott. Az embereket érdekli a geopolitika és a stratégia. Ez jó jel, függetlenül attól, hogy az olvasó egyetért-e a könyvben kifejtettekkel. Az élet ráadásul naponta produkál olyan híreket, amelyek megerősítik az itt leírt magyarázat érvényességét. Egy alapvetően kritikus vállalatvezetőkkel folytatott háttérbeszélgetésen hangzott el érdekes kritikaként, miszerint ez a könyv valójában csak Kínáról szól, de hol van a többi feltörekvő állam, például Vietnám. Tudtam mondani, hogy hát éppen most érkezik Budapestre a vietnámi miniszterelnök. Az már csak hab a tortán, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában pedig a legfontosabb régiós országként emlegette hazánkat. Szinte mindennap tudnék hasonló példát hozni. Az ilyen konkrét ügyeket nevezem én napi szinten jól működő konnektivitiásstratégiának.
Erdélyben is voltak könyvbemutatói, ott mit tapasztalt?
Nagy az érdeklődés, az erdélyi magyarságnak fontos, hogy mit és miért csinál a magyar kormány. A visszajelzésekből úgy látom, értelmes koncepciónak tekintik a stratégiánkat. A konnektivitás stratégiája ráadásul együttműködési szándéknyilatkozat Románia irányába is. Hogy aztán ők élnek-e vele, az persze majd rajtuk múlik, de a szándék a mi részünkről ezzel deklarálva van. A huszárvágás mint motívum pedig talán éppen Székelyföldön ül a legjobban. Végül is a székely lét maga is bravúros dolog.
Mire számít az angol kiadással kapcsolatban?
Február elején jelenik meg, nemsokára már előrendelhető lesz. Meggyőződésem, hogy a magyar pozícióra a világ számos pontján van nyitottság, sokan szeretnék megérteni, néhányan követni is, és ezért nekünk a korábbiaknál jóval több energiát kell belefektetni a nemzetközi keretek között is értelmezhető intellektuális megalapozásába és kommunikációjába. Az elmúlt években ebben léptünk előre, sok intézményünk valóban be tudott kapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe, de szerintem lehet ezt még sokkal jobban is csinálni. Most egy ilyen irányú, hosszú építkezés közepén vagyunk.
A Huszárvágásban kifejtett egyik fő gondolat szerint Magyarországnak úgynevezett keystone state, azaz kulcsállamszerepet kell betöltenie, vagyis nem egyik vagy másik blokkba beépülni, hanem összekötő kapocsként funkcionálni. Hogyan mutatkozik meg ez a szerep a gyakorlatban, például az ukrajnai konfliktus esetében?
A közvélemény-kutatások és az elemzések is arra mutatnak, hogy Kelet-Közép-Európában nem egységes az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspont. A balti államok, Lengyelország – történelmi tapasztalataik miatt egyébként érthető módon – nagyon konfrontatív politikát képviselnek, míg a Balkán és a Kárpát-medence térségének államai visszafogottabbak, békepártiak. A közvélemény-kutatások szerint a magyar, szlovák, osztrák, szerb, erdélyi közvélemény nagyon hasonlóan látja az háború kérdését. Magyarország azért lehet ebben az ügyben kulcsállam, mert a térség többi országának kormánya nem elég erős, vagy nincs benne elég akarat, hogy ezt a véleményt megjelenítse és nemzetközi szinten képviselje. Hazánk viszont felvállalja ennek az álláspontnak a megjelenítését és képviseletét, ezáltal az egész térség érdekének szócsöve lehet a nemzetközi térben. Ez pedig felértékeli Magyarországot; ez tipikusan olyan keystone state viselkedés, amiről a könyvben írok, illetve amire a világ többi táján is felfigyelnek, és amiből aztán diplomáciailag, gazdaságilag és politikailag is építkezni lehet.
Kapcsolódó vélemény
Orbán Balázs könyve kötelező olvasmány azoknak, akik meg akarják érteni, mit és miért tesz a nemzetközi térben a magyar kormány.
***
Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád
A kínai észjárás nem egyszerűen „más”, hanem a miénktől radikálisan eltérő logikára épül. A kínai civilizáció már száz évvel ezelőtt rendelkezett saját modernizációs recepttel, amely a kommunizmussal szemben nem a nyugati mániák másolata volt – s amihez a jövőben visszatérhet.
A miniszterelnök politikai igazgatója úgy látja: ha a brüsszeli bürokraták több hatalmat kapnak, mindent tönkretesznek.
„Brüsszelnek semmi sem túl drága Ukrajna uniós csatlakozásáért cserébe” – mutatott rá Orbán Balázs.
„Van benne egy miniszterelnöki levél, ezt mintha már olvastam volna” – jegyezte meg a miniszterelnök politikai igazgatója.
A kormány politikai igazgatója a brit GB News műsorában jelentette ki: Magyarország nem hajlandó betartani az EU nyitott határokat előíró politikáját, és inkább vállalja a napi egymillió eurós büntetést is.
Az amerikai gazdaság helyzetével kapcsolatban Trump kifejtette, hogy átmeneti időszak zajlik, aminek része a vámok bevezetése, és amelyek célja, hogy növeljék az ország bevételeit.
Nincs új a Nap alatt, legfeljebb a (Magyar Infó) PetInfó 21. része, ahol Magyar Péter sokadik önfényező performanszával ismét bebizonyította: ő a saját ötletek nélküli politikai stand-up királya.
Moszkva egy háromnapos Győzelem napi fegyverszünettel válaszolt.
