Magyarország kulcsállam

 Nemrég jelent meg új könyve, a Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája. Milyenek a visszajelzések?

A legjobban a közönség érdeklődésének örülök. A társadalomtudomány, a politikatudomány nehéz műfaj, ebben ha pár száz, esetleg pár ezer könyvet sikerül eladni, az már abszolút sikernek számít. Ehhez képest az első, több ezer példányos kiadás már január első felére elfogyott, szóval egy hónap alatt elkelt annyi könyv, ami ebben a kategóriában összesen szokott. Az embereket érdekli a geopolitika és a stratégia. Ez jó jel, függetlenül attól, hogy az olvasó egyetért-e a könyvben kifejtettekkel. Az élet ráadásul naponta produkál olyan híreket, amelyek megerősítik az itt leírt magyarázat érvényességét. Egy alapvetően kritikus vállalatvezetőkkel folytatott háttérbeszélgetésen hangzott el érdekes kritikaként, miszerint ez a könyv valójában csak Kínáról szól, de hol van a többi feltörekvő állam, például Vietnám. Tudtam mondani, hogy hát éppen most érkezik Budapestre a vietnámi miniszterelnök. Az már csak hab a tortán, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában pedig a legfontosabb régiós országként emlegette hazánkat. Szinte mindennap tudnék hasonló példát hozni. Az ilyen konkrét ügyeket nevezem én napi szinten jól működő konnektivitiásstratégiának.

Erdélyben is voltak könyvbemutatói, ott mit tapasztalt?

Nagy az érdeklődés, az erdélyi magyarságnak fontos, hogy mit és miért csinál a magyar kormány. A visszajelzésekből úgy látom, értelmes koncepciónak tekintik a stratégiánkat. A konnektivitás stratégiája ráadásul együttműködési szándéknyilatkozat Románia irányába is. Hogy aztán ők élnek-e vele, az persze majd rajtuk múlik, de a szándék a mi részünkről ezzel deklarálva van. A huszárvágás mint motívum pedig talán éppen Székelyföldön ül a legjobban. Végül is a székely lét maga is bravúros dolog.

Mire számít az angol kiadással kapcsolatban?

Február elején jelenik meg, nemsokára már előrendelhető lesz. Meggyőződésem, hogy a magyar pozícióra a világ számos pontján van nyitottság, sokan szeretnék megérteni, néhányan követni is, és ezért nekünk a korábbiaknál jóval több energiát kell belefektetni a nemzetközi keretek között is értelmezhető intellektuális megalapozásába és kommunikációjába. Az elmúlt években ebben léptünk előre, sok intézményünk valóban be tudott kapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe, de szerintem lehet ezt még sokkal jobban is csinálni. Most egy ilyen irányú, hosszú építkezés közepén vagyunk.

A Huszárvágásban kifejtett egyik fő gondolat szerint Magyarországnak úgynevezett keystone state, azaz kulcs­államszerepet kell betöltenie, vagyis nem egyik vagy másik blokkba beépülni, hanem összekötő kapocsként funkcionálni. Hogyan mutatkozik meg ez a szerep a gyakorlatban, például az ukrajnai konfliktus esetében?

A közvélemény-kutatások és az elemzések is arra mutatnak, hogy Kelet-Közép-Európában nem egységes az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspont. A balti államok, Lengyelország – történelmi tapasztalataik miatt egyébként érthető módon – nagyon konfrontatív politikát képviselnek, míg a Balkán és a Kárpát-medence térségének államai visszafogottabbak, békepártiak. A közvélemény-kutatások szerint a magyar, szlovák, osztrák, szerb, erdélyi közvélemény nagyon hasonlóan látja az háború kérdését. Magyarország azért lehet ebben az ügyben kulcsállam, mert a térség többi országának kormánya nem elég erős, vagy nincs benne elég akarat, hogy ezt a véleményt megjelenítse és nemzetközi szinten képviselje. Hazánk viszont felvállalja ennek az álláspontnak a megjelenítését és képviseletét, ezáltal az egész térség érdekének szócsöve lehet a nemzetközi térben. Ez pedig felértékeli Magyarországot; ez tipikusan olyan keystone state viselkedés, amiről a könyvben írok, illetve amire a világ többi táján is felfigyelnek, és amiből aztán diplomáciailag, gazdaságilag és politikailag is építkezni lehet.

***

Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád