Ismét riogat a baloldal, de mi is a helyzet szegénység terén Magyarországon?
Az ellenzék szakértői már tíz éve minden karácsony környékén riogatni kezdenek.
Továbbra is szívesen adnak a vállalkozások a fizetés mellé béren kívüli juttatást is, beleértve az év végi jutalmakat. A legnépszerűbbek az adómentes, vagy kedvezményesen adható cafetéria-elemek. Minél nagyobb a cég, annál valószínűbb, hogy a munkavállaló az alapbéren felül kiegészítő juttatásban is részesül, például év végi bónuszban.
Nem változott érdemben azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a munkavállalók keresetét részben béren kívüli juttatások formájában adják. A hazai vállalkozások közel harmada, 29 százalékuk ad valamilyen cafetériát – derül ki az MIKIK Gazdasági- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK-GVI) felméréséből.
A béren kívüli juttatásokat az alapján lehet megkülönböztetni, hogy a munkabérhez képest milyen járulékvonzatuk van. Vannak adómentesen nyújtható elemek, például a kis összegű ajándékok, vagy a sport- és kulturális rendezvényekre szóló belépők. Egyes cafetéria-elemek után pedig alacsonyabb járulékot kell fizetni, mint a munkabér után, ilyen a SZÉP-kártya feltöltés. A cafetéria harmadik csoportjába tartoznak a munkabérrel azonos mértékű járulékkötelezettséggel terhelt elemek, például a munkahelyi étkeztetés, vagy a munkába járás támogatása.
A béren kívüli juttatási csomagot elsősorban az határozza meg, hogy mekkora méretű a vállalkozás és az is számít, hogy részben vagy egészben külföldi tulajdonban áll-e.
Továbbra is a nagyvállalkozásoknál, vagyis a legalább 250 főt foglalkoztató cégeknél jellemző a cafetéria, a munkáltatók 90 százaléka él a lehetőséggel. Ez az arány a vállalatmérettel együtt csökken:
A részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő társaságokra sokkal inkább jellemző a bérkiegészítő juttatás, 79 százalékuknál. Ezzel szemben a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások – túlnyomó többségében mikro-és kisvállalkozások – alig több, mint negyede, 27 százalékuk él a lehetőséggel.
Vállalatmérettől függetlenül évek óta a legnépszerűbb béren kívüli juttatás a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya), amely a Magyarországon működő vállalkozások 9 kapják meg az alkalmazottak a fizetésen felül.
A SZÉP-kártyára a munkáltatók legfeljebb évi 450 ezer forintot tölthetnek fel kedvezményesen. Az összeget a 15 százalékos személyi jövedelemadóval kell csökkenteni, illetve a munkáltatónak 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie, nem terheli ugyanakkor a 18,5 százalékos tb-járulék. A munkáltatóknak átmenetileg 2023. augusztusától december 31-ig lehetőségük van egy összegben kedvezményesen feltölteniük további legfeljebb 200 ezer forintot. Szintén átmenetileg, 2023 végéig nem csak szabadidős és rekreációs célokra, de hideg élelem vásárlására is felhasználható a SZÉP-kártya keret.
A SZÉP-kártya után a második legnépszerűbb juttatási forma lett a Covid-19 járvány alatt bevezetett rezsitámogatás, amely a cégek 7 százalékánál érhető el.
A távmunkában dolgozó munkavállalóknak a minimálbér 10 százalékáig adómentesen adható a juttatás. A rezsitámogatás előnye, hogy nem kell tételesen elszámolni az otthoni munkavégzéshez kapcsolódó költségekkel, például az internetszolgáltatás díjával vagy a fűtési költség arányosított részével.
Idén január és november között legfeljebb 23 300 forint, decembertől pedig 26 680 forint.
A rezsitámogatással azonos mértékben népszerű a sport- és kulturális rendezvényekre szóló belépő, mint juttatás. Ezzel az elemmel szintén a cégek 7 százaléka él. A járványügyi szűrővizsgálatok és a védőoltások költségtérítése pedig a vállalatok 6 százalékánál tartozik bele a juttatási csomagba.
Mindhárom cafetéria-elem adómentes.
Sok cég a munkavállalóra bízza, milyen béren kívüli juttatást szeretne választani, vagy ha nem, akkor kiegészítő juttatást ad. A kiegészítő juttatások zöme már nem adómentes. A legnépszerűbbek között van a munkába járás támogatása, de szintén elterjedt juttatás a kedvezményes, vagy ingyenes munkahelyi étkezés lehetősége, vagy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetés.
Az önkéntes pénztári befizetést – ahol elérhető – a munkavállalók is szívesen választják, mivel az öngondoskodás szempontjából kimondottan előnyös lehetőség, ráadásul a befizetés mértékétől függően legfeljebb 150 ezer forint adójóváírással támogatja az állam. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénztártag által választott nyugdíj, vagy egészségszámlára 750 ezer forint éves befizetés esetén 150 ezer forint jóváírást kap a munkavállaló, de kisebb összegű befizetés után is jár alacsonyabb összegű visszatérítés.
A rendszeres béren kívüli juttatások mellett különböző eszközöket is az alkalmazottak rendelkezésére bocsáthat a munkáltató. Ezt legtöbb esetben akkor teszi, ha a munkavégzéshez szükség van ezekre. A leggyakoribbak:
A járvány előtt egyre népszerűbbé váló rekreációs juttatás mára kiment a divatból: a foglalkoztatók mindössze 2 százalékánál elérhető ez a lehetőség.
Az év végi jutalmak gyakoriságát jelentősen meghatározza a vállalat foglalkoztatotti létszáma. Az MKIK-GVI körképe szerint
Ágazati bontásban megállapítható, hogy év végi jutalmakra leginkább az ipari (35 százalék) és a kereskedelmi (34 százalék) cégeknél, legkevésbé pedig a szolgáltatás területen működő (23 százalék) vállalkozásoknál számíthatnak a munkatársak. A tulajdonszerkezetet tekintve is érdemi különbség tapasztalható.
Míg a tisztán hazai tulajdonú cégeknek a negyede (25 százalék), addig a részben vagy egészben külföldi tulajdonú vállalkozásoknak csaknem a fele (45 százalék) ad év végi jutalmat az alkalmazottainak.
Az elmúlt évben a vállalkozások mintegy negyede tudta növelni a béren kívüli juttatásokra fordított pénzügyi keretét, kétharmada nem változtatott rajta, míg 8 százaléka csökkenteni kényszerült azt.
Az év végén jutalmat osztó vállalkozások leggyakrabban pénzbeli bónusz formájában jutalmazzák az alkalmazottakat, a cégek több mint négyötöde – 83 százalék – él ezzel a lehetőséggel. A válaszadók mintegy harmada rendez céges rendezvényt a munkatársaknak, 21 százalékuk pedig természetbeni jutalmat oszt: például ajándékot, ajándékutalványt, élelmiszercsomagot.
Szintén népszerű lehetőség idén a SZÉP-kártya keretösszegének egyszeri, 200 ezer forintos emelése.
Noha főleg a 2008-as gazdasági válságot követően jelentősen megszaporodott azoknak a foglalkoztatóknak a száma, akik nem emeltek alapbért, vagy teljesítménybért, helyette utalványokkal és más cafetéria-elemekkel próbálták emelni a szegénység, vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett dolgozók jövedelmét. Ezzel a gyakorlattal a jobboldali kormány a 2010-es kormányváltás után fokozatosan leszámolt: a külföldi tulajdonú étkezési jegyek helyett bevezette a SZÉP-kártyát. illetve átalakította a béren kívüli juttatások rendszerét, ezzel ösztönözve a munkáltatókat arra, hogy bérben adjanak a munkavállalóknak többet.
A folyamatnak köszönhetően a béren kívüli juttatások már nem keresethelyettesítő elemek, hanem ténylegesen jövedelemkiegészítő célú juttatások.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ellenzék szakértői már tíz éve minden karácsony környékén riogatni kezdenek.
Nyitókép: MTI/MTVA